Elégedetten a kezükbe fogják a cigarettát, ami mindig velük van: a reggeli kávézásnál, ebéd után, este a teraszon, hétvégén a barátokkal. Hogyan szokunk rá? Mennyit költünk? Mit tesz a testünkkel? Hogyan szabaduljunk meg tőle és mikor? Mennyi idő után reagál a szervezetünk a változásra? Infografikánk segítségével és néhány további érdekes adattal tisztábban láthatjuk ki is az uralkodó ebben az egészségtelen kapcsolatban és hogy mit nyerünk, ha kilépünk belőle.
Magyarország lakosságarányosan világelső a tüdőrák okozta halálozásban. 2015-ben 8500-an haltak meg ebben a betegségben, köztük egyre több a nő. A dohányzók számában ugyan javuló tendencia mutatkozik, ugyanakkor a fiatalok körében nő a naponta rágyújtók aránya, és kutatások szerint minél korábban történik meg a rászokás, annál tartósabb lesz.
Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős nikotin. A nikotin enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt tapasztalhatják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet, valamint légúti károsodást okozhat.
A dohányosoknak több antioxidáns vitaminra szükségük, mint nemdohányzó társaiknak. Jellemzően A-, E- és C-vitaminokra, ezért több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztaniuk. Ugyanakkor jobb, ha hanyagolják a béta-karotin tartalmú italokat, a táplálékkiegészítőket és a vitaminkészítményeket, mert az ezekben található túlzott béta-karotin mennyiség a dohányosokat még inkább hajlamosítja a tüdőrák kialakulására.
Infografikánkban tíz évnyi dohányzó időszakot mutatunk be, majd azt, ahogy további tíz évet töltünk szervezetünk megtisztításával. Mindeközben költünk (napi egy doboz cigivel számoltunk), aztán spórolunk, mutatjuk is, hogy miből, mennyit.