Index Vakbarát Hírportál

Szeretünk kutyát tartani, de van még hová fejlődni

Futna a kutya, de nincs nagyon hol

2017. március 17., péntek 07:46

A statisztikák szerint kutyás nemzet vagyunk, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy egyre nagyobb kedvvel válunk kutyatulajdonosokká a városban is. Viszont a menhelyekre bumerángként visszadobott négylábúak száma, az ivartalanítás démonizálása, vagy a sok elhagyott kutyapiszok mind arra utalnak, hogy a felelős kutyatartás még nem minden gazdára jellemző, sőt. Mennyire vagyunk tekintettel a kutya, illetve a környezet igényeire? Miben fejlődtünk és miben kellene még? Szakértők bevonásával jártuk körbe a városi kutyatartás hazai helyzetét.

Tény, hogy Magyarország a fejlettebb nyugati országokhoz képest még el van maradva a felelős állattartás terén, de az is vitathatatlan, hogy a tudatos kutyatartók tábora évről-évre intenzíven növekszik. Egyre általánosabb, hogy átgondoltan választunk kutyát, és tisztában vagyunk azzal is, hogy az eb nem egy eldobható kiegészítőnk lesz, hanem társunk a mindennapokban. Egy élőlény szükségletekkel, igényekkel, akivel foglalkoznunk kell, akire időt kell szánnunk, és vele kapcsolatban környezetünkre is tekintettel kell lennünk. Azt, hogy akadnak hiányosságok, bizonyítják a megtömött kutyamenhelyek, a lehetetlen körülmények közül megmentett, nem ritkán megkínzott ebek, az utcán hagyott kutyaürülék. De a kutyások, pláne a városi ebtartók sincsenek elárasztva lehetőségekkel - még mindig kevés helyre vihetik magukkal a kutyákat, és a túl kevés, sokszor funkciójára alkalmatlan kutyafuttató sem könnyíti meg a helyzetüket. Felelős állattartás Elnézést, a kutyája elhagyott valamit! Mindennek oka van: például a felelős állattartás jogi szabályozása nálunk jóval később kezdődött meg, mint akár Hollandiában, Németországban, vagy az USA-ban. Mára viszont a legújabb hazai állatvédelmi törvények pontosan körülhatárolják, milyen feladatai és kötelességei vannak a tulajdonosnak. A szabálysértési és az állatvédelmi törvény mellett a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket a felelős kutyatartással kapcsolatban, de önkormányzati rendeletek, sőt a társasházak egyéni házirendje is előírhat jogi elvárásokat. Ezek betartása viszont még nem mondható általánosnak, sőt, akadnak régiós különbségek is. A szegényebb, elmaradottabb térségekben, kisebb településeken például gyakrabban fordul elő, hogy a kutyatartók a szabályoknak nem tesznek eleget - mindenki találkozik a sajtóhírekkel láncra vert, vagy nagyon elhanyagolt állapotban tartott kutyákról. A felelős kutyatartás elveinek megsértése ugyanis szorosan összefügg az adott régió gazdasági, kulturális helyzetével. Ahol arra sincs nagyon pénz, hogy egészséges vagy elegendő étel kerüljön az asztalra, ott nem biztos, hogy a kutya kötelező vakcináztatása, chipelése, vagy ivartalanítása lesz elsődleges. De sokan (régiótól függetlenül) a kellő ismeretek hiányában nem is számolnak azzal, hogy a kutya nemcsak egyszeri beruházást jelent - hanem állandó költséget. Az étkeztetésétől kezdve a kötelező oltásokon, kutyakozmetikai szolgáltatásokon át az orvosi vizsgálatokig a legkülönfélébb kiadásokkal jár -, de felmerülhetnek nagyobb tételek is, például egy betegség vagy baleset során keletkező orvosi számlák. A felelős vagy éppen felelőtlen állattartás pedig szorosan összefügg azzal is, hogy nem léteznek pontos adatok arra vonatkozóan, összesen hány kutya és hány kutyatulajdonos él az országban. Dr. Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára szerint körülbelül 2-2,5 millió kutyáról tudunk, ebbe beletartoznak a gazdás és a kóbor ebek is. A kutyák beazonosítására szolgáló chip egyébként 2013. január elsejétől kötelező a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet-módosítás alapján. Ez előírja, hogy a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus chippel megjelölve tarthatók, ettől a jogalkotók pedig azt remélik, hátha átláthatóbbá válik a kutyák nyilvántartása, és így csökkenhet a kóbor állatok száma. Dr. Horváth László szerint a regisztrációk alapján hozzávetőlegesen másfél millió chipelt