Influenza vagy megfázás? Elég csak teát kortyolgatni, vagy menjünk orvoshoz? Maradjunk otthon, vagy tüsszögjük végig a munkanapot? Körbejártuk, mit érdemes tenni, ha kitör a járvány és az embert ledönti a lábáról egy vírus. Vagy épp egy baci.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján az országban kitört a szokásos, minden évben aktuális influenzajárvány. Január közepe óta hivatalosan is járvány van, hiszen heti 15 ezer betegnél többet regisztrálnak, azóta a helyzet csak fokozódott. Ezért, vagy más okból egyre többen hiányoznak az iskolapadokból és a munkahelyekről, a tél végén legyengült immunrendszerünk egyre nehezebben birkózik meg feladatával.
Kevesen tudják, de a megfázás, meghűlés, és a felsőlégúti megbetegedés kifejezések mind ugyanazt jelentik. Leggyakrabban vírusok okozzák ezeket, közel 200 féle (ezeken belül is több törzs) boldogíthat bennünket ilyen módon. Az influenzavírus csak egy közülük, vagyis az influenza a megfázásnak egy speciális, súlyosabb esete.
A bakteriális eredet ritka, ezért is ne lepődjünk meg, ha nem antibiotikum-recepttel a kezünkben távozunk a rendelőből.
Nem mindegy ugyanis, hogy baktériumról vagy vírusról beszélünk. Mindkettőt beszerezhetjük, ha fertőzött személlyel érintkezünk (pl.: kézfogás, puszi adás), de egy fertőzött használati tárgy, mint a számítógéphez csatlakoztatott egér, vagy egy toll is elegendő hozzá. Azt nem kerülhetjük el, hogy levegőt vegyünk, így gyakorlatilag szünet nélkül mások tüsszentését lélegezzük be: nem csak a fertőző emberekkel teli orvosi váróteremben, egymáshoz közel ülve, hanem tömegközlekedési eszközökön, és akár a munkahelyen is.
A baktériumok és a vírusok is egyaránt mikroszkopikus méretű kórokozók, ugyanakkor számos különbség van köztük – más a méretük, szerkezetük és működésük. A baktériumok mérete például nagyobb, mint a vírusoké, szerkezete bonyolultabb, önálló életműködésre képes (pl.: jótékony baktériumok az emésztőszervrendszerben vagy a bőr felületén). A vírusoknak nincs élettevékenységük, szaporodásukhoz a megfertőzött sejt (gazdasejt) szükséges. A baktérium rendelkezik önálló anyagcserével, az antibiotikumok éppen ezeket a biokémiai folyamatokat képesek gátolni, így a baktérium elpusztul, a saját szervezetünket felépítő sejtek pedig érintetlenek maradnak. A vírusnak nincs önálló működése, kizárólag a gazdasejtben, annak anyagcsere-folyamatait kihasználva életképes, így elpusztítása a gazdasejt életfolyamataiba is beleavatkozhat. A vírusellenes szereknek ezért általában súlyosabb mellékhatásaik is vannak, használatuk csak nagyon indokolt esetben jön szóba. Oltással viszont védekezhetünk a vírusok ellen.
A száraz, enyhe időjárás nem kedvez a vírusok, így az influenza terjedésének sem. Alacsony páratartalom és hideg esetén a vírus kiszárad, megfagy. Viszont hidegben - jellemzően- inkább zárt térben tartózkodunk, aztán jól megfertőzzük egymást. Karácsonykor, a nagy családi összejöveteleket követően, az iskolai és céges farsangok alkalmával gyakran viszünk haza szuvenír gyanánt néhány vírust, ahogy langyos, párás, ködös időben is könnyebben elkapjuk egymástól a légúti fertőzéseket, így az influenzát is.
A tünetek árulkodnak arról, hogy mit is sikerült összeszednünk.
Míg megfázás esetén csak pár napig tartó hőemelkedéssel, enyhe izomfájdalommal, orrfolyással és/vagy orrdugulással (nátha), torokfájással és maximum közepes köhögéssel kell megküzdenünk, addig az influenza (vagy egy influenza-szerű megbetegedés) esetén kevesebb, ámde sokkal súlyosabb panaszon kell felülkerekednünk.
Akiknek leginkább szükségük van extra védelemre, azok itthon évek óta ingyenesen juthatnak hozzá a szükséges influenza elleni védőoltáshoz, így például a 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül, a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, súlyosan elhízottak, szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magasvérnyomás-betegséget), immunhiányos állapotban szenvedő, krónikus máj- és vesebetegek; cukorbetegek, várandósok és gyermekvállalást tervezők.
