Jót tenni a világgal és magunkkal
Az Európai Bizottság 2016 decemberi javaslatai
- évente 1,5 százalékkal csökkenteni kell a nemzeti energiakiadásokat
- a kormányok ingatlanállományának évente legalább 3 százalékát kell felújítani energetikai szempontból
- ingatlanok eladásánál és bérbeadásánál legyen kötelező az energetikai igazolások kiállítása
- kazánok, lámpák, televíziók és egyéb háztartási eszközök egységes energetikai címkézése, illetve fogyasztási követelmények meghatározása - négyévente kötelező energetikai audit nagy cégek számára
- valósidejű hozzáférés biztosítása a háztartások számára az energetikai adataikhoz, aktuálisan és visszamenőlegesen egyaránt
Azzal, ha javítunk az energiafelhasználás hatékonyságán, a világgal és magunkkal is jót teszünk - szögezhetjük le az Energiahatékonysági Világnap alkalmából.
Nyilván mindannyian szeretjük, ha csökkennek kiadásaink, akár otthonunkról, akár cégünkről van szó. Sőt, a legjobb, ha ingyen kapjuk meg azt, amire vágyunk, jelen esetben az energiát, amivel fűtünk, és ami az eszközeinket működteti. Ma már ez sem lehetetlen a legújabb, aktív- és passzív házas technológiákkal: képesek lehetünk akár nulla külső energiaigényű, élhető házak, irodák, üzemek építésére is.
Magyarország jelenleg GDP-je hat százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese. Hazánkban a háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia mennyiségének mintegy harmada, ezért a legnagyobb lehetőség az épületek energiahatékonyságának további javításában van.
Mit tehetünk az alacsony költségű és tiszta energiáért? Hogyan takaríthatunk meg nagy összegeket, és spórolhatunk meg komoly problémákat magunknak?
Takarékosabb otthonok
Ahhoz, hogy otthonunk fenntartása olcsóbb legyen, két kérdést kell feltennünk: hogyan tudok takarékoskodni, és milyen beruházásokra van szükségem?
Első lépésben az egyszerűbben elvégezhető takarékossági megoldásokat nézzük át!
1. Világítás
Évtizedek óta trend az “energiatakarékos izzó”. A hagyományos villanykörtéket sokan lecserélték drágább, de jóval tartósabb és kisebb energiaigényű kompakt fénycsövekre. Közismert tény, hogy a villanykörte a felhasznált áramnak mintegy 5 százalékából állít elő fényt, az összes többi energia hőként távozik. Logikus, hiszen “izzó” a neve! A fémszál izzik fel benne annyira, hogy már világítani tudunk vele - pedig a forróságára nincs semmi szükségünk, nem sokra megyünk vele a lámpabúra alatt.
A fénycsövek nagy előrelépést jelentettek - de senki sem tudhatta előre, mekkora ugrást fog jelenteni a LED technológiája!
A LED fényforrás hatékonysága összehasonlíthatatlanul jobb, negyede, ötöde a hagyományos égőének, viszont tízszer-hússzor hosszabb az élettartama, átlagos használat mellett konkrétan évtizedekig működik.
A LED vásárlásakor ugyanakkor érdemes körültekintően dönteni, mert nagyon változatos megoldások léteznek ezzel a technológiával. Néhányezer forintért hozzájuthatunk akár egy ötméteres LED-szalaghoz, ami több helység számára is megoldás lehet, és sokszor olcsóbb választás, mint egy hagyományos csatlakozóba tekerhető LED-es villanykörte. Fontos szem előtt tartani, hogy milyen céllal vásárolunk, hiszen évtizedekig használhatók, érdemes előre tervezni. A LED más, mint a régebbi, megszokott izzók: különbözik a fény színe, az iránya, a melegsége, az ereje. Nem minden esetben, de általánosságban elmondható, hogy érdemes átállni erre a technológiára, mert nagy előrelépést jelentenek energiatakarékosság terén.
2. Víz
Mivel a melegvíz előállításához is energia szükséges, akár árammal, akár gázfűtéssel történik, ezért a vízfogyasztásunkra odafigyelve is csökkenthetjük költségeinket - nem beszélve arról, hogy az ivóvizünkkel való takarékoskodással a vízszámlánk is csökken, illetve ennyivel is kevesebb energiát kell a szolgáltatónak a víz tisztítására, forgatására fordítani.
Érdemes megfontolni, hogyan tudjuk hasznosítani az esővizet és háztartásunk szürkevizét (így hívjuk a piszkos, de nem mérgező vizet, amit például kerti locsolásra még fel lehetne használni).