kutya él ma Magyarországon. Ebből pedig százezerre tehető azoknak a száma, amelyeknek nincs gazdájuk, menhelyen élnek vagy kóborolnak. Hogy hány gazdis kutya van ma Magyarországon, arra is csak becsült adatokat találunk. Statisztika ugyanis csak a veszettség ellen beoltottak esetében készíthető el, ezzel viszont nem minden kutya rendelkezik, annak ellenére sem, hogy kötelező. A regisztrált oltások alapján így 1 millió körül alakul a létszám, de ez az elmulasztott vakcinák miatt nem fedi a teljes valóságot. Az önkormányzatok által kötelező ebösszeírásnak pont az lenne az egyik célja, hogy bekerüljenek azok a kutyák is az adatbázisba, amelyekben még nincs chip (négy hónapos kor után kötelező), vagy nem rendelkeznek veszettség elleni oltással. Hogy ez a rendszer jól működjön, szükség volna arra is, hogy az ebtulajdonosok eleget tegyenek a rájuk vonatkozó kötelességeknek. Vagyis, hogy bejelentést tegyenek a lakóhelyükhöz tartozó Polgármesteri Hivatalnál, ha a kutyájuk elmúlt három hónapos, elveszett, vagy elpusztult. Bár ennek elmulasztása is pénzbírságot von maga után, mégsem tűnik nagy visszatartó erőnek, mivel gyakorinak mondható, hogy a tulajdonosok kihagyják ezt a lépést. Az okok, amik miatt nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák, nemcsak a felelős kutyatartás hiányosságaiban gyökereznek. Hanem abban is, hogy míg egyes külföldi országokban egyetlen átlátható, központi adatbázisban tartják nyilván a kutyákat, addig nálunk többféle is van: egyrészt rendelkezik ilyen joggal a Magyar Állatorvosi Kamara, a helyi önkormányzatok, és létezik egy online adatbázis, a petvetdata.hu. Utóbbira csak állatorvosok tudnak adatokat regisztrálni, azokat részletesen lekérdezni, vagy módosítani, a kutya chippelését követően. Korom Gábor Kutyakiképző De nem is biztos, hogy szigorú szabályokra, hanem inkább társadalmi tudatformálásra volna szükség. A felelős állattartás ugyanis alapvetően annak a kérdésnek a része, hogy az adott országban mennyire működik az állampolgári tudatosság. “Ez nálunk még egyértelműen csak kialakulóban van, és nemcsak a felelős kutyatartásban, hanem minden olyan területen megmutatkozik, ahol szükség volna a civil felelősségvállalásra”. - mondja Korom Gábor, a Tükör Módszer hazai megalapítója. Hogy a tudatformálás mennyire fontos, azt bizonyítják a társadalomban mélyen gyökerező tévhitek, és beidegződések, amelyek még arra is kihatnak, hogy mit gondolunk a kutyákról és azok igényeiről. Sokan ragaszkodnak például ahhoz az elgondoláshoz, hogy városban, lakásban kutyát, főleg nagy testűt tartani felér egy állatkínzással, de ez nem is állhatna messzebb az igazságtól. “A kutya nem attól lesz ugyanis kiegyensúlyozott és elégedett, ha háromszáz hektárnyi területen, egyedül él. Annál sokkal fontosabb számára a szociális környezet, a gazdával való minél több interakció” - mondja egy kutyaterapeuta. Ezt pedig a lakásban tartott kutyák jóval inkább megkapják, mint azok az ebek, melyeket javarészt házi riasztónak tartanak, és a kertben, a családtól elszeparálva élnek. És ez csak egy a számos tévhitből, amit valamilyen furcsa oknál fogva évről-évre tovább dédelgetünk, de a kutyák nevelésével, sőt, a kutyák egészségével kapcsolatban is szeretünk sztereotípiákban gondolkodni. A kullancsokkal kapcsolatban például az az általános vélemény, hogy csak erdőkben fordulnak elő, ezért a városi kutyák biztonságban vannak tőlük, pedig a valóságban fellelhetők a nagyvárosok parkjaiban, játszótereken, vagy akár a kertvárosok udvaraiban is. És nem csak nyáron, ezek az élősködők javarészt egész évben jelen vannak. Alapköltségek, amikkel mindenképp számolni kell: Fajtatiszta kutya vásárlása esetén a költségek nagyon változóak lehetnek. A vételár fajtától függően általában 10-100 ezer forint között mozog, de a pedigrés, jó származású, vagy külföldi tenyésztőtől vásárolt kölykök ára még ennél is magasabb lehet. Napi eledel (táp): a havi összeg függ a kutya méretétől, korától, egészségi állapotától. Kullancs-bolha-szúnyog elleni termék: ennek havi költsége, ára szintén a kutyaméretétől és a terméktől is függ. (1500-5000 Ft/alkalom) Háromhavonta