A húsz éves reklám idén folytatást kapott, ennek kapcsán visszatekintünk a kilencvenes évek Pepsi generációjának élményeire.
“Come alive! You're in the Pepsi Generation"
Ez az a szlogen, amellyel a második világháború után a Pepsi elindítja marketingkampányát. A jelmondat az idén elhuny Alan M. Pottash nevéhez fűződik, és hosszú évtizedeken keresztül meghatározta a brandépítés filozófiáját, erre alapozva később számos ikonikus reklámfilm készült.
A márka a nyolcvanas évektől kezdve a legnagyobb hírességeket - és főleg az akkori fiatal generáció kedvenceit - szerződtette le. Ezek a reklámok - amelyek a legnépszerűbb celebekkel operáltak - nemcsak újszerűek voltak, hanem maradandók is, és nagy hatással voltak a kor mainstream zenei és divat trendjeire.
Ahogy nálunk is.
“Óriási élmény volt, nem gondoltam, hogy ilyen hatása lesz. A mai napig előfordul, hogy megkérdezik, van-e még egy Pepsi-m, amikor bemutatkozom! És nemcsak, ha a korosztályombeliekkel találkozom - mondja Dobó Kata utalva az ikonikus 1998-as reklámfilm szlogenjére, amelyben a már akkor népszerű színésznő egy esős éjszakán azzal csöngetett be a Família Kft.-ből ismert Spáh Dávidhoz, hogy „Szia! Kata vagyok. Van még egy Pepsid?”
“Fel sem fogtam akkoriban, mit történik körülöttem, olyan gyorsan zajlottak az események. 1998-ban már túl voltam a Miniszter félrelép bemutatásán, és el sem hittem, hogy a Pepsi engem akar a reklámba mindenféle casting nélkül. Rengeteget nevettünk a forgatáson. A kilencvenes években még rengeteg idő és pénzt volt a reklámokra, így a kétperces videón két-három napig dolgozott a stáb" – meséli a színésznő, aki akkor tört be a Miniszter félrelép című filmjével.
A reklámfilm után nem sokkal Amerikába költözött, első kinti filmszerepét a 2001-es 15 perc hírnév című Robert De Niro filmben kapta. Feltűnt a Rollerball című sci-fiben, A helyszínelők című sorozat egyik epizódjában, forgatott Steven Seagallal és Dolph Lundgrennel is. 2008-ban visszaköltözött Magyarországra, és azóta rendszeresen szerepel hazai sorozatokban, játékfilmekben, de színházi szerepeit sem hanyagolja el.
A reklám másik főszereplője Spáh Dávid volt, aki akkoriban ikertestévérél, Spáh Károllyal a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb magyar televíziós sorozatában, a Família Kft.-ben szerepelt, és a nézők előtt lett gyerekből tinédzser. Dávid a reklámfilm elkészültekor már bőven ismert fiatal színész volt itthon. Azóta ennek a szakmának ugyan búcsút intett, de nem nem szakadt el a filmezés és a tévézés világától – rendezőként folytatta karrierjét. Állítása szerint nagy hatással volt rá 20 évvel ezelőtt az ominózus Pepsi reklámfilm forgatása.
“Egy casting során kerültem be, miközben akkoriban már kevesebbet forgattam és tudtam, hogy főleg filmrendezés irányába szeretnék elindulni. Nagy hatással volt rám az a precíz munka, amit ott a forgatáson láttam, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy én magam is elinduljak a filmezés útján” – meséli. Ma már ismert név a szakmában, főleg TV-sorozatokat rendez, és ma, 20 évvel később, ő készítette az új Pepsi reklámot Dobó Katával.
“Először azzal kerestek meg, hogy szerepeljek az új reklámban, én mondtam, hogy szívesen, bár én inkább rendeznék, mint szerepelnék. Végül így is lett, és összesen öt vicces reklámot vettünk fel Katával. Az egyikben én is feltűnök, de ezt valószínűleg csak a nagyon szemfülesek fogják kiszúrni” – magyarázza Dávid, aki azt is elárulja, hogy nagyon könnyű volt együtt dolgozni Dobó Katával.