A legegyszerűbb megoldás, ha új, modern szórófejeket teszünk a csaptelepekre és a zuhanyrózsára. Szinte hihetetlen, de akár feleannyi vízzel is elérhetünk ugyanolyan mosóhatást, mint amit megszoktunk! Ugyanis nem az átfolyó víz mennyisége, hanem a szórás jellege a fontos.
Fontoljuk meg, hogy pontosan milyen hőmérsékletű vízre van szükségünk, és ha tudjuk, tekerjük lejjebb a bojler hőszabályzóját. A mosógépnek is ritkán van 40 foknál magasabb hőmérsékletű vízre szüksége a megfelelő tisztítóhatás eléréséhez.
3. Háztartási elektronika
Érdemes átgondolni, hány évesek az otthoni készülékek, és mennyit fogyasztanak.? Hamar kiderülhet, hogy már csak emiatt is érdemes lehet modernebbre váltani, mert visszajön az ára az új készüléknek a megtakarított áram formájában, sőt, eleve költséghatékonyabb működési funkciókkal is bírhat az új szerzemény.
Az okostévéktől kezdve a hűtőkön át a számítógépekig mindenre igaz, hogy az újabb modellek egyre kevesebbet fogyasztanak egyre hatékonyabb energiagazdálkodási megoldásokkal működnek.
Nem is lehetne pazarlóbb dolgot kitalálni, mint csak azért használni a harmincéves hősugárzót a hétvégi házban, mert “még jól működik”. De az is felelős gondolkodás, ha a régi, de még nem katasztrofálisan pazarló gépeinket eladományozzuk, esetleg eladjuk, hiszen valakinek még hasznos lehet, és nem lesz belőlük hulladék.
Mivel az energiahatékonyság fontos EU irányelv, ezért gyakran pályázni is lehet új gépek vásárlására, február végén is nyílt erre lehetőség.
A hűtőt leszámítva szinte minden készüléket ki lehet kapcsolni éjszakára, vagy amikor házon kívül vagyunk, ezért érdemes elosztókra kötni őket és egy jóleső mozdulattal mindent áramtalanítani, amikor nincs rájuk szükség - a standby funkcióban lévő gépek meglepően sokat tudnak fogyasztani.
Ezek az egyszerűbb, fogyasztási szokásokon alapuló megoldások - most nézzük át mit tudunk tenni a legkomolyabb energiaemésztő, a fűtés (és adott esetben a nyári klimatizálás) terén!
Felújítások és beruházások
2018-tól sokat romlik otthonaink besorolása
2018 január elsejével új energetikai előírások lépnek életbe, amelyek a 2006 óta érvényben lévő szabályozáshoz képest nagyon nagy szigorítást jelentenek. Így minden, korábban elfogadható energetikai mutatókkal rendelkező lakóház besorolása kategóriákat fog romlani. Vagyis az az otthon, amelyet idén építünk magunknak, jövő januártól egycsapásra energetikailag elavulttá válhat! Az új követelmények természetesen növelik majd az építkezés költségét ám a szakértői számítások szerint ez a némileg magasabb ár gyorsan megtérül a gazdaságosabb energetikai mutatók miatt.
Ez azért nagy gond, mert jelen pillanatban Magyarországon, a családi ház építési és lakásvásárlási támogatások formájában úgy ölünk bele tízmilliárdokat új épületekbe, hogy nem várjuk el azt a jobb, magasabb minőséget, amely már egy éven belül is standard, alapkövetelmény lesz.
Az egyik alapvető otthoni energiahatékonyság-növelő tényező a falak hőáteresztő képességének javítása, azaz a szigetelés. A második legkedveltebb művelet a nyílászárók cseréje. A kutatások azt mutatják, hogy a szigetelést is sokan elvégzik, ahogy a nyílászárókat is hajlandók vagyunk gyorsabban kicserélni, utóbbi esetén a hatékonyság mellett a látványos eredmény is motiváló.
A rezsi komoly csökkentését eredményező befektetések közül a fűtéskorszerűsítés általában az utolsó, amibe hajlandók vagyunk belevágni, hisz komolyabb átalakításokat igényelhet.
A szigetelés és nyílászárócsere viszonylag egyszerű: hívjuk a vállalkozót, aki elvégzi a feladatot, és kész. A fűtéskorszerűsítés, különösen gázfűtés esetében, azon kívül, hogy az ingatlan belsejében kell elvégezni, ezért nagyobb a munkaigénye, még hatósági eljárást is megkövetel. Ha új kazánt szeretnénk építeni, gondot jelenthet, ha nincs kémény, mert az illetékes szervek nem nagyon szeretik engedélyezni az oldalfali kivezetést.
A legjobb, ha időben szakmai segítséget kérünk otthonunk energetikai felújításához. Ennek van már bevett módja: az energetikai tanúsítvány. Ezt a dokumentumot számos pályázathoz kötelező beszerezni, de hamarosan az ingatlanok adásvételéhez és bérbeadásához is kötelező kellék lesz.