féregtelenítés: a kutya méretétől függően átlagosan 1500-5000 Ft Évente emlékeztető oltások: átlagosan 10.000-20.000 Ft Mikrochip beültetés: rendelőtől függően 4 500-8 500 forint között mozoghat az ár. Évente egyszeri állatorvosi szűrés: 10.000-20.000 Ft Ivartalanítási műtét: nemtől és rendelőtől függően: 12 -20 000 Ft Havi szintű kozmetikai ellátás (fajtától függően): karomvágás, trimmelés, fülpucolás, fogkő eltávolítás, bundanyírás. Milyen kutya való nekünk? Nem bross, kutya! A kutyatartás esetében a felelősség ott kezdődik, hogy még mielőtt valaki hazacipeli az új ebet, alaposan mérlegeli, mivel is fog járni a gazda státusz, és átgondolja, milyen fajta illene az életmódjához. Nem, mint csini kiegészítő, vagy státuszszimbólum, hanem mint leendő társ, aki jobb esetben vele lesz tizenakárhány évig. Nem igazán jellemző ránk a tudatos kutyaválasztás, ami pedig a felelős kutyatartás egyik alappillére volna. Sokkal inkább intuíciók alapján döntünk. mondja Korom Gábor, és hozzáteszi, hogy ez nem feltétlen a legjobb megoldás. Vagyis nem elég csak beleszeretni az új kedvencbe, azt sem árt mérlegelni, hogy az egyéniségünk, életmódunk és lakókörnyezetünk passzol- e a választott kutyafajta jellemzőihez, igényeihez. Amikor ez kimarad, az újdonsült kutyatulajdonos úgy érezheti, a sátán kutyáját kapta meg - miközben csak annyi a probléma, hogy nem tud falkavezérként fellépni, vagy az aktív természetű kutya igényeit kielégíteni. Még ha nehezen is bírjuk ki, hogy ne a trendek vagy a cuki külső alapján döntsünk, esetleg, hogy melyik fajtával tudnánk a legjobban villogni az Instagramon. Ha például nem vagyunk oda a természetért meg a nagy sétákért, kimondottan kiszúrás saját magunkkal - és a kutyával szemben is - egy afgán agarat hazavinni: borítékolható, hogy a kutya a kellő lemozgatás híján keresni fog valami egyéb elfoglaltságot, például átrendezi a lakást és/vagy átszabja a bútorokat. Nagyjából ekkor, a kibelezett fotelek tájékán szokott a nagy kutyatartási láz alábbhagyni, és végül sokan az egyszerűbb megoldást választják, vagyis a kutyák menhelyeken, gyepmesteri telepeken, vagy csak simán az utcán végzik. Winkler Róbert Újságíró Winkler Róbert, a Totalcar újságírója, és a Kutyaszorító - A világ legvidámabb kutyahatározója című könyv írója nap mint nap találkozik azzal a jelenséggel, amikor valaki úgy választott kutyát, hogy még véletlenül sem vette figyelembe a lakókörnyezetét. “2017 van, és még mindig peckesen sétáltató pitbullosokat látok, akár normális környékeken is. Kérdem a csávót, nem akar-e mégis rakni rá egy pórázt, ha a szájkosarat szemlátomást elvitte a cica. Sértődötten annyit mondott, hogy ez a kutya nagyon jámbor. Hát ja, nyilván ez volt a kiválasztási szempont, a selling point, amit beírt a gugliba: „jámbor kutya”, és a kereső azonnal fosni kezdte a szebbnél szebb pitbullportrékat. Még elmondtam volna, hogy itt elég sok a totyogó kisgyerek és az öleb kategóriájú kutya, és bár a pitbull tényleg elég jámbor, egy apró kommunikációs félreértés az ő állkapcsainak fiziognómiájával könnyen lehet halálos.” - Winkler szerint némi tájékozottsággal ki lehetne védeni a nem kompatibilis kutya-gazda párosításokat. Mert azért van jó pár olyan ebfajta, amelyekkel még akár kezdő kutyatartóként is kicsi az esély, hogy ne tudja kezelni az ember: “Ott van például a spániel, a legkedvesebb kutyák egyike. Okos, engedelmes, de – főleg a fiúk – szereti kinyilvánítani, hogy ő a főnök. Kutyákkal szemben is. Ami a legérdekesebb, hogy kizárólag nagyobb kutyákba köt bele, de nem találgatnék, ennek miféle mélylélektani okai vannak. Lehet szórakozni a különféle fülbajaival is, ezekre hipszter családban nagyjából ugyanazokat az eszközöket használhatjuk, a szakállolaj az ő fülszőrének is jót tesz. Magyar fajtát választani is fontos üzenet, bár tudjuk, hogy a kuvasznak megvan a délszláv, olasz és spanyol változata is. Szép és cuki a magyar vizsla, megfelelő szoktatással a mozgást is alig igényli már, de nekem egyszerűen túl nagy. Ha magyar kutyáról ábrándozok, általában a mudi az: elég kicsi, a kakája összeszedéséhez sem kell szívlapát, okos és cuki. Sajnos