A magyar és kelet-közép-európai mobilozók sokkal nyitottabbak az innovációra, mint a nyugat-európaiak, többek között ezért is vagyunk stratégiai szempontból kiemelten fontos piac a mobilfizetés területén. Az elfogadottságon persze még van mit fejleszteni, a gazdasági oktatást pedig már az általánosban el kell kezdeni, mondja Michal Skowronek, a Mastercard Europe Közép-és Kelet-európai piacfejlesztési vezetője. Az is kiderült, miért nem kell aggódni a számlánkon levő pénzért, ha elveszítjük a fizetésre is használt mobilunkat.
Miért egyre népszerűbb a mobilfizetés?
Michal Skowronek 2014 óta a Mastercard Europe közép-és kelet-európai piacfejlesztési vezetője, a készpénz nélküli fizetések elfogadásának fejlesztéséért és az innovatív fizetési megoldások megvalósításáért felel. 2007-ben csatlakozott a Mastercard lengyelországi irodájához, 2010-ben pedig a lengyelországi csoport ügyvezető igazgatója lett. Három évvel később Lengyelországért, Csehországért, Szlovákiáért és Ukrajnáért felelős vezetővé léptették elő, ezt követően pedig a balkáni országok irányítását is átvette.
Michal Skowronek: Onnan érdemes megközelíteni a kérdést, hogy mire is használjuk a mobilunkat. Drámaian megnőtt az elmúlt években azoknak a tevékenységeknek a száma, amelyeket mobilon végzünk. A telefonunkat eleinte csak kommunikációra használtuk, most már a social media jelenlét, emailezés, és sok más is ezen történik, az e-kereskedelem is egyre inkább a mobilokra vándorol a laptopokról. A mobiltelefon az eddigieknél is fontosabb szerepet kap a mindennapi tevékenységeink során. Az, hogy a telefonunkkal fizetünk, véleményem szerint egy természetes következő lépés, egyfajta evolúciós lépcsőfok. Ezért a Mastercardnál arra fókuszálunk, hogy partnereinkkel és ügyfeleinkkel közösen olyan megoldásokat hozzunk el a fogyasztóknak, amelyek a felhasználói élményt javítják mind a boltokban, mind az online térben. Jó példa erre a GRÁNIT Bank mobilfizetési megoldása, amely bevezetésekor az első banki mobiltárca volt Európában.
Önre mennyire igazak a fentiek? Milyen applikációkat használ?
Ahogy vélhetően a legtöbb ember, én is használom a közösségi média alkalmazásokat. Van NBA (National Basketball Association) appom, van néhány tőzsdei, amivel a pénzpiacot kísérem figyelemmel, és természetesen mobilbankos alkalmazást is telepítettem. Nem is emlékszem, mikor jártam utoljára bankfiókban, mindent a telefonomról intézek. Van néhány céges applikációm természetesen, és persze sok játék, amit a gyerekeim töltöttek le, nem győzöm kitörölni ezeket. A kereskedelmi appok megkönnyítik az életemet, amikor vásárolok, használok még fordítóprogramokat és néhány utazási alkalmazást, amivel könnyebb repülőjegyet foglalni.
Melyek a legfontosabb trendek az elektronikus fizetés területén?
Két trend van. Az egyik a vásárlási élmények fejlesztése, az e-kereskedelemben is. A nagy piaci szereplők világszerte új és nagyon kényelmes, „tárcákon” alapuló fizetési módokat vezetnek be. Ebben a folyamatban a Mastercard is részt vesz a Masterpass fizetési megoldásával, amely az online vásárlás fejlesztésének eszköze és a fogyasztói élménnyel kapcsolatos elvárásokra ad választ. A másik a kártyák tokenizációja és a kártyahasználat visszaszorulása. Közép-Kelet-Európa egy nagyon érdekes hely ilyen szempontból, stratégiai fontosságú régió. Egy 2016-os felmérésből az derült ki, hogy ebben a régióban a vásárlók sokkal kíváncsibbak, nyitottabbak az innovációkra, hamar reagálnak az újításokra. Sokkal inkább, mint pl. a nyugat-európai országokban. A tokenizáció esetében a Mastercard MDES megoldását említeném, amelyet széleskörűen használnak az ügyfeleink Közép-Kelet-Európa-szerte.
