Egy trendekkel lépést tartó cég ma már kiemelten kezeli azt a környezetet, ahol dolgozói töltik mindennapjaikat, és saját jól felfogott érdekében figyelmet fordít arra, hogyan is érzik itt magukat az alkalmazottak. A látványos külsőségek mögött komoly tudományos kutatások rejlenek, amelyek szigorú statisztikákkal támasztják alá a munkakörnyezet és a produktivitás összefüggéseit.

Betegíthet, de szárnyakat is adhat a munkakörnyezetünk

Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy a zavaró zajhatás komolyan rontani tudja a munkateljesítményünket, de így van ez a rossz minőségű levegővel, a nem megfelelő hőmérséklettel és az ideálistól eltérő fényviszonyokkal is. Pozitívan befolyásolnak viszont minket az olyan tényezők, mint a tárgyalás eredményességét növelő belső tér, az elvonulásra és közösségi munkára alkalmas terek változatos elrendezése, a beltéri zöldek jelenléte vagy éppen a zöld környezetre való kilátás.

Szélsőséges példa az ún. beteg épület szindróma (Sick Building Syndrome, SBS), amely természetesen nemcsak irodákra alkalmazható, de sajnos gyakran ráhúzható ezekre. A fogalom azt a jelenséget takarja, amikor egy épületben/adott térben tartózkodva „megmagyarázhatatlan” tünetek kínozzák az ott lévőket: fejfájás, a szem vagy épp a torok irritációja, szédülés, sőt hányinger is felléphet. Ezeknek a tüneteknek számos oka lehet, a nem megfelelő beltéri levegőminőségtől és a levegő illékony szervesanyag-tartalmától kezdve a pszicho-szociális körülményekig. Érthető módon az ezektől szenvedő dolgozó nem fog képességei csúcsán teljesíteni, így elemi érdeke a munkaadónak, hogy megelőzze a gondok jelentkezését.

Miért is jó mindez a munkaadónak?

Leszűrhetjük, hogy a munkaadónak komoly pénzösszegekben mérhető megtakarítást jelent, ha kiküszöböli ezeket a munkavállalók közérzetére, jóllétére és egészségére kedvezőtlenül ható körülményeket. A munkából távol maradó munkavállaló ráadásul az egész társadalomnak veszteség, a munkáltatónak éppúgy, mint az államnak, az egészségbiztosítónak, és persze magának a dolgozónak is.

Érdekesség, hogy néhány éve készült az ezen a területen éllovasnak tekintett Németországban egy Gallup-felmérés, amely arra a következtetésre jutott, hogy a német cégeknek igen jelentős problémát okoz a munkavállalók rossz munkahelyi közérzete és alacsony elköteleződése a munkáltató felé. A kutatás arra jutott, hogy azok a cégek, amelyek sikeresen monitorozzák, menedzselik és javítják a munkavállalók jóllétét befolyásoló tényezőket, nemcsak csökkentik kiadásaikat és növelik a produktivitást, hanem képesek magukhoz vonzani és megtartani a legtehetségesebbeket is közülük.

Versengés a legjobb agyakért

Mielőtt gondoskodna a cég a munkavállalóiról, nem árt az sem, ha az igazán jó agyakat tudja magához csábítani. Az igazán jó munkavállalók nem bízzák a véletlenre, hogy nyűg helyett élmény legyen számukra a munkába járás. Az Egyesült Államokban a leendő munkavállalók olyan felületeken tesztelhetik jövendőbeli munkahelyüket, mint a Glassdoor.com, ahol számos cégről és annak vezetőjéről olvasható részletes értékelés. Toplistát is találhatunk 2017 legjobb munkahelyeiről, amelyen amerikai és európai cégek is megtalálhatók – ezen pedig nem meglepő módon előkelő helyen végzett a fancy irodáiról is ismert Facebook éppúgy, mint a Google.

Egészségmenedzsment az irodában

De mi is a helyzet itthon az irodai egészségtudatosság szempontjából?