vele is sokkal többet kell sportolni, mint az átlagos, hobbitartásra szánt kutyákkal” - mondja Winkler. A fajtaleírás tehát fontos támpont lehet, de azért nem szabad ezeket sem szentírásnak venni, Winkler szerint a legtöbbet évszázadok óta küllemre tenyésztik, így a kutya bármilyen lehet. “Nálunk a családban négy német kisspicc élt az évtizedek során. Az egyik imádott szaladgálni, és még a jeges vízben is úszott, de nem szeretett a többi kutyával kergetőzni. A másik sem szaladgálni, sem úszni nem volt hajlandó, a negyedik csak kutyákkal akar rohangálni, és így tovább.” - magyarázza Winkler. Tények és tévhitek Egyre többen fogadnak örökbe Ha fajtatiszta kutya a cél, akkor jobb hitelesített tenyésztőtől vásárolni, de ezen kívül érdemes szétnézni a fajtamentő szervezeteknél is, ahová - a menhelyekhez hasonlóan - a legkülönfélébb okok miatt kerülnek be a kutyák. A szaporítók kerülendők, még ha olcsón is hirdetik a kutyákat: ők azok ugyanis, akik nagyrészt felelőssé tehetők a menhelyek telítettségéért, és akik sokszor rossz körülmények között tartva, gyakorlatilag futószalagon gyártják a kölyökkutyákat. Náluk általában törzskönyvet sem kapunk, és arra is megvan minden esély, hogy ezekből az almokból nem szűrték ki a tenyésztésre alkalmatlan egyedeket. Dr. Lukács Zoltán állatorvos szerint a szaporítóknál vásárolt kutyának nemcsak az egészségi állapota bizonytalan, hanem a szülők eredete és fajtatisztasága is. Mivel Magyarországon magas az elhagyott, vagy kóbor kutyák száma, nem árt fontolóra venni az örökbefogadást, és először a gyepmesteri telepeken szétnézni, ahol általában a kutyák nehezebb körülmények között élnek. A NÉBIH adatai szerint Magyarország területén mintegy száz gyepmesteri telepnek van engedélye. A menhelyek, illetve az ilyen jellegű tevékenységet végző civil szervezetek számáról (mivel azok bejelentése 2016 év eleje óta a megyei kormányhivataloknál történik) ők sem tudnak pontos számokat mondani. A NÉBIH úgy tudja, évente mintegy 20 ezer eb kerül be a gyepmesteri telepekre vagy befogás útján, vagy mert a tulajdonosok leadják őket. A gyepmesteri telepeken kívül a menhelyekre további tízezres nagyságrendben kerülnek be kóbor kutyák. A becslések szerint így hazánkban körülbelül 100 000 gazdátlan eb van, melynek egyik oka épp a felelőtlen állattartás, de a fő indukátora mégis a magas szaporulatszám. Csakhogy a főváros állategészségügyi hivatala szerint ennek ellenére a kutyák mindössze 5-10 százaléka ivartalanított, ami rettenetesen kevés. Így megy az örökbefogadás az Illatoson: Az örökbefogadásra jelentkezővel először elbeszélgetnek, majd az információk alapján segítenek kiválasztani a hozzá leginkább illő kutyát A kiválasztást követően a kutya megkapja a chipet, kiállítják az állat oltási könyvét, és megkapja a korának megfelelő oltásokat, valamint átesik a féreghajtáson. A befogadott kutya után 5000 forint szolgáltatási díjat kell fizetni. A fajtatiszta kutyákat csak ivartalanítás ellenében lehet örökbefogadni. A telepen élő kutyák megtekinthetők a www.ebtelep.hu oldalon. Örökbefogadó napok: 2017.04.01 Budapest, Illatos út 2017.04.01-30 Illatos út, Rex Állatotthon, Siókfoki Állatvédő Egyesület, Szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány 2017.06.01-30 Illatos út, Rex Állatotthon, Siókfoki Állatvédő Egyesület, Szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány Hogy mekkora problémát jelent mindez, arra egy példa: egy nem ivartalanított szuka és kan, valamint leszármazottaik populációszabályozás nélkül 6 év alatt összesen 67 000 újabb állat születését eredményezhetik. Egy ilyen, képzeletbeli, 67 000 lakosú „kutyaváros” pedig Magyarország 14. legnagyobb települése lenne. Ezen hosszútávon akárhány menhely sem fog tudni segíteni, csak az ivartalanítás, amiről a legtöbb kutyatartó viszont olyan tévhitek mentén gondolkozik, mint hogy “a szukák tovább élnek, ha egyszer ellettek”, vagy, hogy “megváltozik a kutyák személyisége” az ivartalanítás után. Ezek a szakértők szerint legalább akkora butaságok, mint a felnőtt, menhelyes kutyákkal kapcsolatos előítéletek, miszerint velük nehezebb lesz összeszokni az