Az energiatanúsító ugyanis nem csak azt nézi meg, hogy milyen állapotban van az otthonunk, hanem javaslatokat tehet a felújításokra: ez az úgynevezett felújítási terv, amit kötelező mellékelnie a tanúsítványhoz. Mivel ő független szakember, és nem érdekelt abban, hogy milyen megoldásokat választunk, ezért különösen érdemes rá hallgatni, hiszen objektív tájékoztatást fogunk kapni.
Hamarosan újabb lehetőségeink is lesznek, akár ingyenes tanácsadás igénybevételére: a tervek szerint minden járási kormányhivatalban lesz energetikus szakember, akik egyrészt az önkormányzati beruházások minőségéért felelnének, másrészt a lakosság és helyi vállalkozók is igénybe vehetik a szakértelmüket. A hálózat már épül, idén várhatóan működésbe lép.
Takarékosabb munkahelyek
Nagy kihívás, de lehetőség is, hiszen a cég megtakarításokat realizálhat, ha fenntarthatósági szemmel vizsgálja meg a működési folyamatait.
A Vénusz étolajat gyártó Bunge Zrt. martfűi növényolajgyára esetében például a hőenergia túlnyomó részét és az elektromos energia egy részét megújuló erőforrásból állítják elő, amelyhez a gyártás során keletkező napraforgómag héjat használják fel - vagyis erőforrást tudtak nyerni a gyártás során keletkező melléktermékből.
Az ISCC PLUS logó már egyes Vénusz napraforgó- étolajok csomagolásán is megtalálható. Az ilyen logóval forgalmazott termékeket gyártó cég az előállításhoz szükséges alapanyag mennyiséget fenntartható gazdálkodásból szerzi be. A tanúsítás során a termőföldtől a boltok polcaira kerülésig ellenőrzik fenntarthatósági szempontból a termelést, a feldolgozást, a kereskedelmet és a raktározást is.
A legtöbb esetben a cégek számára is a fűtés-hűtés a legnagyobb tétel.
A zöldebb működés az alacsonyabb fogyasztás mellett a cég megítélése miatt is előtérbe került - mivel a fogyasztók számára egyre fontosabb ez a téma, ezért nem mindegy, milyen környezeti terhelés mellett állítja elő a cég a termékeit, szolgáltatásait.
Ahhoz, hogy a cégek hitelessége biztosítható legyen, védjegyeket, tanúsítványokat hoznak létre, amelyekkel igazolják, hogy tevékenységük megfelel a feltételeknek.
Ma már minden nagyobb energiaigényű vállalat számára kötelező energetikai szakreferens alkalmazása. Ők éves jelentést készítenek a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztésekről és az energiamegtakarítási eredményekről, amelyet minden év május 31-ig a cégek honlapján is közzé kell tenni. Ez is egy ösztönző a cégek felé, hogy segítsenek a nemzetközi energiahatékonysági erőfeszítésekben.
Magyarországon nagy lendületet hozhat a céges fejlesztésekben, hogy 2017-től minden magyar vállalat csökkentheti társaságiadó-alapját, ha végső energiafogyasztás-megtakarítást eredményező beruházást hajt végre. Legfeljebb a beruházás 30 százaléka lehet a kedvezmény mértéke és nominálisan a felső határ 15 millió euró. Ez a kedvezmény kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal növelhető.
A kkv-szektor számára is érvényes lehet a TAO-kedvezmény, ha annak fizetésére kötelezettek, de a számukra ott van a nyílt vállalkozói pályázatok lehetősége is. Egyrészt épületenergetikai, másrészt termelőegységek korszerűsítése, azaz gépcserék finanszírozására írt pályázatok jöhetnek szóba a számukra. A nemzeti energetikusi szakhálózat szakértői a helyi vállalkozások számára is nyújtanak majd célzott segítséget.
Összességében elmondható, hogy a cégek lehetnének az energiahatékonyság fejlődésének motorjai. A TAO-kedvezményhez hasonló innovációkra van szükség ahhoz, hogy a cégek az igazán költséges, és jellemzően éppen a leghatékonyabb, legnagyobb ugrást jelentő beruházásokat hajlandók és képesek legyenek meglépni.
A magánembereknek pedig változtatniuk kellene azon a hozzáálláson, hogy a közmű “oldja meg” az ilyen jellegű beruházásokat. A megfelelő mérőeszközök, érthető és könnyen kezelhető szabályozás, valamint hatékony ösztönző rendszer jó keretet adhatna az átálláshoz.
A cikkhez a Magyar Energiahatékonysági Intézet nyújtott szakmai segítséget.