Mi ennek az oka?
Az egyik legfontosabb ok kulturális. Mi, kelet-európaiak, mindig is próbáltuk követni a sokkal fejlettebb nyugat-európai piacokat - azokat az országokat, amelyek az innováció szempontjából most már sokkal tradicionálisabb, mint Kelet- és Közép-Európa. Ha megnézzük az elektronikus fizetés fejlődését a közép-kelet-európai régióban, azt látjuk, hogy nem álltunk meg a csekkeknél. Egyszerűen átugrottuk ezt a fázist, és egyből kártyákkal fizettünk, majd bevezettük az egyérintéses technológiát. Az egyérintéses fizetés bevezetése, az egyérintéses tranzakciók megoszlása vagy az ilyen fizetésre alkalmas terminálok aránya terén a közép- és kelet-európai régió 2-3 országa szerepel a világ TOP 10-es listáján. Például Magyarországon is már 2008-ban bevezettük az egyérintéses technológiát, és ma már egyérintéssel lehet fizetni szinte minden terminálnál.
Milyen Magyarország helyzete a régió más országaihoz képest?
2016 során a vásárlási forgalomnak már több mint fele bonyolódott le érintéses fizetéssel. A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal a magyarországi elfogadói hálózatban 3401 milliárd forint értékben lebonyolított több mint 488 millió vásárlási tranzakció 24, ill. 20 százalékos növekedést jelentett értékben, ill. tranzakciószámban az előző évi forgalomhoz képest.
A mobilfizetés fejlődéséhez az kell, hogy a vásárlók és a kereskedők is elfogadják és használják a technológiát. Ez egy teljesen új élmény a számukra. Magyarország nagyon jó pozícióban van, a tranzakciók több mint 50 %-a már egyérintéses, márpedig az egyérintéses fizetés elterjedése az első lépés a mobilfizetés növekedésénél. Ez a magas arány azt jelenti, hogy a vevők részéről megvan az elfogadottság. Ez nagyon jó alapot ad a jövőbeni fejlesztésekhez.
Az előrejelzések szerint a mobilfizetések összértéke 2021-re elérheti a 21 milliárd dollárt. Ön szerint elképzelhető, hogy a bankkártyákat teljes egészében kiváltja a mobilfizetés?
Erre olyan lenne konkrét választ adni, mint ha elővennék egy kristálygömböt, és megjósolnám vele a jövőt. Az egyik tényező, amit figyelembe kell venni, a készpénz, aminek még mindig óriási szerepe van a mindennapi költésekben, használatának aránya 82-85%. Lehetséges, hogy egyszer valamikor a jövőben a mobileszközök felváltják a bankkártyákat, de ma még nem tudjuk megmondani, hogy ez mikor lesz. Régen azt gondoltuk, hogy az ATM-ek visszavethetik a mobilfizetés terjedését, de nem így történt –az egyérintéses fizetési funkció használatával is vehetünk fel az ATM-ekből készpénzt bizonyos helyeken, a jövőben pedig ezt már mobillal is megtehetjük. Még óriási lehetőségek vannak az elektronikus fizetésben, ehhez pedig a mobileszközök fejlesztése a kulcs.
A kereskedők sok esetben nincsenek felkészülve erre a technológiára. Léteznek képzési programok?
Magyarországon és Kelet-Közép-Európa bizonyos régióiban látunk még lehetőségeket az elfogadottság fejlesztésében. De ez egy természetes folyamat, a képzés elsősorban akkor történik, amikor az elfogadó bank az elektronikus fizetések elfogadásához szükséges terminálokat telepíti a kereskedőknél. Ezt követi a „menet közbeni” képzés, amikor már a felhasználók is használják a kártyájukat, a mobiltelefonjukat az elfogadóhelyeken. Minél több fogyasztó fizet így a kártyájával, minél egyszerűbb a folyamat és minél jobb a képzés a boltosoknak, annál kevesebben vonakodnak majd a kártyaelfogadástól.