örökbefogadónak. Ez szintén nem igaz, állítják a hozzáértők, sőt: a kifejlett kutyáknál sokszor előny, hogy már ismert az alaptermészetük, így könnyebben el lehet dönteni, passzol-e az új gazda életmódjához, egyéniségéhez. Ráadásul a menhelyek gondozói tájékoztatást is tudnak adni a kutya egészségi állapotáról, természetéről, szokásairól, esetleges ismert traumáiról. Az ebek oltva, féregtelenítve és chippelve kerülnek a gazdához, egyes helyeken ivartalanítják is őket; ahol pedig nem, ott az örökbefogadás egyik kritériuma, hogy a leendő tulajdonosnak kell vállalni az eljárást. Pozitív tendencia, hogy a gyepmesteri telepekre bekerülő ebek száma évről évre csökken. Az Illatos úti telep nyilvántartása azt mutatja, hogy egyre nagyobb az örökbefogadási kedv: évente 1000-1200 állatot adnak örökbe, ennek 10-15 százalékát állatvédő egyesületek, alapítványok veszik gondozásukba. A telep adatai szerint 2016-ban magánszemélyek 877 kutyát fogadtak örökbe, míg a teleppel együttműködő állatvédő szervezetek 187 kutyát segítettek új gazdához. Hogy a kutyák néha visszakerülnek a menhelyekre, annak is köszönhető, hogy az örökbefogadott ebek többféle problémával küszködhetnek. Sokuk szocializálatlan, nem tanították meg nekik az alapvető társaslét szabályait sem, esetleg bántalmazták, elhanyagolták, többszörösen elhagyták őket. Hogy ne legyenek ezekből a kutyákból bumerángok, egyre több helyen fektetnek hangsúlyt arra, hogy a jelentkezőket feltérképezzék, és körültekintően, szigorú kritériumok támasztásával adják csak örökbe a kutyákat. Ezek tűnhetnek felesleges akadályoztatásnak is, de ha azt vesszük, hogy a menhelyekre került gazdátlan kutyák feléről a saját gazdája mondott le, teljesen jogos a szondáztatás. csökkenti a túlszaporodás mértékét nőstény állatok esetében kizárja az életveszélyes és gyakran halállal végződő gennyes méhgyulladás lehetőségét, megelőzhetők a petefészek és a méh daganatai csökkenti a rosszindulatú emlőrák kockázatát, a tüzeléssel járó szökési hajlamot, a kanoknál csökkenti a domináns viselkedést, a szukák tüzelésével összefüggő kóborlást, a különböző daganatos megbetegedések előfordulásának esélyét A jólnevelt kutya és gazdája A probléma az Ön készülékében van A kellő ismeretek hiánya, a felkészületlenség, klasszikus gyerekbetegségnek számít a hazai, újdonsült kutyatulajdonosoknál. Ugyanis sok friss gazdában, amikor az új kölyökkutyát dögönyözi, fel sem merül, hogy a közös élet nem lesz mindig zökkenőmentes, a kutya pedig nem lesz mindig ilyen cuki. Az első egy év nehézségei, amik teljesen természetesek, főleg egy kölyökkutya esetében, sok tulajdonost annyira megijesztenek, hogy gyorsan túl is adnak az állaton. A szakemberek szerint viszont valójában nincsenek túl problémás kutyák, csak nem kellően kitartó gazdák. Sok viselkedésbeli probléma ugyanis csak valamiféle tünete annak, hogy gond van a kutya-gazda kapcsolatban. Egy atomjaira szedett kanapé simán jelezheti azt is, hogy a kutya nem kap elég figyelmet, de az elhízás, a kóros vakarózás vagy soványság is utalhat arra, hogy az eb érzelmileg hiányt szenved. Korom Gábor szerint a közös játékok, interakciók rengeteget számítanak, a kutyák igényének elsődleges pontja ugyanis a szociális igény, vagyis nagyon fontos számukra a gazda figyelme. És ez nem mindig időben értendő: esetenként a kutya számára akár egy tízperces közös birkózás is többet jelenthet, mint egy teljes óra séta. A sétáltatással kapcsolatban egyébként rengeteg irreális elvárás kering a neten, sok kutyatartó állítja, minden kutyának jár a napi négyszeri andalgás, és ezek lehetőleg legyenek minél hosszabbak. Korom Gábor szerint ez nemcsak túlzó elvárás egy dolgozó emberrel szemben, de sok kutya számára sem igény. Ugyanis a napi mozgás mennyisége mindig és kizárólag a kutya fajtájától, habitusától függ, ezzel kapcsolatban egyszerűen nem alkalmazhatóak általános sémák. A városi kutyatartók másik nagy és aktuális dilemmája, hogy vajon mennyire unatkozik otthon a kutya, amíg ők dolgoznak. Nem kell mindent elhinni a Kis kedvencek titkos élete című animációs filmnek, ugyanis a szakértők szerint leginkább semennyire. Már