A világ legelterjedtebb fertőző megbetegedései között vannak ezek, mégsem vesszük elég komolyan, hogy felmérjük, érintenek-e minket. Ezekre a kórokra különösen igaz, hogy a minél korábbi diagnózis életmentő is lehet. Kevesen jutnak el azonban időben szakemberhez – főleg azért, mert a hepatitisz akár évtizedekig tünetmentes lehet. 

A hepatitsz C-nél, amit májmolynak is neveznek, ma már nagyon jók a gyógyulás esélyei – amennyiben időben kiderül a fertőzés ténye. A vírust csak 1989-ben fedezték fel, és azt is megállapították, hogy kizárólag vér útján fertőz, máshogy nem kerülhet az emberi szervezetbe. Ha viszont bekerült, akkor hosszú évtizedeken át pusztítja a májat - alattomosan, tünetek nélkül.

A hepatitisz B vérrel vagy fertőzött testnedvekkel való közvetlen kapcsolattal terjed. Nagyon erősen fertőző kórokozó, egyetlen milliliter fertőzött vér akár több mint 1 millió vírusrészecskét tartalmazhat. A vírus képes beépíteni örökítőanyagát a megtámadott májsejtek DNS-ébe, így a májsejtek gazdasejtté válnak, és ha egyszer megtörtént a fertőzés, a vírus örökre a szervezetben marad. Ha gyengül az immunrendszerünk, újból képes aktiválódni.

A világon összesen 2,3 milliárd emberben mutatható ki a HBV elleni antitest, ami egy lezajlott vírusfertőzés jele. A rossz hír az, hogy a betegség következtében májzsugor alakulhat ki, előrehaladott stádiumban pedig máj rákos elváltozása jöhet létre.

Mennyi beteg van Magyarországon?

Csak régi adataink vannak, ezek szerint 0,7 százalék azoknak a száma, akiknek HCV (hepatitisz C) ellenanyag van a vérükben, nekik 70-80 százalékuk vírushordozó - mondja Dr. Makara Mihály hepatológus főorvos, a Májbetegekért Alapítvány kurátora. „Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy 70 ezer ember találkozott itthon a vírussal, ebből 50 ezer azoknak a száma, akiknek a vírus bekerült a vérébe és a májába, és gyógyításra szorulnak”. A betegek kb. 20-30%-a spontán meggyógyul, és van hat-nyolcezer, aki az orvosi kezelésnek köszönhetően egészséges újra. Az OEP adatbázisában 20 ezer hepatitisz C fertőzöttet tartanak nyilván, ugyanakkor az országosan, a hepatológusok által kötelezően használt Hepatitisz Regiszterben csak 11 ezer beteg szerepel, ők azok, akiket gondozásba vontak, kezelésre kerülnek/kerültek.

A hepatits B-vel kapcsolatban elmondható, hogy Magyarországon az átlagnál jobb a helyzet. Nálunk a vírusfertőzöttek aránya 0,5%, legfeljebb 1%, és ez európai átlagban is szerencsésen alacsonynak számít. A krónikus májbetegség ennek ellenére a harmadik legjelentősebb halálok a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok után (a májzsugor nemcsak a hepatitis fertőzések, hanem az alkoholos májkárosodás következménye is lehet). Magyarországon 1999 óta kötelezően oltják hepatitis B ellen a 14, majd a 13 éves korosztályt, ennek köszönhetően a 14-28 évesek több, mint 95%-ban védettek a kórokozó ellen.

Nem megyünk vele orvoshoz, mert nem tudunk róla

A májbetegségek nagy részénél nem jelentkeznek zavaró, heveny tünetek, amelyek miatt a betegek orvoshoz fordulnának. Mindkét betegség hosszú évtizedeken keresztül fennállhat anélkül, hogy panaszok jelentkeznének, a zajló gyulladásra csak a májenzimek emelkedése utalhat, bár ez se mindig mutatható ki.

„A fáradékonyság nem olyan tünet, amire felfigyel egy idősebb ember” – mondja Dr. Makara Mihály. „30-50 éven át jellemzően semmilyen panasz nincs, miközben a máj állománya lassan elpusztul. A hepatitisz C-re a hullámzó lefolyás jellemző: 6 hónapig intenzív küzdelem folyik a vírussal, ezután stabilizálódik a betegség, a szervezet próbál védekezni. Az olyan tünetek, mint a vérzések, a sárgaság, a hasvíz megjelenése vagy a vérlemezkeszám csökkenése csak nagyon későn jelentkeznek.”

És hogy milyen esélyeink vannak a gyógyulásra, amikor már megjelentek a tünetek? Akkor sem kell a legrosszabbra gondolni, ha késői a diagnózis, és a máj nagyobb része károsodott. „El kell különítenünk a vírusmentesség elérését és a gyógyulást” – magyarázza a hepatológus.

