Bár tavasztól őszig és a síszezonban rengeteget hallunk az UV-sugárzás és a túlzásba vitt napozás következményeiről, a strandok már a kora nyári napokon megtelnek olyan vendégekkel, akik a déli órákban, napszemüveg és kalap nélkül süttetik magukat a tűző napon. Valószínűleg csak egy részüknek van tudomása arról, hogy sokkal többet kockáztatnak egy leégésnél: a szemkörnyéki bőr és a látás is károsodhat a napozás-túladagolástól.
Vigyázzunk a szemünkre!
Nyilván nem tölthetjük az életünk hátralevő részét egy sötét szobában, de szerencsére vannak egyéb megoldások arra, hogy elejét vegyük az elváltozásoknak, illetve késleltessük ezeket a folyamatokat.
Először is, nagyon nem mindegy, hogy milyen szemüveget viselünk. És most nem csak a napszemüvegekre gondolunk - az UV-sugárzás ugyanis nem kizárólag a verőfényes napsütésben és tiszta égbolt esetén káros, hanem ködös, felhős időben is. A fényre sötétedő szemüveglencsét viselők tapasztalhatják, hogy borús időben is elszíneződhet a lencséjük.
„Általában nem a szemet érő közvetlen napsugárzás mértéke jelentős, sokkal több fény jut a szembe különböző felületekről visszaverődve, pl. egy városban, ahol sok az üvegépület, vagy strandolás közben – a vízben sokkal könnyebben le is égünk a visszatükröződő fényben”- mondja Polgár József optometrista, optikai szakreferens.
Az már alap, hogy csak olyan napszemüveget szabad venni, amin látható az UV 400 címke.
A napszemüvegek 100 százalékos UV-védelmét a festett szemüveglencse biztosítja. A festés egy idő után lekophat, gyengülhet, és máris romlik az UV-sugárzás elleni védelem mértéke. Az optikákban ezt is lehet tesztelni.
Az ideális szemüveg tehát éppúgy megvéd az UV-tól, mint a jó minőségű napszemüvegünk. A tökéletes, 100 százalékos UV elleni védelem az, ami 400 nm alatt minden káros sugárzást kiszűr – ezt a címkét látjuk a legtöbb minőségi napszemüvegen is. Ez az egészségügyi határérték, eddig van ránk hatással az UV-sugárzás, mondja az optometrista.
Honnan tudjuk, hogy megvéd-e az UV-sugárzás káros hatásaitól a szemüvegünk?
Az UV Protect Demonstrátor nevű teszter egyik lámpája 400 nm-en bocsát ki UV fényt. (A másik lámpa a látható fény tartományának a kékfénytartományát méri.)
A készülék azt mutatja meg, mennyit szűrnek ki az UV-sugárzásból a lencsék. Egy hagyományos szemüveglencse esetében kb. 25 százalék a szűrőképesség, ami azt jelenti, hogy a lencsék átengedik a káros sugárzás 75 százalékát. Az ideális 100%.
A látható fény tartománya 380 nm-nél kezdődik, de ez a szám egy átlag. Sokan már 360 nm-enérzékelik a fényt. Fontos megjegyezni, hogy a Napból érkező UV sugárzás 380 és 400 nanométer közötti tartománya képezi a teljes UV sugárzás 40 %-át. Különböző világszervezetek -mint pl. a WHO is -, hangsúlyozzák annak a fontosságát, hogy az UV szűrés akkor nevezhető teljesnek, ha az 400nm-ig terjed.
„Sok optikában meglévő UV teszter jellemzően nem 400, hanem 375-380 nanométeren mér. Az olyan lencséknél is magasabb értéket mutat, amelyeknek nincs 400 nanométerig védelme. Fontos, hogy tudjuk, hány nanométeren mér az UV teszter, amit használunk” – teszi hozzá a szakember.
Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a szemüvegünk tényleg véd az UV ellen, olyan lencsét válasszunk, amelynek az alapanyaga is UV-szűrős, és nem csak egy UV-szűrős hátsó réteg kerül rá, ahonnan a fény jelentős része és az UV sugárzás nem tükröződik vissza. Sokszor egy ilyen lencsére is „UV-szűrősként” hivatkoznak, de valójában ez nem az.
De miért olyan ártalmas az UV, és milyen fajtái vannak?
Az egyes típusok különféle egészségügyi kockázatot jelentenek. Az UV-C sugárzással (100–280 nanométer) akad a legkevesebb bajunk: a Föld légköre blokkolja, csak az űrhajósoknak kell felvértezni magukat ellene.
Ibolyántúli sugárzás. Annyira misztikus, mint a neve?
Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás a napfény számunkra láthatatlan része. Elektromágneses sugárzás, aminek hullámhossza kisebb, mint a látható fényé (400-780 nm), de nagyobb, mint a röntgensugárzásé (0,01–100 nm).
A legkisebb hullámhosszú látható fény az ibolya – latinul viola-szín, innen kapta a nevét az ibolyántúli sugárzás. Fő típusai az UV-A, az UV-B és az UV-C sugárzás.
Az UV-B (280-315 nm) egy részét képesek kiszűrni a felhők, és jelentős részét elnyeli a földfelszín felett kb. 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg. De nem annyit, amennyi ideális lenne, mivel az 1970-es évek óta vékonyodik az ember által előállított vegyületek miatt, és sajnos nem regenerálódik olyan mértékben, ahogy azt a tudósok előre jelezték. UV-B sugárzásra egyébként szükségünk van: segíti a csontképződést, hiányában angolkór alakulhat ki. Túl erős napsugárzás esetén azonban károsítja a sejteket. A szervezetünk melanin-pigment termelésével védekezik ellene, és ez eredményezi a bőr barnulását.
