Nem egészen másfél év alatt több mint 15 ezer felhasználót és egy komoly tőkebefektetést is elkönyvelhet a koncert- és fesztiváljegyek másodlagos online értékesítésével berobbanó magyar startup, a Tickething. Az alapító-ügyvezető, Töreky Bence az alapötletről, az akcelerátor programokról és a hazai startupok túlélési esélyeiről is mesélt.
22 évesen alapítottad az ország egyik legmenőbb startupját. Ez volt az első ilyen projekted?
Már a hollandiai egyetemi éveim alatt belekóstoltam a vállalkozók világába, akkor a „hagyományosabb” - vedd meg olcsón, és add el kicsit drágábban – jellegű üzlettel próbálkoztam. A közgazdász alapdiploma megszerzése után eredetileg csak fél évet akartam Magyarországon tölteni, és vissza akartam menni külföldre, de azonnal beszippantott a startupok világa.
Miért éppen az online jegyértékesítésben láttál fantáziát?
A vizsgaidőszakok között sokat utazgattam Nyugat-Európában, és a gyakran vadásztam az utolsó pillanatban koncert- és fesztiváljegyekre. Sok hasonló tematikájú oldalt használtam külföldön, és hiányoltam itthon egy olyan szolgáltatást, ahol biztonságosan lehet eladni a feleslegessé vált jegyeket. 2015 decemberében találtuk ki, hogy másodlagos jegyértékesítésre alapuló online vállalkozást indítunk.
A Drukka Startup Stúdióval közösen vágtunk bele a cégindításba, és 2016 márciusára már készen volt az MVP (minimum viable product, első prototípus), a mostani projekt nagyon leegyszerűsített változata. Elkezdtük hirdetni a neten úgy, hogy csak minimális összeget költöttünk rá, hogy lássuk, van-e kereslet, szívesen használják-e, és kiderült, hogy erre tényleg szükség van. Májusban megkaptuk az első nagyobb kockázati tőkebefektetésünket a GB & Partners jóvoltából, szeptemberben pedig bekerültünk a Telenor akcelerátor programjába.
Miért érdemes a Tickethingtől jegyet venni a közösségi oldalak és más fórumok helyett?
Az elektronikus jegyeknél a vásárlás után egy dokumentumot kapunk, amit bárki be tud váltani a helyszínen. Az e-jegyek cseréje éppen ezért sok visszaélési lehetőséget hordoz magában: hiába veszem meg valakitől a pdf jegyét különböző fórumokon, vagy facebook-csoportokban, és hiába kapom meg emailben, ha az eladó előbb odamegy a helyszínre ugyanazzal a jeggyel, akkor ő fog bejutni. És az estek 99 %-ban a jegyek viszonylag alacsony összege miatt egy rendőrségi feljelentésnek sincs értelme, ha átvernek.
A Tickething harmadik félként lép be a tranzakcióba. Igyekszünk ellenőrizni, hogy a jegy tényleg oda szól-e, ahová a feladó meghirdette, és nem értékesítették-e már rajtunk keresztül. Az eladó felet csak akkor fizetjük ki, ha lezajlott az esemény, és ha nem kap negatív visszajelzést a vásárlótól.
Mi történik, ha elmarad a koncert, vagy fesztivál?
Az elsődleges jegykibocsátó visszatéríti az összeget. Erről emailt küldünk annak, aki a Tickething felületén adta el a jegyét. Mi annak tudjuk visszatéríteni a pénzt, aki nálunk vette meg a jegyét.
Milyen programokra szóló jegyek pörögnek a leginkább?
A nyári szezonban egyértelműen a fesztiválok és a könnyűzenei koncertek, a színházi szezonban ehhez jönnek a színházi előadások és a komolyzenei koncertek. De leginkább a könnyűzene közönsége használja ezt a felületet.
Hányan használják a Tickething szolgáltatásait, és mekkora a csapat?
Magyarországon nemrég átléptük a 15 ezer főt, de német nyelvterületről is sokan regisztráltak, a nyári fesztiválszezonban pedig a világ számos részéről kerestek jegyeket az oldalon. Részben még a startup stúdió szolgáltatásaira támaszkodunk, és sok mindent még alvállalkozókkal oldunk meg. A központi csapat jelenleg 3 fős.
