A XI. kerület mindig is jó lehetőségeket kínált, sokszínűsége önmagában jó alap a dinamikus fejlődésre. Ha a környékre gondolunk, eszünkbe jut, hogy Lágymányoson ott az Infopark és a modern egyetemi komplexum, és talán hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a kerület városi oldalához tartozik a Gellérthegy és annak környéke is.
Zöldövezet a városon belül
A klasszikus budai életérzéshez a legtöbbeknek a dombos, zöldövezeti villanegyedek, a Vár, a Hűvösvölgy, a gazdagság és kultúra fellegvárainak képe társul, Újbuda inkább a főváros nyugati felének városias jellegét adja. Ráadásul úgy, hogy a nagy szuburbanizációs hullám, a város körüli tágasabb, zöldövezeti körülményeket tudja biztosítani, de a városon belül, jó közlekedéssel.
A szocializmusból örökölt és csendben korhadó ipartelepeket lassan felszámolják a masszív ingatlanberuházások, a Lágymányosi-híd megépítése, a Kopaszi-gáti közpark patikatisztaságú nagyvárosi játszótérré fejlesztése. Majd az évtizedekig húzódó M4 metró megépülése végre kötött pályán kapcsolta a dél-budai városrészeket Budapest közlekedési vérkeringésébe, ami hirtelen a Kelenföldi pályaudvart is egy fontos közlekedési csomóponttá tette.
Tehát adott egy, eleve az átlagnál magasabb vásárlóerejű környék, ahol még a lakótelep is “elit”, és ahonnan már régebben is gyorsan elérhető volt a pesti városközpont. Amikor egy ilyen terület nagy hatású beruházásoknak köszönhetően elkezdi kihasználni parlagon maradt lehetőségeit, akkor a kereskedelem is megélénkül, megjelennek az irodák, beköltöznek a cégek. Mindehhez járul a szolgáltatások fellendülése, és ahogy egyre többen dolgoznak vagy tanulnak a kerületben, úgy nő a lakások iránt is az érdeklődés.
Elindul tehát az a felfelé haladó spirál, ami egy városrész élhetőségét növelni kezdi, és ami egyben az ingatlanbefektetők számára is vörös riadóként jelzi: ebből nem kellene kimaradni!
Ez a lendület továbbra sem lankad, hiszen az olyan gigaberuházások, mint az újbudai bevásárlóközpont vagy a kerület Duna-partjára tervezett komplexum, melyek maradandóan formálják a kerület arculatát. A közelmúlt hírei szerint pedig ide épül Budapest első igazi toronyháza; a 120 méteresre tervezett, kilátóterasszal koronázott épülettel kapcsolatban könnyű belátni, hogy mennyi új funkciót, szolgáltatást hoz a kerületbe, illetve milyen radikális hatással lesz a környék karakterére.
Újbuda elitnegyede: Sasad
Amellett, hogy a XI. kerület saját üzleti-oktatási városközpontokkal, illetve országos jelentőségű közlekedési csomóponttal rendelkezik, mint például Kelenföld; érdemes figyelni arra, hogy van egy klasszikusan budai, zöldövezeti elitnegyede is: Sasad.
Sasad a kelenföldi sínpárok “túloldalán” van, P+R parkoló és aluljáró teszi kényelmessé a busz-metró-vonat-villamos-csomópont elérését. Gyakorlatilag ez az első budai domboldal a Duna felől nézve - a dél-budai városrészhez legközelebb eső zöldövezet, ami sétatávolságra van a négyes metrótól. Hasonló a viszonya a metróállomáshoz, mint mondjuk a jól ismert, II. kerületi Hűvösvölgynek a Széll Kálmán térhez, csak még közelebb és még gyorsabban elérhető távolságra.
Sasad testvére, a Sas-hegy, mely észak-keletről határolja, klasszikus villanegyed, annak megfelelő ingatlanárakkal. A Sas-hegy hármas dombja a Budaörsi út mellett emelkedik, tradicionális értelemben “közelebb” a belvároshoz, mint Sasad, de körülményesebb megközelíteni.
Sasad mögött alig egy kilométerre van Csillebérc, északra a Svábhegy: így könnyű perspektívába helyezni, milyen egyedi adottságú környék ez -
Az intézményi ellátottságra már most sem lehet panasz, vannak helyi óvodák, iskolák, vagyis nem szükséges elhagyni a környéket az alapvető funkciókért - de a város szívét vagy a természetet is néhány perc alatt elérjük.
Régebben, egészen a közelmúltig, ez a környék a Gazdagrét melletti kertesházas övezetnek számított az M1-M7 bevezető szakaszánál.
De, ahogy Mester Nándortól, az Otthontérkép.hu vezető elemzőjétől megtudhattuk, a kerület fejlődése, a tömegközlekedés kiépülése egyre fokozza az értékét: négy év alatt megduplázódtak a négyzetméterárai, 2016-ra elérve az átlagosan 577 ezer forintot. De még így is jócskán elmaradnak a Sas-hegyétől, amely 695 ezer forintot ért el, vagy egy másik szomszédos városrész, Farkasvölgy 668 ezres átlagárától, amelyek már az igazán magas presztízsű, XII. kerületi lakások áraihoz közelítenek.
Adottságokhoz illő lakóingatlan fejlesztés
Ennek megfelelően nem kellett sokat várni a sasadi lakóingatlan-beruházások megjelenésére sem. A Biggeorge Property Zrt. által fejlesztett Sasad Liget Lakópark például most érkezett el az utolsó, hatodik üteméhez. 2016 januárja óta eddig 700-an vettek itt ingatlant, saját és befektetési célra egyaránt. Az utolsó ütem részeként üzlethelyiségekkel is gazdagodik a projekt.
A fejlesztők nem zsúfolták tele a rendelkezésre álló, a XI. és XII. kerület határán fekvő tízhektáros területet. Jó érzékkel, mert a 25%-os beépítettség miatt organikusan tud illeszkedni a lakópark a környék fás - ligetes természeti adottságaihoz.
Ahogy a XI. kerület üzleti és kulturális élete felpezsdül, úgy lesznek egyre vonzóbbak saját kis zöldövezeti lakónegyedei is. Ezek az M1-M7 környékére szakadatlanul érkező fejlesztések miatt továbbra is izgalmas Budaörssel, Törökbálinttal, a fővároson belül pedig a történelmi levegőjű budai hegyvidéki kerületekkel konkurálhatnak hamarosan.
A középosztálybeli otthonkeresők számára tehát érdemes figyelni az itteni lehetőségekre, mivel a XI. kerület egészében izgalmas dinamika rejlik, a városrészben a jelek szerint egyre jobbak a lehetőségek. A közeljövőben Budapest egyik legmenőbb része lesz, ahogy az üzleti és lakófejlesztések egyre magasabbra tolják a kulturális és egyéb szolgáltatások színvonalát is.
Ez pedig azt jelenti, hogy az itt vásárolt ingatlanokban sok a vagyontartalék: ha a négyzetméterárak tovább közelítenek a város egyéb, nagy becsben tartott részeinek áraihoz - márpedig jelenleg ez a trend - akkor komoly haszonnal kecsegtethet minden itt befektetett forint.