A vírust gyakorlatilag minden stádiumban ki tudjuk pusztítani egy három hónapos kezeléssel.

Más kérdés, hogy a tönkrement máj mennyire tud regenerálódni. A betegek többségének a mája viszonylag előrehaladott állapotból is rendbe jön, számos olyan páciens van, akinek néhány év múlva már kiváló laborértékei vannak. A máj 30 százaléka is ellátja a feladatát.”

Esélyes-e, hogy ön is májbeteg?

A fertőzöttség meglétére a kockázati tényezők alapján következtethetünk, és mindez csak laboratóriumi és ultrahangos vizsgálatokkal tisztázható - bizonyos vérbe jutott májenzimek szintjének mérésével, specifikus ellenanyagokkal, stb. Összegyűjtöttük azokat a körülményeket és kockázati tényezőket, amelyek fennállása esetén indokolt az orvosi vizsgálat.

Az eltérések a májfunkciós leletekben a májkárosodás jelei – ha ilyen eredményeket kap, mindenképp kérje háziorvosától a krónikus vírushepatitiszek szűrését, és pozitív eredmény esetén forduljon hepatológus szakorvoshoz. Fontos hangsúlyozni, a normális értékek sem zárják ki az idült májgyulladást.

A hepatitis B vírust csak 1965-ben azonosították, a fertőzésért felelős antigén (HBsAg) génjét pedig 1970 óta ismerik. Ha Ön 1970 előtt született, érdemes ellenőriztetnie magát. Szintén nem lehet tökéletesen nyugodt, ha külföldön született: Romániában, Ukrajnában, Egyiptomban és Távol-Keleten pl. gyakori az idült májgyulladás.

1993 előtt a vérátömlesztés vérmintáit nem szűrték hepatitisz C vírusra, így felmerül a fertőzés veszélye. Ha kapott vért a megjelölt dátum előtt, nem kizárt a fertőzés. Sokan nem is emlékeznek arra, hogy gyerekkorukban vértranszfúzión estek át, és van, akinek a születésnél végeztek vércserét, figyelmeztet Dr. Makara Mihály. Akkor is forduljon orvoshoz, ha transzplantációban vett részt.

Rizikótényező a nem sterilizált tű által okozott sérülés vagy szúrás is. Ha a tű, fecskendő vagy a bejutó anyag más ember vérével érintkezett, a fertőzés kockázata jelentős. Nemcsak a droghasználat jelent veszélyt, hanem a nem steril eszközökkel végzett akupunktúra, tetoválás, manikűrözés, pedikűrözés is.

A vérrel és vértermékekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók a rendőrök, tűzoltók, katonák mellett a hajléktalanokkal foglalkozók, mint a szociális munkások is nagyobb kockázatnak teszik ki magukat.

A hepatitis B vírus testnedvekkel is terjed, így sokkal magasabb a rizikófaktor. A fentiek mellett a szabados szexuális élet és a szexturizmus is növeli a fertőzöttség esélyét. Ha van a családjában hepatitisz B beteg, vagy közös háztartásban él, vagy közeli kontaktusba kerül a betegekkel, Önre is veszélyes lehet a vírus.

Sokat utazik, és előfordult, hogy hepatitis B oltás nélkül indult útnak? Az ázsiai országok populációjának 8-10%-a krónikus hepatitis B beteg. Ebben a régióban a krónikus fertőzés következtében kialakuló májrák és májzsugor a harmadik vezető halálok a férfiak körében és első a nők körében. A fertőzöttségi szint magas a Közel-Keleten és az Amazonas mentén, de nem kell ilyen messzire mennie, Kelet-Európa bizonyos országaiban, de pl. Horvátországban és Törökországban is elterjedt az idült májgyulladás. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a népesség kevesebb, mint egy százalékát érinti a fertőzés.

Hogyan lehet megelőzni a betegséget?

A hepatitisz C ellen még nem létezik oltás, a betegséget csak a fertőződés megakadályozásával lehet megelőzni (véradás, vérátömlesztés alkalmával végzett szűrővizsgálat, ismeretlen személyek vérével történő szennyeződés megelőzése).

A hepatitisz B elleni oltásból három adag szükséges ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki. Természetesen érdemes kerülni a fertőzést okozó tevékenységeket, amikor útra kelünk, nemcsak a szexuális kalandokat, hanem a tetováló, hennázó, pedikűr és manikűr szalonokat is, az utcai borbélyokról nem is beszélve, akik néha több kliensen is egyetlen borotvával dolgoznak, fertőtlenítés nélkül.

Hogy Önnek is lehet-e esélye, oka a májbetegségre, végezze el rövid tesztünket, amelyből kiderül!

Engedélyszám: FKH_PAC_2017_05_ b / Lezárás dátuma: 2017. május 31.