Az ultrafutók egyik kedvenc mondása szerint az ember annyit tud lefutni, amekkora távra felkészült. Egy ilyen rendkívül extrém terhelésre azonban nemcsak fizikailag és mentálisan kell tréningezni magunkat, hanem már hetekkel előbb át kell alakítani a táplálkozási szokásainkat, ahogy az sem mindegy, a verseny közben mit eszünk és iszunk, hogy ne legyen kifáradás, vagy kiszáradás a vége. De mit, mennyit és mikor érdemes enni, és miért kell gyúrni a fájdalomküszöbre is?
Ultrafutásnak a maraton feletti távokat nevezzük, ahol a futótávok hosszabbak, mint 42195 méter.
Ezen távok teljesítői az ultrafutók.
Két típusuk van:
Önmagunk legyőzése, bizonyítás, testformálás, vagy egyfajta extrém meditáció – bármi is legyen a motiváció, a maratoni távnál is hosszabb futóversenyek egyre népszerűbbek. Nem kevés, idő, pénz és energia kell ahhoz, hogy sikeresen teljesítsünk egy ekkora távot, a tervezés pedig alapvetően fontos, nemcsak az étrendben, hanem fejben is.
A fizikai felkészülésről és az edzéstervekről most nem ejtünk szót, hiszen egy ultramaratonra már edzett emberek vállalkoznak, aki minimum egy éve hosszútávfutók. „A fizikai felkészülés célja az, hogy a szervezetben létrehozzuk az izmokban és a májban tárolt glikogén egyensúlyát” - mondja Tóth Gábor élelmiszer- és táplálkozás-tudományi tanácsadó, termékfejlesztő-mérnök, aktív futó. A glikogén a leggyorsabban mobilizálható energiaforrás. Olyan keményítő, amely szőlőcukor-molekulákból áll, a májban és az izmainkban tárolódik.
„Az izmainkban viszonylag kis méretű glikogénraktárak vannak, a májunkban viszont nagyobbak.
Az izmainkban levő glikogén kimerül a futás alatt, ezért az ultramaratonnál a kulcs az, hogy mennyire tud az ember a májából élni ilyenkor.
Azonban a máj sem teljesen kimeríthetetlen, utána következik a zsírszövet, az pedig az edzettségünktől függ, hogy ez a hármas mennyire tud működni” – magyarázza a szakember. „Azoknál, akik legalább fél éve futnak, a máj gyorsan reagál: az edzett ember a májából szabadítja fel a glikogént, majd következik a zsírszövet. Aki edzetlen, nehezen dolgozik a májból, és nagyon hamar kifullad.”
A fejfájás, a fáradékonyság, a látászavarok, az ingerlékenység és a hajtöredezés túledzettségre utaló tünetek”- mondja Tóth GáborA kifejezetten a versenyre való tudatos készülésnek az esemény előtt több hónappal meg kell kezdődnie, az ultramaraton előtti hat hétben pedig grammra pontosan be kell tartani az étkezési előírásokat. „Ha nem megfelelően táplálkozunk, vagyis nem viszünk be elég szénhidrátot és zsírt, kifáradás, burnout lesz az eredmény. Sérülhetnek az ízületek, az izmok, a szalagok, és fogyni kezdhetünk.
Nézzük, mit és hogyan kell enni a versenyt megelőző időszakban!
A 6 hetes felkészülési ciklus első 3 hetében mindent - szénhidrátot, fehérjét, zsiradékot is ehetünk. A zsiradékok közül a kókuszzsírt ajánlja a szakember, a profi kerékpárosok, focisták, rögbisek is ezt fogyasztják, mert az emésztéséhez nincs szükség enzimre, bonyolult zsír-anyagcsere-folyamatokra, kevésbé terheli meg a szervezetet a feldolgozása.
A szénhidrátok közül az ún. lassan felszívódókat érdemes választani, és sok zabkását, köleskását, hajdinakását, bulgurt, barnarizst, hántolt árpát és a vöröslencsét fogyasztani. Ez utóbbi puffaszthat, de zabbal összefőzve és kókuszzsírral tálalva zseniális maratoni étel.
Van, aki ilyenkor gluténmentesen táplálkozik akkor is, ha nem gluténérzékeny. A glutén kissé agresszív fehérje, és leblokkolhatja a bélrendszert.
Az ultrafutásnál a zsiradék és a szénhidrát a kulcs, fehérjéből némileg kevesebbet fogyasztanak a futók a futás előtti napokban, illetve az edzések előtti órákban. A ciklus második három hetében már érdemes csökkenteni a fehérjebevitelt (testtömegünk 1 kg-jára jutó napi 1,3-1,5 grammról 1 grammra), mert a fehérje „blokkolja” a hosszútávú futást. Ez azt jelenti, hogy a fehérje emésztése leköti a gyomorsavat, az bélenzimeket, hasnyálmirigyet, és csökkenti a teljesítményünket.