Nem csak általános egészségi állapotunktól, hanem foglalkozásunktól is függ, hogy a rizikócsoportba tartozunk-e. Egy ápoló, pedagógus, hivatalnok – mivel munkája során sok emberrel találkozik - nagyobb veszélynek van kitéve, mint például egy darukezelő.
Azért, mert sokkal több és súlyosabb szövődménnyel járhat,
mint egy egyszerű megfázás - a teljesség igénye nélkül: orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut, középfülgyulladás és akár életveszélyt okozó tüdőgyulladás is.
Legjobb védekezés a támadás, mondta egy nagy hadvezér, de nem az influenzáról. Esetünkben a legjobb ellentámadás a védekezés lesz, azaz elsődlegesen a védőoltás.
Oltásra ideális időpont a november-december lett volna - mivel nagyjából 2 hét kell a védekezőképesség (a megfelelő ellenanyagszint) kialakulásához. Ám még most sem késő beadatni, hiszen a járvány még hetekig elhúzódhat!
Ne feledje, csak akkor kaphatja meg a védőoltást, ha egészséges. Oltás nélkül is van pár megelőzési módszer. Ha egy sor – mondhatni általános higiénés szabályt betartunk, csökkenthetjük a fertőzés esélyét: KÉZ-MO-SÁS!!!
Azt gondolja, kezet mosni mindenki tud? Nézze meg, hogy is kell ezt helyesen csinálni, és tegye szívére a kezét! Mikor mosott utoljára 40-60 másodpercig kezet? Na, ugye...
Papírzsepi: orrfújáskor, tüsszentéskor, köhögéskor a megfelelő nyílás befedésére, használat után pedig a kukába helyezve.
Igyon sok folyadékot, hiszen szüksége van rá szervezetének – pl. ahhoz is, hogy az immunrendszere megfelelően tudjon működni.
Nagyon fontos: ha antibiotikumot kapunk, azt csak arra alkalmazzuk, amire az orvos elrendeli.
A kereskedelemben kapható sebészmaszk használatával jelentősen csökkentheti a megfázás és az influenza kockázatát! Minden maszk egyszer használható. Úgy helyezze fel, hogy a száját és orrát is fedje! Használat előtt és után mosson kezet! A használt maszkot azonnal dobja ki.
Ha nem biztos benne, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzése van, akkor önhatalmúlag ne szedjen – korábbról megmaradt vagy ismerőstől kapott „nekem is ez hatott” – antibiotikumot, mert nem lesz eredményes és akár árthat is magának! Az antibiotikum csak a baktériumok ellen hatásos, és a helytelen antibiotikum-szedés következtében a jövőben banális fertőzések válhatnak majd kezelhetetlenné!
Ha orvosa önnek mégis antibiotikumot rendel, az azért van, mert a vírusfertőzés felülfertőződött valamilyen baci okozta kórsággal. Ezt többnyire az jelzi, hogy a tünetek nem múlnak el a szokásos 7-10 nap alatt, vagy némi javulás után újra visszatérnek. Ilyenkor mindenképp forduljon orvoshoz.
A vírusfertőzés, így influenza esetén az alábbiakkal javíthatunk közérzetünkön:
Mert gyorsabban gyógyulunk, elkerülhetjük a szövődményeket és nem veszélyeztetünk másokat. Pénztárcánkat az kíméli legjobban, ha a megelőzésről gondoskodunk és beoltatjuk magunkat időben.
Mivel az influenza cseppfertőzéssel terjed, a zárt tér, zsúfoltság, légkondicionáló berendezések kedvező feltételei a járvány kialakulásának. A fertőzés forrása eleinte nem észrevehető, hiszen a betegség 3-4 napig is lappang.
Írja össze ön is a költségeket! Kerüljön az egyik oszlopba pár ezer forint – a védőoltás költsége, a másik oszlopba pedig listázza az alábbi tételeket: fájdalom- és lázcsillapító, zsepi, a munkából való kiesés miatti jövedelemcsökkenés. Egy átlagkereset esetén akár 15 ezer forintnyi bankóval lehet könnyebb a pénztárcánk a következő fizetéskor. Ha pedig a szövődmények miatt kórházba kerül, a költségek és a jövedelem kiesés megsokszorozódhat.
Természetesen nem szeretnénk remeteségre ítélni senkit, célunk csupán annyi, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy mennyire fontos betegség esetén otthon maradni és nem veszélyeztetni mások és saját egészségét.
Tény viszont: minél több emberrel találkozik, vagy épp van összezárva egy napja során, annál esélyesebb, hogy kaphat és egyúttal átadhat egy kiadós fertőzést.
Kíváncsiak vagyunk, ön - a cikk olvasása előtt - hogy élte meg a téli megbetegedéseket. Szavazzon!
MAN: L.HU.MKT.CC.12.02.2018.1504