csak azért sem, mert a pihenési szokásaik teljesen mások, mint nekünk, embereknek: ők sokkal felszínesebben alszanak, mint mi, de annál többet. Egy napjuk úgy hetven százalékát ezzel a tevékenységgel töltik ki. Ezt láthatjuk magunk is, amikor épp otthon vagyunk velük, és a jószágunk egyik helyről a másikra döglik. Ezért különösebben nem zavarja őket, ha egyedül vannak otthon, feltéve, hogy a kutyatulajdonos nem követte el a korai nevelés egyik klasszikus hibáját: azt, hogy a kutyakölyköt mindenhová magával vitte. Ezt tényleg nem árt elkerülni, ugyanis emiatt szokott kialakulni a kutyánál a túlkötődés, ami általában kéz a kézben jár a szeparációs stresszel is. Ezek okozzák azt is, hogy a kutyát nem lehet anélkül magára hagyni, hogy az ne szedné szét a lakást, vagy ne üvöltene egészen addig, míg haza nem ér a gazdája. A szeparációs stressz pedig már nem csak a papírzsepi szétszedését, meg a kedvenc cipőnk megrágcsálását jelenti, hanem konstans és durva tombolást. Az ügy egészen odáig fajulhat, hogy a gazda tehetetlenségében teljesen bepánikol, és azt is fontolóra veszi, hogy továbbad a kutyán. Esetleg meg is teszi. Jó, ha tudjuk, hogy a szeparációs stresszre van megoldás, csak idő, türelem, és egy jó szakember kell hozzá - mondja Korom Gábor, hozzátéve, hogy mindez elkerülhető, ha a kutya már egészen pici korában megszokja, neki néha bizony otthon kell maradnia. Nagyobb korban akár jöhetnek is velünk együtt dolgozni, ugyanis a külföldi mintákhoz hasonlóan itthon is egyre több munkahely válik kutyabaráttá. Ennek nincs is semmi akadálya, ugyanis, ha a munkahelyre az alapvető jogszabályi tiltás nem vonatkozik - tehát például nem élelmiszerbolt -, úgy a tulajdonos saját hatáskörben döntheti el, hogy az alkalmazott beviheti-e magával a kutyát. Ma már egyébként “kutyabarát etikett” is létezik, amelyet a Kutyabarát.hu és az Év Kutyabarát Munkahelye 2015 pályázat nyertese állított össze, hogy a kutyás együttlét mindenki számára elfogadható legyen a munkahelyen. Ahhoz, hogy a kutyánk a vendéglátóhelyeken, munkahelyen, közösségekben és a tömegközlekedésen is megállja a helyét, elengedhetetlen, hogy megtanítsuk neki az alapvető viselkedési szabályokat. Nem azt várjuk el tőle, hogy pukedlizzen vagy, hogy késsel villával egyen, de a felelős kutyatartás szerves részének kellene lenni, hogy az eb ne terhelje a környezetét és ne jelentsen rá veszélyt. Mindenki találkozott már olyan kutyával, ami végignyüszítette a buszutat, nekifutásból összeugrált minket a sáros lábával, vagy agresszíven viselkedett. Ezek nemcsak bosszantó, de akár veszélyes szituációkká is fajulhatnak. Ilyenkor az ember általában a kutyára mérges, pedig a gazdára kéne annak lennie, aki nincs tekintettel sem a kutyájára, sem a környezetében élőkre. Korom Gábor azt mondja, a jólneveltséghez nem kell mindenképp kutyaiskolába járatni az ebet, ugyanis vannak olyan gazdák, akik ösztönösen is elég határozottak, így a kezdetektől fogva nincs gond a kutya és gazda viszonyrendszerével. A kutyaiskolában amúgy sem a kutyát kell képezni, hanem nekünk kell megtanulni és reagálni az ő szükségleteire, érteni a nyelvén és helyreállítani a viszonyrendszerünket, ami mindennek az alapja. A tréner állítja, mindennek az alapja a kutya és a gazda viszonyának rendezése. Sok gazda ott szúrja el a nevelést, hogy nem veszi figyelembe a lényeget: a kutya nem tud felelősséget vállalni a tetteiért, ez a szerepkör kizárólag az emberé lehet. Gyakorlatilag ennek a szerepvállalásnak a tisztázása történik a kutyaiskolákban, függetlenül attól, hogy milyen módszerekkel dolgoznak ott az oktatók. “Az új módszerekkel nem kényszerítjük a kutyát, hanem közös programra invitáljuk őket. A tanítás során alacsony elvárással és magasabb toleranciával dolgozunk (a viszonyrendezésnél ez pont fordítva történik), ami annyit jelent, hogy türelemmel vagyunk a kutyával szemben, nem siettetjük, nem szidjuk le. Ezekkel az ösztönző technikákkal pedig meglepően sok dolgot taníthatunk nekik.” De milyen a jó kutyaiskola? Az EU országaiban nincs egységes jogi szabályozás arra, hogy ki alapíthat és vezethet ilyen intézményt, így a szakmai színvonal