Bárkit megkérdezünk, mindenkinek fáj a háta, a keze, a nyaka – mondhatni hozzászoktunk mára, pedig ehhez egyáltalán nem kéne hozzászoknunk

– véli Dr. Németh Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa. „Szerintem nagyon fontos, hogy az egészségtudatosság, ergonómia-tudatosság a mindennapjaink részévé váljon a munkahelyen is. A dolgozók valamennyire már megtanulták beállítani a számítógépét, amikor még volt hagyományos asztali számítógépünk és monitorunk – viszont ez egész felborult a laptophasználattal. Sokan például csak a touchpadon egereznek, ami nagyon nem jó (csukló fájdalmakhoz vezethet): ugyanúgy külön monitort meg egeret kéne használnunk, és már ezzel ki tudnánk küszöbölni egy csomó problémát. A laptopon való munka közben ráadásul folyamatosan lefele nézünk, ami nyak- és vállfájdalmakhoz vezet. Sokszor előfordul az is, hogy bár a cégek nagyon jó körülményeket, például jó munkaszékeket biztosítanak, még nem tudjuk beállítani azokat, nem tanultuk meg őket használni.

„Kezd trenddé válni a sportos élet, az egészségtudatos szemlélet, a munkahelyek világában is. Az emberi szervezet alapvetően nem az ülésre van berendezkedve, ebben a testhelyzetben a gerincünket a testsúlyunk 140-200%-ával is terhelhetjük! Ez ellen védekezésként jelentek meg az ülő és álló munkahelyek, amelyeket a cégek egyre nagyobb mértékben biztosítanak a dolgozók számára” – hoz konkrét példát a szakember. „Külföldön, a skandináv országokban ez mindennapos, nálunk azonban csak most kezd elterjedni. Az emberek azonban még nem tudják használni, félnek tőle, pedig az lenne a lényege, hogy ne órákat töltsünk ülve. Ezzel kapcsolatban is nagyon-nagyon fontos a szemléletváltás. 

Hol is dolgozunk valójában?

A 20. század első felében a gyárszerű elrendezésben hittek az irodák világában is. Ennek alapjait egy Frederick Taylor nevű amerikai mérnök vetette meg, aki szerint a hatékony munka titka, ha a dolgozókat ingerszegény környezetbe helyezzük, ahol szigorúan csak a munkára koncentrálhatnak. Ennek eredményeként születtek meg a katonás rendben sorakozó íróasztaltengerrel berendezett terek, ahol az alkalmazottak a főnökségtől szigorúan elkülönülve, mintegy az iskolapadba kényszerítve végezték munkájukat. A század elejétől gyakorlatilag a 60-as évekig megkövült ez a konstrukció, amely Taylor Tudományos menedzsment nevű teóriáján alapult.

Németországban ütötte fel a fejét az az új elképzelés az 1950-es és 60-as években, amely megpróbálta felbontani ezt a merev struktúrát. A „Bürolandschaft” azonban nem bizonyult sikeresnek, és ellenpólusaként jelent meg a dolgozók szeparált személyes tereként a fülkés konstrukció – ebből lett később a rémálomszerű monoton munkahelyi doboztenger.

Napjainkra világossá vált, hogy az emberek nem gépek, és nem préselhetők büntetlenül egyenkapszulákba. Főleg, hogy a munkavégzés jellege is alapvetően megváltozott ahhoz képest, ahogy pár évtizede dolgozott az átlagember. A digitalizáció mellett az Y és Z generáció alapvetően eltérő igényei, a munkavégzés megváltozott formája, sokszor kötetlenebb, lazább jellege a meghatározó az iroda berendezése szempontjából. És persze a fenntarthatóság, amely irodaházak esetében már alapkövetelmény, és nemcsak az energiatakarékosságban és a környezetbarát megoldásokban merül ki, hanem olyan szempontokat is magával hoz, mint a szociális fenntarthatóság vagy az épülethasználók komfortja.