“Nem sokat változott a húsz év alatt, ma is elképesztően szép nő, aki ráadásul vicces is. Kevesen ismerik ezt az oldalát, pedig nagyon jól áll neki”.
A Sziget első aranyévei
Ha már Pepsi, akkor nem csak a "Dobó Katás reklám" maradt itthon emlékezetes a kilencvenes évek végéről, kétezres évek elejéről, hiszen ott volt nekünk a Pepsi Sziget is, ami akkoriban abszolút újnak és menőnek számított.
A Pepsi Sziget a Diákszigetből nőtte ki magát, amely 1993-ban jött létre Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Szekfű Balázs ötletéből. A szervezők olyan nemzetközi ifjúsági kulturális eseményt szerettek volna megteremteni, ahol alacsony áron lehetőség nyílt kulturális szabadidős programokra és a kapcsolatteremtésre.
A fesztivál eleinte főleg hazai előadókkal operált, de évről-évre nőtt a külföldi fellépők száma is – ahogy a látogatóké is –, és ez a tendencia 1996-ban érezhetően megerősödött, amikor a Pepsi fő szponzorként beállt az esemény mögé.
Németh Róbert, a Heaven Street Seven és a Pegazusok Nem Léteznek basszusgitárosa, zenei újságíró azt mondja, mivel akkoriban még nem volt annyi koncert Budapesten, nem fordult meg annyi nemzetközi név nálunk, mint ma, ezért a fiatalok úgy várták a Pepsi Szigetet, mint Messiást.
1996 volt az első év, amikor a szervezők olyan lineuppal tudtak előállni, amely már nemzetközi szinten is versenyképes volt, sőt, még manapság is kimondottan erősnek mondható. Természetesen a világszerte ismert nevek mellett ott volt a hazai könnyűzene színe-java. Számukra igazán fontos volt ez a fesztivál, mert – ahogy Németh mondja – akkoriban nem volt nagyon olyan rádió, ahol a magyar zenekarok megjelenhettek volna, ahogy a fesztiválkínálat is jóval szerényebb volt.
1999-re sokat alakult a Pepsi Sziget: a biztonsági szolgálat minősége, nehezebben lehetett belógni, és az infrastruktúra is sokat fejlődött. A Pepsi éra utolsó évében telt meg a fesztivál először, ami azt jelenti, hogy 2001-ben 361 ezren vásároltak jegyet.
Ebben az időszakban, vagyis a Pepsi Szigettel egy időben alakult meg a Wanted magazin is. A készítők egy olyan rockzenei, kulturális lapot hoztak létre, amely abszolút hiánypótló volt.
A lap Gerendai Károly és Uj Péter közös ötletéből született még 1995-ben, végleges és igazi formáját Marton László Távolodó bekapcsolódása után nyerte el. A Pepsi egy ideig szponzor cégként jelent meg a lapban, mely szoros kapcsolatban állt a Pepsi-Szigettel, így a havonta megjelenő Wanted külön rovatban foglalkozott a fesztivállal. A stáb nagy része a Magyar Narancs Narancsfül zenei rovatának szerzőgárdájából került ki, mint például Bakács Tibor Settenkedő, Déri Zsolt, Németh Róbert vagy Bihari Balázs.
Bihari Balázs, aki egy ideig felelős szerkesztőként is dolgozott a lapnál, azt mondja: “a cél az volt, hogy legyen egy olyan magazin, amely foglalkozik a magyar könnyűzenei élet olyan szeleteivel, amelyekről akkoriban csak egyes rovatok írtak. Persze, korábban is voltak már hasonló kezdeményezések, csak azok ilyen-olyan módon addigra elhaltak. Sajnos ennek a lapnak is gazdasági okok miatt lett vége”.
2002-ben átalakult, a stáb pedig lecserélődött, de a hét évnyi munkájuk nem múlt el nyom nélkül:
“Számos fiatal kezdő szerző a Wanted-nál készítette az első olyan nagyobb anyagát, amelyek emblematikusak lettek a zenei élet számára, őket pedig elindította a karrierjükben.”
