Élethosszig tartó munka, kevés megtakarítás
“Kicsit félek az idős kortól, mert szerintem nekem már alig lesz nyugdíjam, de azzal nyugtatom magamat, hogy még ráérek kitalálni, mi lesz velem az idősebb éveimben” - mondja a 25 éves Lili,akit az utca embereként arról kérdeztünk, hogyan tekint a rá váró nyugdíjas évekre.
A válasza összecseng azzal, ami kiderült az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült legfrissebb kutatásból is, miszerint az Y és a Z generáció tagjai nem kevés aggodalommal gondolnak a távoli idős korukra.
A két generáció sok tekintetben máshogy működik és gondolkodik az életről, munkáról, karrierről, családról, mint a szüleik korában, de ez valahol természetes, hiszen a technikai eszközök, a gazdasági körülmények, a társadalmi struktúrák is sokat változtak az elmúlt évtizedekben.
A társadalomkutatók az Y generációra (1981 -1996 között születettek) használták először a „Pán Péter-szindróma” fogalmát, arra utalva, hogy a 25–30 éves felnőttek egy része nehezen önállósodik, sokáig tanulnak, és jellemzően kitolódik náluk a saját egzisztencia megteremtése, vagy a családalapítás.
Ám az is elmondható róluk, hogy többrétű tudással, képességekkel rendelkeznek, és mivel a kommunikációs eszközök fejlődésével gyorsan új információhoz jutnak, így folyamatos bővül a tudástáruk. De hogyan gondolkodnak idősebb korukról, egyáltalán foglalkoztatja-e őket, hogy mi lesz velük az aktív éveik után?
Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült legfrissebb kutatás szerint ugyan az Y és a Z generáció tagjainak többsége, majd 70 százaléka tisztában van azzal, hogy 35 éves koruk előtt el kellene kezdeni félretenni, ennek ellenére kevesen rendelkeznek nyugdíjcélú-megtakarítással. A Z generáció körében a megkérdezettek fele, az Y generációnak pedig több mint 60 százaléka úgy látja, hogy a nyugdíj után is munkát kell végeznie a biztos megélhetésért. A fiatalok jól látják, hogy érdemes jövedelemkiegészítő megoldásokban gondolkodni, ugyanis az állami nyugdíjrendszer gondoskodására csak részben számíthatnak. Míg a mai nyugdíjba vonulók átlagosan az utolsó fizetésük kb. 70 százalékát kapják meg nyugdíjként, addig az öregedő társadalmunk miatt a helyettesítési ráta a következő évtizedekben folyamatosan csökkenni fog, az MNB szerint 2060 körülre már 30-40 százalékra fog esni.
Ugyanakkor a KSH legfrissebb adatai szerint folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, míg a nyugdíjban töltött évek száma emelkedik, így a szakértők szerint ezért nem árt már fiatalabb éveinkben elkezdeni megtakarítani, hogy pótoljuk a kieső bevételünket. Ám az öngondoskodás e formája még nem igazán jellemző a hazai fiatalabb generációkra. Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült legfrissebb kutatás szerint ugyan az Y és a Z generáció tagjainak többsége, a megkérdezettek 70 százaléka tisztában van azzal, hogy 35 éves koruk előtt el kellene kezdeni félretenni, ennek ellenére kevesen rendelkeznek nyugdíjcélú-megtakarítással. A Z generáció körében a megkérdezettek fele, az Y generációnak pedig több mint 60 százaléka úgy látja, hogy a nyugdíj után is munkát kell végeznie a biztos megélhetésért.
“Nehéz lesz a fiatalok fejében elültetni azt a gondolatot, hogy igenis létezik másik megoldás az élethosszig tartó munkára és a boldog, kiegyensúlyozott nyugdíjaskor elérhető a számukra is, azonban ezért tenni kell”
- mondja Nagy Csaba az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója utalva felmérésük egyik eredményére, miszerint az Y generáció tagjainak majd fele küzdelmesnek tartja a mai nyugdíjasok helyzetét, ez pedig rímel a közgondolkodásban élő negatív képre is, amely szerint az idősek magányosan, anyagi gondokkal küszködve töltik a mindennapjaikat.