Az új időket az Activity Based Working, azaz tevékenység alapú munkavégzés teóriája alapján berendezett iroda jelenti, ahol a belső tér kialakítása változatos formát mutat. Az így berendezett iroda elvonulásra alkalmas terektől a közös munkát lehetővé tévő megoldásokig, például kis ülősarkokig változatos struktúrákat foglal magába – a lényeg, hogy a környezet maximálisan alkalmas legyen az aktuális munkafolyamathoz, és a munkavállaló választhasson, hogy mely tevékenységet mely környezetben végzi. Ez a kialakítás a lehető legnagyobb mértékben segítheti a dolgozói komfortérzetet és például a felesleges, üresen álló íróasztalok kiiktatásával még spórolhat is a munkaadónak.

Újjáélesztett munkahelyi komfort

Az irodaházak műfajában ma még szokatlan gyakorlat, amit a ConvergenCE magyar ingatlanfejlesztő cég hajtott végre a Váci úton. Meglátva ugyanis a lehetőséget a kiváló helyen fekvő, szerkezetileg teljesen ép valamikori Duna Office Irodaházban, az új építés helyett annak újjáfazonírozása mellett döntött. Az átfogó felújítás után az épület CityZen irodaház néven folytatja pályafutását.

Nagyszerű összehasonlítási alapot nyújt a múlt és a jövő munkahelyi trendjeivel kapcsolatban, így Zeley Csabát, a ConvergenCE vagyonkezelési igazgatóját faggattuk arról, mire is van szükség ahhoz, hogy elavult munkakörnyezetből a 21. századi igényeket kielégítő irodaház váljon.

A fejlesztő által 2015-ben megvásárolt és a felújítás után 2016-ban átadott épület anno a 90-es években az első modern irodaház volt a környéken, amelyért sorba álltak a bérlők. Azonban a többszörös tulajdonváltás során a fénye erősen megkopott. Az eredetileg légkondicionálás nélkül épült házon nagyon sok átalakítást végeztek a mostani felújítás során, a négycsöves légkondicionáló és az elegendő friss levegőt adó légkezelő mellet a bérlői komfort szempontjából az egyik legfontosabb változás a gyors átalakításokat lehetővé tevő álpadló beépítése volt, de került két új lift is a házba.

„A műszaki hiányosságokon kívül a két legnagyobb hibája az volt a háznak, hogy egyrészt úgy nézett ki, mint egy siófoki szálloda a nyolcvanas években, tehát kívülről meg kellett újítani. A másik nagy gond pedig az volt, hogy borzasztó kicsi volt a recepció, amit egy bővítménybe kihoztunk az épület elé” – meséli Zeley Csaba. „Ami a dolgozói komfort szempontjából az egyik legfontosabb dolog, az a friss levegő – még mindig nagyon kevés irodaház fordít figyelmet arra, hogy megfelelő mennyiségű jusson az irodába.

Gyakran nem azért ásítoznak a kollégák délután négykor, mert elfáradtak, hanem egyszerűen elfogyott az oxigén.

A 35-40 m3/óra frisslevegő-ellátást személyenként biztosítani kell, ezt mi meg is oldottunk a felújítás során. Továbbá Magyarországon még mindig nagyon nehéz kiadni olyan irodát, ahol nem nyithatók az ablakok - ez egy ilyen közép-európai sajátosság. Nagyon fontos a világítás is, mi egy direkt-indirekt rendszert használunk, belógatott lámpákkal direkt fényt és indirekt visszatükröződést juttatunk a térbe a mennyezetről.”

A szakember a szolgáltatások körére hívja fel a figyelmünket, mint a munkavállalói komfort terén kiemelt szerepet játszó tényezőre.

Gondolkoztunk, hogy mi az, ami hiányzik innen, és úgy láttuk, hogy egy kisebb bolt – így kerestük meg a Spart, akik nyitottak voltak a lehetőségre.

A másik újítás pedig, hogy van a házban egy Café Frei kávézó; velük már egy másik irodaházunkban is szerződtünk. Ők a recepciónál találhatók, mert az volt a tapasztalatunk, hogy csinálhatunk akármilyen felújítást, csillogó új recepciót, az mindig egy hideg, személytelen tér marad. Megnyitott tehát az irodaház és benne a kávézó, és úgy érezzük, hogy jó ide bejönni. Ami még a szolgáltatások terén nagyon fontos, az a biciklitároló és zuhanyzó, ami ingyenesen használható a bérlők számára.”

