Tökéletesen illeszkedik napjaink trendjébe, a smart, vagyis okos városi megoldások egyre szélesebb körű térhódításába. A csapat az indulása óta hét fősre bővült, mi pedig arról beszélgettünk Miklóssal és Imrével, hogyan lesz egy baráti társaságból professzionálisan működő és a nyugati piacra is utat találó cég, és milyen segítséget kaphat ehhez egy fiatal vállalkozás.

„Tájépítészként sok ezer négyzetméter térkövet terveztem be, ennek hatására kezdtem el gondolkozni azon, hogy a térkő helyett (hiszen a cementgyártás hatalmas szén-dioxid-kibocsátással jár) miért is ne lehetne olyan burkolatot választani, amely városi hulladékból készül” – tekint vissza Ilyés Miklós a kezdetekre.

„Ehhez csatlakoztak be a srácok, és hamar rájöttünk, hogy az építőanyag nagyon sok egyéb, például energiatermelő funkcióval egészíthető ki. Maga az ötlet 2015-ben született meg. Az első tervek, skiccek után a Design Terminál Smart City Lab mentorprogramjába való bekerülés adott lendületet a projektnek, amelynek köszönhetően féléves kifutással elkészülhetett a prototípus. A mentorálás és a kapcsolatépítésben való segítség következtében jelentek meg az első befektetőink is, maga a vállalkozás pedig 2016 elején indult el. Eredetileg FUTI néven futott a fejlesztésünk, de javasolták nekünk a névcserét – ezzel nagyon sokat izzadtunk, de végül megszületett a PLATIO elnevezés.”

Sokoldalú a strapabíró és okos termék

De hogyan is működik a PLATIO térburkolat? Lényegében egy okostérkőnek nevezhetjük. Egy olyan térburkolati rendszerről van szó, amely kültéri felhasználásra készül újrahasznosított műanyagból. Az elemekben található nagyteljesítményű napelemcellák által megtermelt energiát a rendszer tárolja, és így az az elektromos hálózattól függetlenül képes kültéri elektromos eszközök vagy a rendszerbe integrált okoseszközök működtetésére. Az egységek kopórétege edzett üveg, amely rendkívüli mértékben áll ellen a nyomásnak, így teherbíró képessége hatalmas. Az elemek rendkívül egyszerűen, alépítmény nélkül lerakhatók, ugyanakkor csak egy speciális eszközzel cserélhetők, így a burkolat lopásbiztos. Normál esetben nincs szükség a karbantartására sem. Csúszásmentesítésére több megoldást is kínálnak a fejlesztők, bordázott felület vagy speciális bevonat formájában.

Budapesten már élőben is láthatunk PLATIO térburkolatból készült felületet, méghozzá a Városháza Park Pop Up Parkjában, ahol a Hello Wood által tervezett hullámos térbútorokba integrálták az energiatermelő felületet. Egy másik projekt Asztanában (Kazahsztán) valósult meg, ahol egy 80 négyzetméter felületű burkolat készült egy fenntartható városnegyed részeként, és az épületek megújuló forrásból származó energiával való ellátását segíti.

Ha követjük a csapat fejlődését, pontosan látjuk, hogy mennyi mindennek kell még a nagyszerű ötlet mellett működni ahhoz, hogy egy termék egyáltalán esélyt kapjon a piacralépésre. A csapat jelenleg egy olyan akcelerációs programban vesz részt, amely a nyugat-európai piacra való kijutáshoz is lendületet adhat.

– interjúnk idején is ezen vett részt a Patio több tagja.

Sokféle tudást ötvöző csapat

A program során a lehetséges jelöltek válogatását komoly megmérettetés előzte meg. Itt már – több tematikus napra lebontott program keretében – választ kellett adni olyan kérdésekre is, mint hogy a termék milyen vásárlói szükségletet elégít ki, de a termékre irányuló vizsgálatok mellett firtatták, hogy milyen elképzelések vannak a finanszírozás, marketing, sales területén, és azt is alaposan felmérték, hogy jelenleg milyen fázisban van a cég. 

„Az volt a szerencsénk, hogy épp most vagyunk olyan fejlődési szakaszban, hogy – némi külső segítséggel – mi is választ keresünk ezekre a kérdésekre, például a piacelemzés terén” – elemzi a siker egyik titkát Sziszák Imre.