Lehet más az időskor?
“Azzal a céllal hívtuk életre a Nyugdíj Mentor Programunkat - amelyről egy dokumentumfilm is készült -, hogy megmutassuk: léteznek olyan nyugdíjasok, akik aktívan élik idősebb éveiket, örömből foglalkoznak a munkájukkal, és nem azért, mert rá vannak szorulva” - mesél Nagy Csaba a projektről, amely 4 fiatal számára biztosított lehetőséget arra, hogy egy-egy saját területén tapasztalt és boldog nyugdíjas mentor segítségével készüljenek fel a munka és az élet egyéb kihívásaira.
Az ügyvezető igazgató tapasztalatai szerint az OTP Nyugdíjpénztárba újonnan belépők átlagéletkora évek óta 40 éven stagnál, ez azonban nem egyedi tendencia, a teljes öngondoskodási piacot érinti. Emellett azonban létezik egy népes csoport, az úgynevezett „elveszett generáció”, más néven az Y generáció tagjai, akik életkorukból, érdeklődési körükből kifolyólag nem fogékonyak eléggé a nyugdíj megtakarításokra. Ugyanakkor annál fontosabb számukra a pályaválasztás, így ezen az érdeklődési területen keresztül szólították meg a fiatalokat az öngondoskodás témájával a Nyugdíj Mentor Program során.
“Nem titkolt célunk a programmal, és az elkészült filmmel, hogy pozitív példákon keresztül elindítsunk egy társadalmi szemléletmód-váltást, főleg a fiatalok körében. Azt szeretnénk, ha látnák, hogy lehet Magyarországon is boldog nyugdíjasnak lenni. Ezért minél figyelemfelkeltőbb, inspirálóbb életutakat igyekeztünk bemutatni, így esett a választásunk egy vágóra, egy borászra, egy pilótára és egy kötéltáncosra” – mondja Nagy Csaba.
A Nyugdíj Mentor Programból készült dokumentumfilm előzetese itt tekinthető meg:
Idősebb mentorokra pedig mindig volt igény, és ez ma sincs ez másként. Az OTP kutatása pedig arra is rávilágított, hogy mennyire nem elhanyagolható a szerepük a huszonévesek körében. Az Y generáció tagjainak 40 százaléka egy nála idősebb, az adott témában tapasztaltabb személy tanácsát, kéri ki, ha komoly döntés előtt áll. Ráadásul a program négy mentora, Hajnal, Éva, Topi és István bőven megfelelnek a pozitív példaképnek, hiszen a nyugdíjasokról élő általános kép szöges ellentétei: stabil anyagi háttérrel rendelkeznek, kiegyensúlyozottak, és közös bennük, hogy ma is foglalkoznak a munkájukkal, de nem anyagi szükségből, hanem mert szenvedélyesen szeretik a hivatásukat.
A szakember szerint ahhoz, hogy az öngondoskodás fogalma ne kikopjon, hanem beépüljön a köztudatba, nemcsak szemléletváltásra, hanem olyan pénzügyi edukációra is szükség volna, amely a hétköznapi életben is használható. Vagyis a felnőtt korba lépve tisztában legyünk olyan alapvetésekkel, amelyek a későbbiekben segíthetnek a pénzügyi céljaink megtervezésében és elérésében.
“Az alaptantervnek jelenleg nincs olyan része, amellyel a gyerekek útmutatót kapnának, hogy mit jelentenek alapvető pénzügyi fogalmak, milyen megtakarítási formák léteznek, azok hogyan működnek, mire valók, vagy hogyan lehet jól beosztani a pénzt” - magyarázza Nagy Csaba. “Próbáltuk nem a pénz, hanem az élmény oldaláról megközelíteni az üzenet átadását, miszerint megtakarítás nélkül nemcsak az anyagi biztonságtól eshetünk el, hanem egy olyan élménydús idős kortól is, amelyet a mentoraink az öngondoskodás révén értek el” – teszi hozzá.