A munkahelyek jövője

És hogy mi formálja majd a jövő munkahelyeit? Például a digitális forradalom, no meg a munkavégzés megváltozott jellege. Vagyis például az, hogy nem vagyunk többé helyhez kötve, és projektalapon dolgozunk. „ Az ember ugye alapvetően azért jár be dolgozni, hogy kommunikáljon, információkat gyűjtsön, amihez kellenek a tárgyalók: sokszor probléma is egy irodában, hogy nincs elég tárgyaló. A kommunikációs terek jelentősége tehát mindenképpen megnő a jövőben” – villantja fel a jövőbeni trendeket dr. Németh Edit. „Ami pedig szintén kezd látszódni, hogy amellett, hogy legyenek a kommunikációt lehetővé tévő terek, az is kell, hogy fókusztereket biztosítsunk a dolgozóknak. Kell egy olyan helyiség, ahol csönd van, ahol meg tudjuk csinálni nyugalomban a feladatunkat – így ezek jelentősége is megnő. Főleg, hogy sokan azért foglalták el a tárgyalókat, mert ott csöndben tudnak dolgozni.

Ugyanakkor a gazdaságossági szempontok miatt nagy légterű irodák mindig is lesznek, viszont ezeknek sok hátulütőjük van: zavaró a háttérzaj, nem tudjuk kontrollálni a klímát, nem tudjuk kinyitni az ablakot vagy fel/lekapcsolni a világítást, nincs meg a személyes kontroll a fizikai környezet felett, ami környezetpszichológiai problémákat vet fel – ezeket kompenzálták a kisebb, informálisabb terekkel a nagy irodák.”

„Ami jó hír, hogy a legújabb trendek követésekor egyáltalán nem vagyunk számottevően lemaradva az Egyesült Államokhoz vagy Nyugat-Európához képest” – folytatja dr. Németh Edit. „Érdekes látni, hogyan alakul ez nálunk itthon: jellemző volt, hogy eleinte a cégek a bútorokra figyeltek oda, azonban ma már mondhatni teljes körű szolgáltatást nyújt az iroda. Jó időben vagyunk, nagyon izgalmasak a trendek, és ma már nemcsak az IT szektorban működő cégek irodái fejlődnek, hanem a kis és középvállalatoké és a szolgáltatóké is.”

És ne feledkezzünk meg egy igazán fontos trendformáló tényezőről a munka világából, vagyis a generációkról! Hogy mennyire fontosak a munkaadóknak, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy számos tanulmány született az Y és Z generáció (vagyis az 1980 és a 2000 után születettek) munkahely-választási szokásaival és a munkahellyel szembeni elvárásaival kapcsolatban.

A kutatások igen meglepő eredményeket hoznak, ugyanis ennek a generációnak a tagjai például úgy vélik, az ideális az, ha életük során csak kevés cégnek dolgoznak, ráadásul a home office helyett preferálják az irodába való bejárást és a munkatársakkal való személyes együttműködést, vagyis a kollaborációt elősegítő munkakörnyezetben szárnyalnak igazán. A vonzó munkakörnyezet pedig elsődleges vonzerővel bír számukra.

„Ami nagyon fontos ezeknek a fiatal munkavállalóknak” – ért egyet ezzel Zeley Csaba „hogy a beltérben tényleg otthon érezzék magukat, annak ne gyárszerű hangulata legyen, az irodaház szintjén pedig a szolgáltatások – kávézók, éttermek, közösségi terek, és a biciklivel kapcsolatos szolgáltatások elengedhetetlenek. Magyarországon van egyrészt az átlagbérlő, akinél a megszokott sémából való kitörés kimerül abban, hogy kell egy kis sarok, ahol a szokásosnál egy kicsit kényelmesebb fotelek vannak és még valami kicsit oda nem illő szín. Jelen van a szoftverfejlesztő startup cégek köre, akik vezetik ezt a trendet, és a hagyományos irodabérlőké, akik követik – de azért már mindenki odafigyel rá. Az Y és Z generáció tagjai pedig tényleg ki vannak erre a témára hegyezve, ők teljesen máshogy élik meg ezt a világot, mint elődeik.”