Mit gondolsz az akcelerátor programokról?
Kevés cég foglalkozik az induló vállalkozások világával, pedig rengeteg tapasztalat és ügyfél van náluk, amikre alapozva rengeteg sikeres céget lehetne elindítani.
A Telenor programjában résztvevő mentorok segítségével akár 3-4 hónapon belül kaphatunk piaci visszajelzést arról, hogy van-e létjogosultsága a projektnek.
Milyen fejlesztéseket terveztek?
Dolgozunk azon, hogy az elsődleges jegyértékesítés piacának fontos szereplőivel minél szorosabban együtt tudjunk működni, elsősorban biztonságtechnikai kérdésekben. Annak érdekében, hogy még több információt tudjunk gyűjteni arról, valódi-e az adott jegy, tényleg be lehet-e jutni vele a rendezvényre, stb. Ezen természetesen házon belül is állandóan dolgozunk, de szükség van az együttműködésre. Folyamatosan igyekszünk visszajelzéseket gyűjteni a felhasználóinktól is, és ezek alapján egészítjük ki kisebb-nagyobb funkciókkal az oldalt.
Az eBay 165 millió dollárért vette meg 2016-ban az online jegypiacként működő Ticketbis oldalt. Számítotok-e hasonló sikerekre?
Nemzetközi szinten több olyan oldal van, akik szintén másodlagos jegyértékesítéssel foglalkoznak, egy kicsit máshogy közelítve meg a témát, és volt már néhány felvásárlás. Hosszú távon természetesen számolunk azzal, hogy ha sikeresen építkezünk, akkor előbb-utóbb remélhetőleg felkeltjük valakinek a figyelmét. A befektetőknek is az a céljuk, hogy pár éven belül ki tudjanak szállni, és a részesedésüket megvegye egy versenytárs vagy egy nagyobb piaci szereplő. De nem hiszem, hogy ez a következő 1-2 évben történne meg.
Mit gondolsz a magyar startupok életképességéről?
Egyre több a kezdeményezés, és egyre szélesebb skáláról lehet támogatásokat kapni, egyre többen nyitnak a befektetői oldalról is ebbe az irányba, de egyértelmű, hogy ennek nincs akkora múltja ebben az országban, mint Amerikában vagy Németországban. Ez azzal is jár, hogy az elején nagyobb a bukási arány.
Ha megtehetnéd, hogy néhány éven belül nyugdíjba vonulsz, mivel foglalkoznál?
Ez attól is függ, van-e családom. Amíg nincs, félnomád életmódban körbevitorláznám a világot, családdal pedig úgy alakítanám az életemet, hogy minél több időt tölthessek velük. Igyekeznék minél többet vízközelben lenni.
Mit tanácsolsz azoknak, akik most alapítanának startupot?
A korombelieknek azt szoktam mondani, hogy ha valakiben aggályok merülnek fel, hogy egyáltalán belevágjon-e, akkor inkább ne. Csak annak érdemes, akinek egyértelmű, hogy az adott projekten neki 0-24-ben dolgoznia kell, mert hosszú távon ez nem életbiztosítás, és sok bukási lehetőség van. Aki már az indulás előtt kételkedik magában, a termékében vagy a szolgáltatásában, annak ez nem egy jó út.
A 2016-os sikeres programot követően a Telenor Magyarország másodszor is meghirdeti startupokat támogató akcelerátor pályázatát. Az idén három nyertes startupot választanak ki, és a következőket biztosítják a számukra:
A vállalkozások 2017. szeptember 4-ig jelentkezhetnek itt.
Tavaly öt nyertes startupot választottak ki, a szolgáltató 5-10 millió forint azonnali befektetést is biztosított az eSports Horizon, a Musicating, a Moow (Zoi), a Tickething, valamint a Zyntern számára.
A jelentkezés egyszerű, magyar vagy angol nyelvű one-pagert és egy videóinterjút kérnek.