Az EU 2020-ra irányozta elő a megújuló energiaforrások 20%-os átlagos részesedését az energiatermelésben, ennek fényében mondhatjuk, hogy a németek az élen járnak ebben a kérdésben, hiszen 2017-ben a szükségleteik felét fedezték így, de rengeteg napelemet és szélerőművet telepített már Hollandia, Belgium és Nagy-Britannia is – a jóval naposabb mediterrán országokat leelőzve.

A REN21 című globális megújulóenergia-jelentés összegző adatai szerint a világban 48 százalékkal több napenergia-kapacitás épült ki 2016-ban, mint az azt megelőző évben. Ezt az ugrásszerű fejlődést figyelembe véve elmondhatjuk, hogy erősen felfelé ívelő szakaszban van a szektor.

Visszafelé forog a villanyóránk

Kicsit lassabban, de itthon is mozdulni látszik a napenergia piaca és a vonatkozó szabályozások. A specializált zöldenergia-cégek mellé már a hagyományos energiaszolgáltatók is beszálltak, és így a legnagyobb vállalatoktól is rendelhetünk kulcsrakész napelemes rendszereket.

De vajon mennyire éri meg nekünk ez a technológia? Fontos megjegyezni, hogy

– így nem kell vásárolnunk energiát a szolgáltatótól. Amikorra a befektetésünk teljesen megtérül, onnantól kezdve a napelem már nemcsak ingyen termeli nekünk az áramot, hanem egy tiszta, környezetbarát és a külső körülményektől független elektromosáram-forrást biztosít számunkra.

A háztartásokban, illetve a vállalkozások számára a legésszerűbb, ha a napelem által termelt áramot nem akkumulátorok tárolják, hanem egyenesen a fogyasztást fedezi.. Ezen felül ha többet termelünk, mint amit elhasználunk, a felesleget visszatáplálhatjuk az elektromos hálózatba, azt a szolgáltató regisztrálja, és kvázi “kifizeti” nekünk, vagyis ezzel az összeggel csökkenti a számlánkat. 

Leegyszerűsítve: ilyenkor visszafelé forog a villanyóránk.

Annyi kapacitást is kiépíthetünk, hogy már nem mi fizetünk a szolgáltatónak, hanem pénzt kapunk tőle a betermelt áramunkért.

Mikor és hogyan érdemes napelemet telepíteni Magyarországon?

Közkeletű tévedés, hogy csak “napsütésben” termel a napelem. Ez nem igaz! Szórt, vetett fényt is tud hasznosítani, csak kisebb hatásfokon, tehát a felhős napokon is van teljesítménye.

Mivel Magyarország a bolygónk északi féltekéjén helyezkedik el, ezért a déli tájolás az optimális felhelyezésekor: hiszen tudjuk, hogy a házak déli ablakai kapják a legtöbb napsütést, a déli lankákon érik legszebbre a szőlő. A napelemet is a déli fekvésű tető tudja legjobban kihasználni. A keleties, nyugatias fekvés átlagosan 20%-ot vesz el a hatékonyságból, észak irányba nem javasoljuk a telepítést. A napelemek számára Magyarországon a 35 fokos döntés a javasolt, mivel nálunk télen alacsonyabbra emelkedik a nap, mint nyáron - minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, annál inkább “hátra” lehet dönteni a napcellákat.

via GIPHY

A tervezésnél az is fontos kérdés, hogy minek az üzemeltetését szeretnénk megoldani elektromos árammal. Bármit üzemeltethetünk a hűtőtől, a számítógépeken át a főzőlapokig vagy az egyre fejlettebb elektromos fűtésig. Akár elektromos kerékpárok és akár autók töltése is megoldható, hiszen az elektromos mobilitás nagy lendületet vett az utóbbi években.

A napelem-rendszerünk tervezésénél el kell döntenünk, hogy esetleg akarunk-e napkollektort is. A napkollektor egy olyan eszköz, amellyel kényelmesen és egyéb energiahordozó felhasználása nélkül előállíthatjuk a meleg vizünket – vagy annak egy jó részét –, gáz vagy villanybojler nélkül, esetleg annak kiegészítésére is használhatjuk.

Számoljunk tehát!

Két dologtól függ a megtérülése: a befektetésünk összegétől, azaz a napelem-beruházás költségétől, illetve az áram árától.

A napelemek teljesítményét általában “kWp” értékkel jellemzik: ez azt jelenti, hogy az adott méretű és típusú napelemcellának mennyi a maximális (kilowatt peak, azaz csúcs) teljesítménye.

Képletben kifejezve:

Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos otthon áramigényét 2-6 kWhp kapacitású napelemes rendszerrel lehet teljes mértékben fedezni, amely a háztartás számára 1,3-2,8 milliós beruházást jelent. Ez a befektetés 10-20 év alatt térül meg, és még 5-10 évig mindenfajta karbantartási költség nélkül termeli az ingyenes áramot, illetve biztosít lehetőséget áram felajánlására a szolgáltató felé. Minél nagyobb a rendszerünk, annál gyorsabban hozza vissza az árát.

Vegyünk egy példát!

Egy családi ház modelljén keresztül számoljunk megtérülést. Az ingatlan Debrecenben található, ahol a napsütéses órák becsült éves száma 1200 kW/m2.

Eddig így nézett ki a beruházás termelése havi bontásban:

Idén már 10 060 kWh-t termelt a rendszer, ami majdnem eléri az egész éves becsült termelési értéket. Mivel az adatok szeptember közepén rögzített állapotot mutatnak, a hiányzó 1600 kWh minden bizonnyal bőségesen meglesz az év végéig.

Az alábbi ábra a debreceni napelemes rendszer egy napjának teljesítményét mutatja:

A beruházás összköltsége 4,3 millió forint, aminek a megtérülése már 9,5 év alatt elérkezhet – ha sok ilyen napsütéses évünk lesz a közeljövőben, akkor akár gyorsabban is.

A megtérülési adatokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a jövőben ez változhat: hiszen a napelemes rendszerek fejlődni fognak, nagyobb hatásfokra lesznek képesek, a napsütéses órák száma és intenzitása pedig csak becsülhető 10-20 évre vetítve, és nem utolsósorban az áram szolgáltói ára is folyamatosan változik.

A bekerülési költségek pedig az adott időpontban elérhető támogatások és hitel lehetőségek módosíthatják.