„Korábban gond volt például, hogy három olyan hatalmas szektort dobtunk be lehetséges célpiacként, mintha azt jelölnénk meg célnak, hogy az interneten szeretnénk eladni dolgokat. Fókuszálnunk kellett, pontosan meghatározni, hogy kiknek is kell ez a termék. Ez valamennyire már kialakult a fejünkben addigra, de rendkívül hasznos volt a visszajelzés, amit nagyon komoly nemzetközi szinten is elismert szakértőktől kaptunk például ezek kapcsán. Valószínűleg fontos volt még az is a jó eredmény szempontjából, hogy jól tudjunk prezentálni, mert sokszor akár improvizálni is kellett – szerencsére ebben már van rutinunk.”

Azt is hozzáteszik mindehhez, hogy érdemes nagyon alaposan utánanézni a versenytársaknak is, és jó helyre belőni a piacon a terméket, hisz „nálunk is gond volt, hogy elsőre kicsit magasra tettük magunknak is a lécet, és egyszerre mindent bele akartunk tenni a fejlesztésünkbe – holott az elején fontosabb a leginkább piacképes terméket megtalálni, majd abból továbbépítkezni, és az eredeti tervet végcélnak kijelölni.”

A két alapító szerint egy ilyen nemzetközi akcelerátorprogramban való részvételnek két hatalmas pozitív hozadéka van:

A siker titka lehet továbbá, hogy nemcsak jól együttműködő, hanem sokoldalú, sokféle tudást ötvöző csapat állt össze. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a sales, pénzügy, könyvelés mind olyan területek, ahová szintén meg kell találni a profi szakembert – hisz „nekünk nyilván nem célszerű olyan szakterületbe belekóstolni, ahol a Google-ben kell utánakeresnünk a tudnivalóknak” – ismeri el Sziszák Imre.

„A kockázati befektetés kultúrája véleményünk szerint most kezd el kialakulni Magyarországon, legalábbis a cégek oldaláról mindenképp; most jut eszébe egyre inkább a kis cégeknek, a startup lendület hatására is, hogy esetleg sokkal gyorsabban növekedni tudnak, ha találnak egy befektetőt” – véli Ilyés Miklós. „Az Egyesült Államokban például valószínűleg szerencsésebb a helyzet, ott már van egy mélyebb kultúrája, egy jobb gyakorlata ennek: a befektetők és a cégek is tudják, milyen fórumokon tudnak egymással találkozni, és kialakult keretei vannak annak, hogy egy befektető hogyan vesz részt egy cég életében és fejlődésében. Az az érzésünk, hogy az amerikai piacon eleve magasabbra vannak értékelve a startupok.”

Hazai gyártás, globális terjeszkedés

A PLATIO csapata mindenképp a globális piacok felé tekintget. Céljuk első körben az európai uniós piacokra, majd az innen elérhető piacokra való kijutás, ugyanakkor a következő 5-10 évet a kutatás-fejlesztésre szánják, a gyártást pedig mindenképp hazai keretek között képzelik el.

„Vannak persze olyan fontos mérföldkövek, amelyeket megvizsgálva majd eldöntjük, jó-e az eddigi irány, vagy teljesen új útra kell térnünk. A következő 1-2 év visszajelzései rendkívül fontosak ebből a szempontból, fel kell mérnünk az alaptermék működését, azt, hogy az emberek hogyan reagálnak rá. Persze tele vagyunk ötletekkel, de komoly tanulság, hogy a fejlesztés során fókuszálni kell” – vázolja a két alapító a távlati terveket.

Ami a gazdaságosságot illeti, természetesen a minél szélesebb körű gyártás lehet a siker egyik titka, de vannak területek, ahol gyakorlatilag azonnal megtérül egy ilyen megoldás – ilyenek például az olyan kültéri eszközök, smart city device-ok, ahol egyébként az elektromos hálózatra való csatlakozás akár egy évbe és milliós nagyságrendű befektetésbe is belekerülhet.

„Természetesen minket is szorongatnak a konkurens fejlesztések, amik ellen nincs más megoldás, mint előre menekülni: mindig legyenek ötletek és az alaptermékhez kapcsolódó szolgáltatások. Szem előtt tartjuk az olyan trendeket is, mint például az e-mobilitás fejlődése a jövőben, amihez a fejlesztésünk szintén kapcsolódni tud.”