Ehhez persze szükség volt olyan fiatalokra is, akik nemcsak szerettek volna jobban belelátni egy adott szakma mindennapjaiba, hanem arra is nyitottak voltak, hogy meghallgassák egy tapasztalt idős tanácsait, élettapasztalatait. Így került a csapatba Timi, aki egy HR osztály dolgozójaként a borászat felé kacsingat, Evelin, a vágónak tanuló egyetemista, Kinga, aki táncosként arra volt kíváncsi, hogy vajon a kötéltánc is menne-e neki, és Márton, akinek gyerekkori vágya a repülés, de egyébként az informatika területéről érkezett a programba.
Önmagában a pénz nem lesz elég
A Nyugdíj Mentor Program négy nyugdíjas szereplője abban egyetért, hogy a kiegyensúlyozott idős korhoz nemcsak anyagi biztonság, hanem mentális és fizikai egészség és jó szociális kapcsolatok is szükségesek. István szerint, aki a borászkodásban találta meg önmagát, fontos a társaság, és egy tevékenység, alkotás, amiben éppen az öregkor adhat többet.A mentorok egybehangzó üzenete a fiatalabb generációnak, hogy minél korábban próbáljanak meg maguknak közép- és hosszútávú célokat kitűzni, és igyekezzenek azokat fokozatosan, akár lépésenként elérni.
A fiatal mentoráltak bevallásuk szerint a program során elsősorban új alternatívát kaptak arra vonatkozóan, hogy milyen lehet egy nyugdíjas élete, és ahhoz is kaptak útmutatót, hogyan lehetne mindezt a saját életükben, akár apróbb lépésekkel elérni. Abban is megegyezett a négy fiatal véleménye, hogy a mentorok példáját látva jó, ha az ember már egészen fiatalon előre tervez és tudja, milyen célokat akar elérni az életében.
„A Nyugdíj Mentor Program során azt szerettük volna megmutatni a fiataloknak, hogy a boldog nyugdíjas kor igenis elérhető a számukra az élethosszig tartó munka fenyegetése nélkül is, azonban, hogy az általuk vágyott nyugdíjálom valóban megvalósuljon, érdemes minél előbb, akár már huszonéves korban tenni érte. A kezdeményezésünk amellett, hogy egy széles réteghez eljutott és kamerákon láthattuk, ahogy négy fiatal nyugdíjról való gondolkodását változtatta meg, üzleti szempontból is eredményes volt. Büszkén mondhatjuk, hogy több év után idén először 40 év alá esett az OTP Nyugdíjpénztárhoz újonnan belépők átlagéletkora és jelenleg 38 éven áll. A program sikere folytatásra ösztönöz minket, hogy minél szélesebb körben felhívjuk a figyelmet a nyugdíj célú öngondoskodás fontosságára” – összegzi a tapasztalatokat Nagy Csaba ügyvezető igazgató.
Kicsiben is el lehet kezdeni, sőt, érdemes is
Ma már akár havi ötezer forinttal is el lehet kezdeni az öngondoskodást. Egy ekkora összeget pedig némi tudatossággal, néhány spórolási tipp betartásával egy - nem túl alacsony jövedelmű - pályakezdő is el tud különíteni havi fizetéséből. Az OTP Nyugdíjpénztár a befizetéseket és a hozamokat egyéni számlán tartja nyilván, a befizetéshez 20 százalékos adó-visszatérítés vehető igénybe és a felhalmozott vagyon örökölhető. A szakértők szerint, havi ötezer forint befizetésből a nyugdíjpénztári számlára harminc év múlva több mint 4,5 millió forintnyi megtakarítás is összegyűlhet 5% hozamot feltételezve.
