Mit tehet az ember, ha olyan forgalmas helyen lakik, ahol a szellőztetés bizonyos időpontokban néha többet árt, mint használ? Egyáltalán miért érdemes légszennyezettséget mérni a lakásban, és megéri-e pénzt költeni légtisztító készülékre? Lenkei Péterrel, a Levegő Munkacsoport szakértőjével és speciális mérőeszközével kerestük a válaszokat egy olyan pár lakásában, akik Budapest egyik legforgalmasabb helyén laknak, ráadásul babát várnak. Az eredmény őket is elgondolkodtatta.
Magyarország nem áll túl jól, ha a légszennyezettségi statisztikákat nézzük
Olyannyira nem, hogy 2018. januárjában beidézték Brüsszelbe a legrosszabb légszennyezettségi adatokat produkáló tagországok - köztük Magyarország - környezetvédelmi miniszterét. Az ok, hogy Magyarország - ahogy Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Románia is - rendszeresen megsérti az EU nitrogén-dioxidra és részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait. Az egészségkárosítás mértékére jellemző, hogy Magyarországon évente 8- 14 ezerre becsülik a légszennyezettség következményeivel összefüggő halálozások számát.
A levegő csapnivaló minőségét háromnegyed részben a rossz háztartási tüzelés okozza. Emiatt a tévhitekkel ellentétben a légszennyezettség nemcsak a nagyobb városokat érinti, sőt, ma a pestinél rendszeresen súlyosabb a szmoghelyzet vidéken. Leginkább Kelet-Magyarországon és Baranyában a fő ok a szennyező fűtés mellett az illegális szemét- és avarégetés, de az üzemek és a dízel járművek káros hatásai sem elhanyagolhatók.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint légszennyezettség szempontból az ország földrajzi elhelyezkedése sem túl optimális.
A medencehatás miatt ugyanis a környező hegyek szélvédettségének következtében az inverziós réteg olyan hermetikusan zárja az alsó légréteget, mintha egy nejlonzacskót húztak volna a Kárpát-medencére.
Légszennyezettség nem csak az ajtónkon kívül van
Egészségkárosító anyagok bőven akadnak saját otthonunk levegőjében is. Természetesen az, hogy milyen anyagok kerülnek a levegőbe, függ attól is, hogy milyen a környékünk ebből a szempontból, de a nem megfelelően szellőző otthon (vagy a hibás szellőztetés), a rosszul megválasztott fűtés, a veszélyes festékek, lakkok és egyéb kemikáliák mind ronthatnak a lakás levegőjének minőségén. A beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek sora pedig hosszú: az enyhe irritációtól egészen a legsúlyosabb, akár halálos kimenetelű problémákig vezet.
Az sem nyújt garanciát a jó minőségű levegőre, ha például autómentes kertvárosban élünk, ugyanis a levegőben nem csak egészségkárosító gázok (kén-dioxid, ózon, nitrogénoxidok) fordulnak elő, de apró, szilárd és folyékony részecskék is.
Ezek egy része a fény hullámhosszánál is kisebb, nem véletlenül kapták az “ultrafinom részecskék” összefoglaló nevet. Ezek az apróságok jellemzően égési folyamatokból (fa- és széntüzelés, dízel motorok) kerülnek a levegőbe, fő összetevőjük a korom, melynek felszínére rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének és nehézfémek tapadhatnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint az ultrafinom részecskék koncentrációjára nem határozható meg olyan határérték, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget, és álláspontjuk szerint ezek a részecskék bizonyítottan rákkeltőek. Egy nemzetközi kutatás arra is rámutat, hogy ezek a nano méretű koromszemcsék közvetlenül a véráramba kerülnek, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, asztmát és allergiát is előidézhetnek, vagy akár agyi trombózist is okozhatnak.
A beltéri légszennyezettséghez hozzájáruló anyagok közé sorolandó a por, a cigaretta, a gyertya -ez különösen káros - vagy egy füstölő füstje. A tisztítószerek, a kozmetikumok, a rovarirtó szerek, az építőanyagokban, festékekben, lakkokban megtalálható egyéb vegyületek, például az ólom vagy a formaldehid, a penész és az elhalt hámszövet.