Az UV-A (315-400 nm) az emberi szem számára láthatatlan, de bizonyos rovarok, hüllők, madarak képesek látni. Károsítja a kollagénrostokat, a szaruhártyát, a retinát, öregíti a bőrt, és elváltozásokat okozhat.
Egy sor tévhit él az UV sugárzással kapcsolatban, például, hogy biztonságban vagyunk tőle, ha tavasztól őszig kerüljük a napot 11 és 15 óra között. Ez sem teljesen igaz, bár az kétségtelen, hogy a déli órákban a legrosszabb döntés a napra menni, ilyenkor fentről ér minket, kisebb testfelületen, és könnyebben tudjuk védeni magunkat egy kalappal és a megfelelő ruházattal.
Ugyanakkor a reggeli és délutáni órákban is jelentős UV mennyiség ér minket, ráadásul nagyobb testfelületen, sőt, a szemünket is jobban károsítja.
Mit tesz a szemünkkel az UV?
A szem az egyetlen olyan „belső” szerv, amely közvetlen UV sugárzásnak van kitéve.
A szemet és a szem környéki bőrt érintő, hosszabb távú elváltozások lassan és fájdalommentesen alakulnak ki, a szövetek roncsolódásához és látásromláshoz vezethetnek.
A közvetlenül a szemet érintő kockázatok közül a szaruhártyagyulladás például főleg magaslati viszonyok között, vagy az UV sugárzást különösen jól visszaverő hóval, vízzel, homokkal fedett területeken való tartózkodás – és megfelelő védelem hiánya – esetén jelentkezhet. Az UV sugárzás a szürkehályog és a kúszóhályog (pterygium) kialakulását is felgyorsíthatja. (Ez utóbbi a szaruhártyára húzódó, kötőhártyáról kiinduló szövetszaporulat, amely zavarhatja a látást. A betegséget befolyásolhatja az UV-B sugárzás, kialakulását elősegítheti a szemet irritáló, poros, nem szélvédett környezetben való hosszas tartózkodás is.
A szem körüli szöveteket érintő lehetséges elváltozások közül a dermatoheliosist (napsugárzás okozta bőrkárosodást) az UV-A és UV-B sugárzásnak való hosszú távú és nagymértékű kitettség okozza. A pinguecula (a kötőhártya jóindulatú növedéke) elsősorban a sok pornak, szélnek, erős napsütésnek, UV sugárzásnak kitett embereken - tengerészeken, földműveseken jelentkezik idővel.
Dermatoheliosis vagy photoaging: Ez a férfi közel 30 évig dolgozott tejesemberként Bostonban. Az arca bal oldalát folyamatosan érte a napfény.
A bőrelváltozások már fiatalabb korban elkezdődnek, még ha mindez nem is látványos. Az alábbi videóban hagyományos és speciális UV kamerával készítettek felvételeket, amelyeken jól látható, hogyan jelennek meg az elváltozások.
Sötét és nem pamut ruhában kellene a napra mennünk
Az UV által okozott szem- és bőrkárosodás elleni védelem érdekében sok mindenre oda kell figyelnünk. Például nem árt, ha 100 százalékos UV védelemmel ellátott napszemüveget hordunk, olyat, ami 400 nm-en szűr.
A leégések és az UV-sugárzás okozta károsodás növelik a bőrrák kockázatát. A „veszélyes” időszakokban kerüljük a napon való tartózkodást, figyeljük az UV-indexre vonatkozó előrejelzéseket! De ahogy a cikkben már említettük, egész nap gondoskodnunk kell a megfelelő ruházatról és a fényvédelemről.
Akármennyire is trendi, a legerősebb UV-sugárzás idején nem a fehér öltözék a legjobb választás. A fehér pamutból készült ruhák csak a sugárzás egy kis részét képesek távol tartani a bőrünktől, sokkal jobb opció ilyenkor a farmer, vagy a sötét árnyalatú és elasztikus anyagból készült ruha. Kerüljük a kinyúlt, elvékonyodott anyagú darabokat, mert ezek jobban áteresztik a fényt.
Ne feledkezzünk meg a bőrtípusunknak megfelelő naptejek és fényvédők használatáról. Sokan hamis biztonságérzettel tartózkodnak a napon, pedig nem kenik be precízen a testük minden olyan négyzetcentiméterét, amit érhet a sugárzás, vagy nem kenik be magukat újra fürdés, izzadás után. Az is gyakori, hogy kihagyjuk a szemkörnyéki bőrt, pedig ez a rész sokkal érzékenyebb, mint pl. a felkar.
„Gondoljunk bele: ha leégünk, amikor nem kenjük be a karunkat, mi történik a sokkal kényesebb szem környéki bőrrel, vagy megfelelő védelem nélkül, a szemünkkel?” – mondja Polgár József.
A gyerekekre különösen kell figyelnünk: az emberek nagy része ugyanis 18 éves kora előtt kapja az UV sugárzás 80 százalékát, a gyerekek bőre ezenkívül sokkal vékonyabb és érzékenyebb. Már tavasszal fontos, hogy kalap és megfelelő minőségű – vagyis nem játék – napszemüveg legyen rajtuk. Érdemes a napszemüvegüket UV-teszterrel ellenőriztetni, a szemüveges gyerekeknél pedig igazi UV-szűrős lencsékre váltani.
Rendszeresen ellenőriztessük az anyajegyeinket is. A szabálytalan alakú ún. atípusos vagy diszpláziás anyajegyek kockázatot jelenthetnek a melanóma kialakulásának szempontjából.
Amikor pedig napra megyünk, emlékezzünk arra, hogy nemcsak egy leégés, annál sokkal nagyobb egészségügyi probléma a tét.