Egyre több hírt hallunk az adathalászatról és a hackerekről. Biztonságos-e a mobilfizetés? Mi történik például, ha ellopják a telefonunkat?
A fizetések biztonsága a Mastercard egyik legfontosabb fókuszterülete. Az érintéses technológia egyszeri jelszavakat használ minden egyes tranzakciónál, éppen emiatt nagyon biztonságos, hiszen a jelszavakat nem lehet újra felhasználni, más tranzakcióknál nem fogadja el őket a rendszer. Ugyanez vonatkozik a mobilokkal végrehajtott tranzakciókra is. A tokenizáció azt jelenti, hogy a fizikai adatokat nem a telefon tárolja, hanem egy virtuális kártyaszám van használatban a tranzakció közben. Így akkor sem lehet kinyerni adatokat a mobilból, ha elveszik, vagy ellopják. És akár egy bankkártya eltűnése esetén, ha a telefon eltűnik vagy ellopták, a bankot kell erről értesíteni és a mobiltelefonhoz kapcsolt bankkártyát így le lehet tiltani.
Eljöhet valaha az az idő, amikor végképp megszabadulunk a készpénztől?
Természetesen ez a víziónk, de inkább nem próbálom meg meghatározni a dátumot. Vannak olyan skandináv piacok, ahol már a készpénzmentesség megvalósítását tervezik, de minden országnak megvan a saját tempója. Amikor bevezettük a Mastercardot Magyarországon, még az volt a cél, hogy a totális fogyasztás kb. 15-20%-a kártyás fizetés legyen. És láthatjuk, mindez mennyit változott az utóbbi 5 évben. Mindent megteszünk, hogy százalékról százalékra, forintról forintra elektronikus módra váltsuk a készpénzhasználatot. Még mindig sok lehetőséget, területet látunk, ahol a bankkártya illetve az elektronikus fizetés még jobb felhasználói élményt hozhat. Minden nap azon dolgozunk, hogy az ilyen szektorokban a készpénzes fizetést kártyásra váltsuk. Ez egy hosszú folyamat, ezért nehéz előrejelezni, hogy mikor valósulhat meg egy teljesen készpénzmentes gazdaság vagy társadalom.
A készpénzmentes társadalom egyébként a kormányok és a fogyasztók szempontjából is jó irány. A kormányok szempontjából azért, mert az elektronikus fizetés nagyobb átláthatóságot jelent a gazdaságban, és mindez pozitív hatással van az adóbevételekre. Vannak olyan országok, ahol a kormányok készpénzmentes vagy a készpénzmentes gazdaság népszerűsítését célzó programokat írnak ki, mint például Romániában vagy Lengyelországban. Ma már léteznek teljesen készpénzmentes fesztiválok, és van Magyarországon készpénzmentes kávézó is, ahol csak kártyával lehet fizetni. A postahivatalok – amelyeket minden országban a legnagyobb kereskedők között tartunk számon - rendre nyitnak a kártyás fizetés felé, így a kártyabirtokosok elektronikusan fizethetik a számláikat is. Minden nappal újabb lépéseket teszünk azért, hogy az elektronikus fizetések meghatározóbbak legyenek.
A pénzügyi oktatás egy másik fontos eleme a készpénzmentes gazdasággal kapcsolatos víziónknak. Annak érdekében, hogy a felhasználók megismerjék a pénzügyi és fizetési megoldásokat és megfelelő ismereteik legyenek ezekről az eszközökről, már az iskolában biztosítani kell a pénzügyi oktatást. Ezáltal a gyerekeink teljesen más bázisról indulhatnának ezen a téren, mindez pozitívan hatna a jövő kártyabirtokosaira, és közelebb hozhatna bennünket a készpénzmentes társadalom eléréséhez.