és az egyes iskolákban követett módszerek is meglehetősen széles skálán mozognak. Magyarországon még mindig jellemzőek a klasszikus kutyaiskolák, melyek főleg az alapengedelmességi kiképzésre, az őrző-védő munkakutya-kiképzésre fókuszálnak, de egyre több helyen tanítanak már új módszerekkel, és nyújtanak lehetőséget olyan kutyás szabadidős és sporttevékenységekre, mint az agility, a dog-dancing és sportkiképzés, vagy fordítanak gondot a viselkedésproblémás kutyák terápiájára. Javuló körülmények Egyre több helyre lehet menni kutyával Egy jól nevelt kutya mindenképpen megkönnyíti a városi életet, főleg ha azt vesszük, hogy egyre több szolgáltató gondol a kutyásokra. Ma már egyáltalán nem ritka (itthon sem), hogy étterembe, pubba, kávézóba vagy akár plázába lehet velük menni, de akár (egyes) bankokban is lehet kutyával ügyet intézni.  A szálláshelyek is egyre inkább alkalmazkodnak az ebtulajdonosi igényekhez, a vidéki és a budapesti szállások közt már szinte fele-fele arányban találunk olyanokat, amelyek állatbarátként hirdetik magukat. Ezen sokat lendített 2015-ben a Magyar Turizmus Zrt. „Utazz Kutyával!” elnevezésű kampánya is. Növekszik azoknak a kiemelt idegenforgalmi helyeknek a száma is - ilyen például a szentendrei Skanzen, vagy az Óudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Háza -, amiket kutyákkal is lehet látogatni. Sokat segített a fejlődésben a kutyabarat.hu munkája is, ők hozták létre például “Az év legjobb kutyabarát helye” pályázatot, amelyre évről-évre egyre több vendéglátóhely, szálláshely nevez. A strandok terén is nagy változások történtek, ugyanis már Csopakon, Balatonaligán, Veszprémben, Fonyódon sem tiltják ki a kutyákat, és a Tihanyi-Belső tónál is kijelöltek egy “hivatalos” kutyafürdetőt, bár ez utóbbinál a gazdáknak tilos a vízbe menniük. Egyre-másra nyílnak az úgynevezett állatpanziók is, ahol a gondjukat viselik legyen szó macskáról vagy kutyáról. Az alapszolgáltatás rendszerint biztosítja a 24 órás megőrzést, etetést, és a napi többszöri sétáltatás mellett a folyamatos állatorvosi felügyeletet. Az alapszolgáltatás díja helyenként változó lehet, a napi 1500 Ft -tól 3500-4000 Ft-ig terjedhet. Helyenként az is változhat, hogy a kutyának vinni kell-e saját eledelt, vagy azt a panzió biztosítja. És persze attól függően, mennyire akarunk/tudunk mélyen a pénztárcánkba nyúlni, lehet egyéb szolgáltatásokból is válogatni: ilyenek például a magánfoglalkozások, a kutyakozmetika vagy a speciális étkeztetés. Természetesen az állatpanziók között is akadnak jobb és kevésbé jó minőségű helyek (és itt sem mindig az ár a garancia), ezért érdemes személyesen is lemeózni őket. Előfordulhat ugyanis, hogy a netre felrakott képek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, vagy épp óriási a túlzsúfoltság. Sok kutyatartó fél panziókban hagyni a kutyáját, attól tartva, hogy elkap valamilyen betegséget, de Dr. Lukács Zoltán szerint a megelőző oltásban és parazita elleni kezelésben részesített kutyák esetében nincs ok az aggodalomra. Az állatpanziók mellett feltűnt egy új, itthon egyelőre kevésbé ismert, de nagyon praktikus és kényelmes szolgáltatás, a couch surfing mintájára kialakult Dogsurf. Ez egy online közösség, ahol egy adatbázis segítségével kutyaszittert lehet bérelni, így akár a saját otthonában is maradhat a kutya, amíg a gazdája elutazik, vagy épp egyéb dolgát intézi. A városi tömegközlekedés ma már nem jelenthet gondot, feltéve, ha a kutyának nincsenek nevelési problémái, a tulajdonos pedig betartja az utazással kapcsolatos szabályokat, vagyis az pórázon vezeti az ebet és a nagyobb testű kutyákra szájkosarat tesz. Viszont sok utazni vágyó kutyatulajdonosnak okozott gondot, hogy a belföldi helyjegyköteles vonatokon nem volt mód kisállattal utazni. Ez 2016 áprilisától megváltozott egy kísérleti program nyomán, és ma már szállítható kisállat, feltéve, ha kézipoggyásznál nem nagyobb boxban, vagy erre a célra kitalált táskában utaztatják. A kutya szállításáért amúgy külön fizetni kell, viszont egy kistestű állat ingyen szállítható. Viszont ezekben a kocsikban továbbra sem szállítható nagyobb testű