Akinek nincs elég pontja ahhoz, hogy az államilag finanszírozott képzésben vegyen részt, vagy már szerzett oklevelet így, a felsőoktatási intézmények által megállapított tandíjat kell kifizetnie. Ez a legdrágább, általános orvos és a fogorvos szakokon félévente 1 350 000 forint, a gyógyszerész szakon pedig 800 ezer. A színházi rendező-, restaurátor-, vagy grafikusművész-hallgatók kb. 700 ezer, az International Business School gazdálkodási és menedzsment angol nyelvű alapszakának diákjai 660 ezer forintot tesznek le a képzésért minden szemeszterben.
Az államilag finanszírozott képzésben résztvevőknek is számolni kell a jegyzetek és a különféle felszerelések árával: az orvostanhallgatóknál ez 150 ezer forint is lehet, és ugyanez igaz az építészmérnökökre. Bár egyre több tananyag érhető el az interneten, a szakkönyvek, jegyzetek (illetve a fénymásolás, nyomtatás) ára is komoly tétel, amire a kb. 6500 forintos jegyzettámogatás nem jelent megoldást.
A tanulással összefüggő kiadásokhoz tartozik a különórák, nyelvtanfolyamok ára is. Ezek egy része a vizsgára való felkészülésről szól, más részük folyamatos kiadást jelent. Persze az is járható út, hogy a diákok cserealapon oldják meg a korrepetálást, bár nehéz elképzelni, hogy valaki pl. egy számvitel-óráért filozófia vizsgára való felkészítésre vágyna.)
Helyiek előnyben
A budapesti egyetemek egyelőre népszerűbbek, mint a vidékiek, az eduline.hu adatai szerint az egyetemisták 57 százaléka a fővárosban tanul. Annak ellenére, hogy vidékiként ez óriási anyagi terhet jelent a diákoknak és a családjuknak is. Az abcug.hu cikke szerint egy Budapesten továbbtanuló vidéki hallgató legalább 15-20 évnyi hátránnyal indul azzal szemben, akinek a családja a fővárosban él, hiszen lakhatásra és étkezésre nem kell költenie, ha bevállalja, hogy a szüleivel lakik. Ha mégis úgy dönt, hogy betársul egy albérletbe, vagy megörökli a nagyszülők lakását, de mégsem megy az önálló élet, bármikor hazaköltözhet. Ami viszont az otthon lakóknak kimaradhat, az az „élet iskolája” - az ember gyorsabban felnőtté válik, ha több száz km-re otthonról, egyedül kell megoldania a dolgokat.
A kollégium sok terhet levehet a diákok és a szüleik válláról, és van, akinek ez az egyetlen esélye a budapesti tanuláshoz. Egy kollégiumi hely az albérlet töredékébe, 9-15 ezer forintba kerül havonta, sőt, jó tanulási eredménnyel még tovább csökkenthető a havidíj, cserében persze osztozni kell a szobán, és alkalmazkodni kell a lakótársakhoz. A Diákhitel is sok vidéki számára lehet megoldás, sokan így váltják ki a diákmunkát, és koncentrálnak inkább a tanulmányaikra.
A vidéki albérletárak mindent visznek
A diákok fővárosi és a vidéki életvitele közötti különbségek közül a lakhatás és a közlekedésre szánt idő az, ami a legfontosabb, legalábbis Szládek Dániel első éves doktorandusz szerint. Dániel egy Békés megyei településről származik, közgazdász diplomáját Budapesten szerezte meg, a gazdaságpolitikai doktori képzést pedig a Szegedi Tudományegyetemen végzi.
A szüleim örültek volna, ha Szegedre jövök tanulni, Budapesten dolgoznom kellett a tanulás mellett – mondja.
Míg a budapesti albérletárak az egekben járnak, és egy szobáért is simán elkérnek 70-90 ezer forintot, Szegeden ennél kevesebb pénzből egy garzonlakást is ki lehet venni. Dániel 60 ezer forint plusz rezsiért bérel lakást a barátnőjével közösen a belvárosban, ismerősei pedig ugyanennyit fizetnek havonta egy kétszobás panellakásért.
Ami Szegeden drágább, az a diákbérlet: míg a fővárosban 3450 forintba kerül, itt 4000-be, de a szegedi egyetem szociális alapon számos hallgatónak ingyen kínál féléves bérletet, így sokan díjmentesen utazhatnak tömegközlekedéssel
Dániel azt is kiemeli, hogy a budapesti diákoknak egy pénzben nem kifejezhető „költséggel” is számolni kell, ez pedig az idő. A belvárostól messzebb eső kollégiumokból egy óra is lehet az út az egyetemre. Szegeden a távolságok kisebbek, a kollégiumok a központ közelében vannak, a jó tömegközlekedésnek köszönhetően a külső városrészekből is 20 perc alatt be lehet jutni a centrumba.
Az étkezésre Dániel kb. ugyanannyit költ, mint Budapesten, sokszor főznek otthon, a belvárosban 650 forintért kínálnak menüt a kifőzdék és a bisztrók. Egyre több levesező, szendvicsező hely nyílik Szegeden, ahol kb. 1000 forintból lehet jól lakni. A szórakozást is meg lehet úszni kevesebb pénzből, mint a fővárosban. Az egyetem szinte „összeolvad” a várossal, az egyetemisták rengeteg kedvezményt kapnak. Vannak napok, amikor az egyes karok hallgatói ingyen mehetnek buliba, és ki lehet fogni 600 forintos mozijegyeket és 20 százalékkal olcsóbb színházjegyet, meséli Dániel.
