Az ügyvédekkel kapcsolatban elsősorban a perek jutnak eszünkbe, hiszen a legtöbb esetben egy földi halandó nem rendelkezik a megfelelő tudással és jogalkalmazási tapasztalattal ahhoz, hogy hatékonyan képviselje az érdekeit. Ha pedig az ellenfélnek van ügyvédje, nekünk sem árt felkérni egyet, ha nem akarjuk rontani az esélyeinket.
Eddig nem volt kötelező minden peres eljárásban ügyvédet megbízni, de a 2018. január 1-je óta induló perekben a felek számára kötelező a jogi képviselet (ez alól a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek a kivételek.)

...És amikor nem kell, de érdemes

Ha nagyon röviden kell összefoglalni: minden olyan esetben érdemes ügyvédet fogadni, ami jelentősen érinti az anyagi és az életviszonyainkat – ingatlanjainkat, vagyontárgyainkat, családi viszonyainkat, hiszen ezek a jogi események az egész életünkre, és sokszor a családunk életére is hatással vannak. A legtöbbször a büntető eljárás és a válóper jut eszünkbe, ha az ügyvédet igénylő ügyekről szó esik, de rengeteg olyan élethelyzet akad, amikor elhangozhat a „felhívom az ügyvédemet” mondat.

Íme egy példa: megveszünk egy nagy értékű, régi zongorát, és szeretnénk bebiztosítani magunkat arra az esetre, ha a hangszer mégsem úgy szól, ahogy a hirdetésben leírták.
Ki akarjuk adni az ingatlanunkat, és előre tisztázni akarjuk, milyen károkozásért vonhatjuk felelősségre a bérlőt, stb. Vagy olyan végrendeletet írunk, amelyet előreláthatólag meg fognak támadni azok, akik kimaradnak a jóból.
A komolyabb ügyek előtt pláne érdemes felkeresni egy ügyvédet, aki segít megérteni a jogszabályokat, és hasznos tanácsokat ad.
Ez még nem jelent elköteleződést és megbízást. Viszont felmérjük, szimpatikus-e az ügyvéd, és képbe kerülünk, amivel sok időt, energiát, pénzt és stresszt lehet megtakarítani, egy jó szerződéssel pedig lehet, hogy megúszunk egy hosszú pereskedést.

Az ügyvéd felkérése persze nem olcsó dolog. Mérlegeljük tehát, hogy az ügyvéd munkadíjánál nagyobb-e az az összeg, vagy érték, amit a nem megfelelő szerződés, vagy eljárás miatt vesztenénk el.

Mi van, ha megtaláltuk az igazit?

Ha nem hatósági kirendelésről van szó, az ügyvéd a mi megbízásunk alapján végzi a munkáját, ezért meg kell állapodnunk a megbízás tartalmában. Ezt írásba is kell foglalnunk. Ez a legtöbbször egy tényvázlat elkészítésével jár, bonyolultabb ügyeknél részletes ügyvédi megbízásra van szükség. Az ügyvéd megbízása egyébként az írásba foglalás nélkül is érvényes, de ha ez elmarad, és valamilyen probléma merül fel az ügyfél részéről, az ügyvédnek kell bizonyítania, mivel is bízták meg. És ezt a valószínűleg minden ügyvéd szeretné elkerülni.

A megbízás létrejöttéhez a megbízási díjban és az előre látható költségekben is meg kell állapodni. Ezek szabad megállapodás tárgyát képezik, itt az ügy nehézsége, az ügyvéd jártassága és sok más szempont lehet irányadó.

Persze az is előfordulhat, hogy az együttműködéstől nem boldog mindenki. A véleménykülönbség, a másféle elvárások vagy az ügy menetének alakulása egyaránt ok lehet arra, hogy a megbízási jogviszonyt megszüntessük. Ezt az ügyvéd és a megbízó is kezdeményezheti, és még meg sem kell indokolni, miért döntöttek így.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a megbízást írásban kell felmondani, és el kell számolniuk egymással a feleknek. Az ügyvéd a megbízást csak 15 napos határidővel mondhatja fel, és ez idő alatt köteles ellátni a vállalt feladatait, hogy az ügyfélnek legyen ideje másik ügyvédet szerezni.
Ha eldurvul a dolog, és úgy érezzük, az ügyvéd mulasztott, vagy visszaélt a bizalmunkkal, panaszt is tehetünk, és akár kártérítési perré is fajulhat az ügy. Azt azonban nemkönnyű bizonyítani, hogy az ügyvédi mulasztás, vagy tévedés okozta nekünk a kárt, a bíróság pedig nem bírálja felül az abban az ügyben hozott döntést, amit elvesztettünk.

Az alábbi kérdőívben arra keressük a választ, hogy milyen szempontok alapján választ ügyvédet az Index-olvasó.