Nem véletlen, hogy régen zsíros kenyeret, szalonnát ettek a földeken - nem húst (fehérjét), hanem zsírt és kenyeret (zsiradékot és szénhidrátot), hogy jobban bírják a munkát. A tarisznyában lapuló hagymáról pedig azóta kiderült, hogy olaja intenzív vérhígító tulajdonsággal bír - amikor a víz fogyni kezd a szervezetből, a vérhígító olajok egy darabig megőrzik a vérben a viszkozitást.
A szakember a tejtermékek fogyasztását sem javasolja az ultrafutás előtti napokban, vagy egy hétben.
Fontos megjegyezni, hogy a fehérje bevitelét csak a verseny előtt kell csökkenteni, máskor nagyon is figyelni kell arra, hogy eleget fogyasszunk belőle. Sok futó idővel „elveszti az izmait”, mert nem pótolja vissza a lemozgott mennyiséget.
A több hónapos intenzív edzés és a 6 hetes szigorú étrend még mind nem elég, az is meghatározó, mit eszünk a verseny előestéjén és reggelén.
A futás előtti órákban teljesen el kell felejtenünk a fehérjét (utána viszont pótolni kell), legkésőbb a futás előtti napon ebédre együnk, ha jót akarunk magunknak. Ne féljünk a hiányától, van fehérje bőven a szervezetünkben, az a fontos, hogy a futás előtt ne hozzunk létre a korábban említett fehérjeblokkot, tanácsolja Tóth Gábor.
A futás előtt 4-6 órával pazar reggelit kell magunkhoz vennünk: lassan felszívódó cukrokat tartalmazó ételeket, rizstejjel, kókusztejjel felfőzve. A kásákhoz agavészirupot, juharszirupot, datolyát, mazsolát adjunk, és a kókuszvirágcukor is szuper választás ilyenkor. Ha korán kezdődik a verseny, természetesen nem kell felkelni éjszaka enni, ilyenkor a kiadós vacsorára koncentráljunk. Ha van elég cukor a májban, éhgyomorra is lehet futni.
A verseny előtt 60-90 perccel már a gyorsan felszívódó cukroké a főszerep. Érdemes bekapni 10-15 szem datolyát, és gyümölcsleveket inni, ha bírja a gyomrunk.
Futás közben már csak folyadékot és elektrolitokat vegyünk magunkhoz. Az első 30 percben semmit, de ezt követően szükségünk lesz gyorsan felszívódó cukrokra és izotóniás italra. Ez gyakorlatilag sót és cukrot is tartalmazó víz, aminek nagyon fura ízét különféle ízesítésekkel fedik el. (Házilag is elkészíthetjük ezeket, a bolti árnál sokkal kevesebb pénzből). 30 perc futás alatt 20-25, de akár 30-50 gramm szénhidrát bevitele is szükséges lehet. Erre találták ki a különféle géleket, amelyek gyorsan felszívódó cukrokat, omega-3 zsírsavakat és aminosavakra bontott fehérjéket tartalmaznak.
A futás után jöhetnek a fehérjék. Fontos, hogy a célba érés után 30 perccel kezdjük meg a bevitelt. A növényi fehérjék nagyon gyorsan és hatékonyan beépülnek, a szakember a rizs-borsó-kendermag-fehérje kombót ajánlja, de természetesen a tejsavó, tojásfehérje, a hús, a hal is jó.
Hiába bírjuk azonban fizikailag a gyűrődést, ha „fejben” nem készülünk az extrém megpróbáltatásra. Tudni kell kezelni azt a kudarcot, amikor egy másik versenyző elhúz mellettünk - a versenyszellem néha olyan stresszt okoz, ami visszahúz.
Segítené a mentális felkészülést, ha a rajt előtt lenne lehetőség csendben felkészülni, elmélyülni, de sajnos a hangosbemondók és a zene miatt erre egyelőre szinte sehol nincs lehetőség, mondja Tóth Gábor.
A szakember szerint a fáradtság és a fájdalomküszöb elviselésén múlik minden. „Amikor erős cukorhiány lép fel az agyban, fogy a motiváció. Erre úgy lehet edzeni, hogy minél többet tartózkodunk a fájdalom- és fáradtságküszöbünk határán.
Be kell gyakorolni, hogy mire gondolunk, amikor elérjük a mélypontot, melyek azok a gondolatok, amelyek ilyenkor feltöltenek. Aki ezzel meg tud küzdeni, az nyer”.
(Cover fotó: ultrabalaton.hu)