Mennyibe kerül az egyetem?
| Budapest | Szeged | |
| kollégium | 9-15 ezer Ft | 9-13 ezer Ft |
| albérlet (garzonlakás) | 120000 Ft-tól | 60000 Ft-tól |
| ebédmenü | 800 Ft-tól | 650 Ft-tól |
| diákmunka órabér (csomagolás, árufeltöltés, stb.) | Bruttó 814-1300 Ft | Bruttó 800-1100 Ft |
| tömegközlekedés (diákbérlet) | 3450 Ft | 4000 Ft |
A csomagolástól az ösztöndíjakig
Akinek dolgoznia kell, a tipikus diákmunkák mellett a vendéglátásban helyezkedik el, vagy korrepetál - egy hatvan perces óra 2000 Ft. A felsőbb éves diákok, akik a szakmájukban, cégeknél vállalnak munkát, szinte hasonló bérekre számíthatnak, mint a fővárosban. Dániel például ugyanannyit keresett közgazdászként Szegeden, mint Budapesten, amikor cégeknek dolgozott, és mivel kevesebbet kell albérletre költenie, nem kérdés, hogy hol jön ki jobban a keresetéből.
Az egyetemen belül is van lehetőség arra, hogy a hallgatók projektekben, kutatási feladatokban vállaljanak munkát
– mondja Dr. Karsai Krisztina rektorhelyettes, a Szegedi Tudományegyetem Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője.
A jó tanulmányi eredmény is lehet bevételi forrás: a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán például vállalati, alapítványi és kari ösztöndíjakra is lehet pályázni, évente több százan mentesülnek így a tandíj kifizetése alól.
A kar több, mint 50 céggel szerződött, akik ösztöndíjat biztosítanak a diákoknak, ezenkívül Szeged megyei jogú város ösztöndíj, intézményen belüli kiválósági listák és más, egyedi meghirdetésű ösztöndíjprogramok alapján is jöhet a pénz, érdemes tehát jól tanulni. Számos ösztöndíjat alapítottak az önköltséges diákoknak is, akiket a tanulmányi ösztöndíjpályázatból kizárt a felvételi rendszer.
Mit ad ingyen az egyetem?
Amikor felsőoktatási intézményt választunk, nem árt tisztában lenni az egyetemeken elérhető szolgáltatásokkal, és azzal hogy mi az, amiért nem, vagy keveset kell fizetni. Mert nemcsak az albérlet finanszírozása merítheti ki a családi költségvetést, hanem a többféle különóra is. Érdemes utánanézni, biztosít-e a főiskola/egyetem ingyenes nyelvi képzést, mennyit és mit sportolhat ingyen a gyerek, stb.
A SZTE diákjai például 16 egységnyi (8 x 90 perc egy félévre vetítve) nyelvi kurzust vehetnek fel ingyen, ami azt jelenti, hogy például akár négy féléven át heti négy nyelvórát is kaphatnak az egyetemtől, mondja az intézmény rektorhelyettese.
Dr. Karsai Krisztina megemlíti azt is, hogy a hallgatók kb. 100-féle sportolási lehetőség közül választhatnak, és amikor az ingyenes keretet kimerítették, nyomott árakon járhatnak tovább az órákra. Ingyenes életvezetési tanácsadással, különféle önismereti tréningekkel segítik a hallgatókat, de a könyvtár és a számítógépes állomány használata is térítésmentes. Mivel a jegyzetek beszerzése több tízezres tétel is lehet, az egyetem egy olyan programot is indított, amelynek célja, hogy két éven belül a tananyagok jelentős része online is elérhető legyen a diákok számára.
Mire elég a networking?
Nem mondunk újat azzal, hogy az állások egy részét soha nem hirdetik meg, és az egész karrierünket meghatározhatja, kikkel koptatjuk együtt az egyetemi padsorokat. Ugyanez igaz a hallgatóként kialakított szakmai kapcsolatokra, gyakornoki helyekre, stb. Az egyetem költségei mellett ezt is érdemes figyelembe venni, mert ez egy olyan „tétel”, ami lehet, hogy csak évekkel a diploma megszerzése után térül meg.
A networking az egyetemi évek egyik legnagyobb előnye, de vajon mennyire működik, ha az ember nem abban a városban képzeli el a jövőjét, ahol tanult?
A Szegedi Tudományegyetem jogi karán az oktatók lehetőséget adnak szakmai gyakorlatra, a hallgatók már korán gyakorló bírákkal, ügyvédekkel kerülnek munkakapcsolatba, mondja Dr. Karsai Krisztina. Úgy véli, kétségtelen, hogy ez a networking korlátozottan érvényes, ha a hallgató utána más városba megy, de ha Szegeden, vagy a megyében marad, akkor nagyon sok szakmai kapcsolatot jelent.
Dániel szerint a leendő szakmai kapcsolatokat vidéki egyetemistaként például a tanulmányi versenyeken lehet kiépíteni.
Tény, hogy a közvetlen networking kevésbé jellemző, de a Szegeden tanult, Budapesten, vagy akár külföldön szerencsét próbáló végzősöknek egyáltalán nem gond az elhelyezkedés így sem.
Az is fontos, hogy az egyetemnek nagyon jó a híre, és ez előnyt jelent mondja.
A Szegedi Tudományegyetem felvételi oldalát ide kattintva érhetik el.