kutya, velük továbbra is csak a kötelező helybiztosítással nem érintett vonatokon lehet utazni, ami érthető módon sérelmezhető a felelős kutyatartók részéről. A belföldi utaztatás mellett a városi kutyatartók számára az is gondot okoz, hogy az új rendeletek értelmében nagyon kevés olyan hely van, ahol a kutyák szabálysértés nélkül szaladgálhatnak szabadon, póráz nélkül. Erre lennének hivatottak az úgynevezett kutyafuttatók, más néven kutyajátszóterek, ezek viszont sok esetben nem felelnek meg a célra, ráadásul nincs is elég belőlük. Ennek egyik oka, hogy a jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján az önkormányzatnak kötelezően ellátandó feladata lenne kutyafuttatásra területet kijelölni. És arra sincs előírás, hogy egy kutyafuttatónak milyen kritériumoknak kell megfelelnie. Így az adott önkormányzatokon múlik, mennyire veszik figyelembe a kutyák és tulajdonosaik igényeit. “ Találkoztunk már többféle magasságú kerítéssel is, ahogy különböző talajú futtatóval is, és a kutyakaki gyűjtők is eltérők, holott azoknak zárt fedelűeknek kellene lenniük.” - meséli az egyik legnagyobb kutyás közösségi oldal, a kutyabarat.hu munkatársa, Sziládi-Kovács Tibor. Míg az önkormányzatnak nem kötelező kijelölni kutyafuttatásra területet, addig az ebtulajdonos szabálysértést követ el, ha kutyáját a település belterületén póráz nélkül sétáltatja, vagy kóborolni hagyja. A XVII. kerületi önkormányzat munkatársai szerint hozzájuk sok panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy az ebtulajdonosok kutyáikat póráz nélkül sétáltatják közterületen, ez pedig a kutyáktól félő embereket nagyon zavarja. Erre a kutyatulajdonosok válasza pedig az, hogy a rendelkezéseket betartják, mivel ebeiket nem felügyelet nélkül hagyják szabadon a közterületen, hiszen látó,- és halló távolságon belül vannak. Mindkét fél érvelés érthető, de míg a kutyátlanok igényi ki vannak elégítve azzal, hogy rendelet szabályozza a kutyát sétáltatókat, addig a kutyák számára alig létezik olyan kutyafuttató, ahol póráz nélkül, aktív időt tudnak eltölteni. Ha csak a fővárosban élő kutyák számát nézzük, ami több mint kétszázezer, akkor egyértelmű, hogy a száz körüli számú futtató finoman szólva sem elégséges ennyi ebre. Mint ahogy a méretük sem, ugyanis a belvárosi kutyajátszóterek legtöbbje csupán drótkerítéssel határolt pár méteres, üres, rendszerint piszkos placc. “Sok esetben problémás a futtatók tisztán tartása is. Persze ez mindkét oldalról, az üzemeltető és a kutyások oldaláról is odafigyelést igényel, ugyanis a futtatók (is) tele vannak az otthagyott kutyakakival, mert a gazdi nem szedi fel, de arra is van példa, hogy a szemetes annyira megtelik, hogy már nem fér bele semmi. Erre találtuk ki már másfél éve a "Kakitündér" kampányunkat, aminek keretében figyelemfelhívó plakátokat készítettünk és helyeztünk ki, hogy eljusson a felelős kutyatartás üzenete a kutyájuk végtermékét ilyen-olyan okból „elegánsan” otthagyó gazdáknak” - magyarázza Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu projektvezetője. A számos negatív példa mellett akadnak azért olyan önkormányzatok, ahol komolyan veszik a kutyák igényeit, és élhető kutyafuttatókat hoznak létre. Ilyen például a Kálvária téri, a Szent István téri, vagy a Bikás Park mellett található hatalmas kutyafuttató, de Rákosmente is sokat tesz a kutyákért. Mivel a kutyafuttatók kritériumaival kapcsolatban egyelőre nincsen kötelező előírás, (és amennyiben egy beruházó kutyafuttatót/agility parkot kíván létrehozni), úgy érdemes tapasztalt tervezőt megkeresni, illetve bevonni (lehetőleg helyismerettel is rendelkező) kutyás egyesületeket, szervezeteket, akikkel lehet egyeztetni. Ez viszont még viszonylag ritka a kutyafuttatók létrehozása során. Egy általános szabályozás valószínűleg sokat segítene, hogy egy pár méter hosszúságú terület ne minősülhessen kutyafuttatónak, és hogy azok végre betöltsék a nekik szánt funkciójukat. Alapvető igény, hogy minél több, használható méretű futtató legyen a városokban. A cikket a Brand & Content készítette a Bayer Hungária Kft. megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

Rovatok