Azt, hogy nem mindig a per a legkézenfekvőbb és a legegyszerűbb megoldás, már nagyon régóta tudjuk. Az alternatív konfliktusmegoldásnak több ezer éves gyökerei vannak, de csak a múlt század '20-as, '30-as éveiben fedezte fel újra a jog.
Az Egyesült Államokban, a szakszervezetek és a munkaadók közötti vitás kérdések megoldásaként, míg az európai jogba az 1990-es években került be.
„A bírósághoz fordulás alapvető jogunk, de az nem mindig a legjobb megoldás. Nem a bírák miatt, hanem azért, mert azt tükrözi, hogy nem tudtunk megegyezni egymással, és egy harmadik, kívülálló személyre bízzuk a döntést” – mondja Dr. Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. „Ritka az, hogy egy felperes teljes mértékben pernyertes, az alperes pedig pervesztes lesz. A bíróság több kérdésben is olyan megoldásokat alkalmazhat, amik jogszerűek, de nem feltétlenül optimálisak az egyik vagy másik fél helyzetét tekintve.”
Az alternatív vitarendezésnek számos előnye van a peres eljárásokhoz képest:
- olcsóbb: rengeteg pénzt lehet megspórolni, ha nem tart évekig a pereskedés
- gyorsabb: a gyakran évekig tartó pereskedés helyett akár heteken, hónapokon belül meg lehet egyezni
- az önkéntes megegyezés mindig jobb, mint a kikényszerített: nem az egyik vagy a másik fél lesz a győztes, hanem érdekközösség jön létre.
A mediációnál nincs nyertes és vesztes
A mediáció már jól ismert fogalommá vált Magyarországon. Azt, hogy a mediáció egy olyan közvetítői eljárás, ami segít kialakítani egy mindkét fél számára elfogadható megállapodást, a válaszadók közel 90 százaléka helyesen választotta ki a lehetséges megoldások közül.
A mediáció a bírósági eljárást kiváltó konfliktuskezelési módszer, aminek több ezeréves gyökerei vannak: a konfliktusok feloldásának mindennapi eszközeként használták. A két vitában álló fél elment egy megbízható harmadikhoz, aki megegyezést hozott létre a felek között, vagy döntött, a felek pedig alárendelték magukat ennek. Magyarországon a polgári jogvitákban alkalmazott mediáció nem tekinthető széles körben elterjedtnek, noha az alábbi törvények ( 2012. évi CXVII. törvény és a 2002. évi LV. törvény) lehetővé teszik a bíróságon kívüli, és a bírósági közvetítést is. Bár elmarad az európai átlagtól, folyamatosan emelkedik a különböző – nemcsak polgári – közvetítői eljárások száma.
A Mikor vehetünk igénybe mediátort? kérdésre a tesztet kitöltők 78 százaléka válaszolt helyesen, miszerint mediátort szinte bármilyen probléma esetén felkérhetünk, de a bíróság is kezdeményezheti ezt.
„A mediáció ráébreszti a feleket arra, hogy hol vannak a közös érdekeik, és mi az, ahol engedni kell, le kell mondani valamilyen érdekérvényesítésről, hogy tartós, mindkét fél akaratán alakuló béke alakuljon ki” – teszi hozzá a közjegyzői kamara elnöke.
Ki is kényszeríthető a megállapodás
Persze szép és jó, ha a felek végül egymás nyakába borulnak és megegyeznek a mediátor előtt, de mindez csak akkor ér valamit, ha a felek valóban betartják a megállapodásokat. A magyar jogrendszerben 2018. január 1-től bevezetették a közjegyző előtti egyezségi eljárást, amely végrehajtás lehetőségét is biztosítja, ha valamelyik fél nem tartaná be az egyezségben foglaltakat.
Ez azt jelenti, hogy
polgári ügyekben már nemcsak bíróság, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni.
A közjegyzők a rendszerváltás elejéig a bírósági szervezetrendszerhez tartoztak, az emberek a hagyatéki ügyek és a diplomamásolatuk hitelesítésén kívül nem sokat tudtak róluk. Ez azóta rengeteget változott:
a közjegyző ma már több tucat ügyben jár el, így például a bíróságéval egyenértékű végzésbe foglalhatja a vitás felek egyezségi megállapodását, amely a mediációval ellentétben ki is kényszeríthető.
Bár a végzés olyan súlyú, mint egy bírósági ítélet, nagy különbség, hogy az egyezség mindkét fél érdekeit figyelembe veszi. Ez a jogintézmény egyébként kuriózumnak számít Európában, annak ellenére, hogy az alternatív jogvita rendezés lényegesen elterjedtebb Nyugat-Európában, mint Magyarországon.
A földhivatal nem segít a szomszédvitában
A közjegyző előtti egyezségi eljárás fogalmával a kitöltők 81 százaléka ugyan tisztában volt, azonban a kvízben felhozott konkrét esetben kevesen adtak helyes választ:
„A szomszéddal évek óta vitatkozunk a telekhatár pontos helyén. Szeretnék megállapodni vele, de csak akkor, ha biztos lehetek benne, hogy többet nem lesz belőle konfliktus. Mit tehetek?”
A helyes válasz az, hogy közjegyző előtt érdemes egyezségi eljárást indítani és rögzíteni a megállapodást. Erre csak az olvasók 24 százaléka szavazott, a legtöbben (37 százalék) a földhivatalnál kérelmezték volna a telekhatár kiigazítását és nyilvántartásba vételét, 33 százalék pedig ügyvéd által készített, teljes bizonyítóerejű magánokirattal indult volna a földhivatalba.
Fontos kiemelni, hogy egyezségi eljárást csak akkor lehet indítani, ha még nincs folyamatban peres eljárás:
Két éve pereskedek az üzleti partneremmel, rengeteg pénzt költöttem már ügyvédekre. Inkább egyezséget kötnék vele, melyik közjegyzőhöz fordulhatok?
Itt a megfelelő válasz az, hogy nem lehet közjegyző előtti egyezségi eljárást indítani akkor, ha az ügyben már peres eljárás van folyamatban. A kitöltők közel harmada volt képben ezzel kapcsolatban. Kb. ugyanennyien választották azt, hogy bármelyik közjegyzőhöz lehet fordulni, a többiek a bíróság területi illetékességén működő közjegyzőhöz, illetve a bíróság általuk kijelölt közjegyzőhöz fordultak volna, hogy megindítsák az egyezségi eljárást. Mindegyik rossz válasz, mivel egy már megkezdett perben is meg lehet egyezni, felesleges és nem is logikus azon kívül egyezkedni.
Válni még nem lehet közjegyző előtt, de az élettársak szétválásakor segíthet
A feleségemmel 16 év után el szeretnénk válni. Nincs vita közöttünk vagyoni kérdésekben, és gyermekünk sem született. Kihez fordulhatunk?
Az olvasók kétharmada tudta, hogy a házasság felbontását kizárólag a bíróság mondhatja ki, akkor is, ha a felek között nincs vita semmilyen kérdésben. 21 százalékuk gondolta úgy, hogy a bíróságnál vagy közjegyzőnél is kérelmezhetik a házasság felbontását, és voltak, akik szerint, ha nincs vita és nincs közös gyerek, a közjegyző előtt is köthetnek egyezséget a válni kívánó felek. Ez a logika egyébként nem teljesen az ördögtől való: sok országban, például Észtországban, Litvániában, Romániában, Spanyolországban vagy Franciaországban a válás közjegyzői hatáskörbe tartozik, ha a felek vita nélkül akarják megszüntetni a házassági kapcsolatukat, és ha nincs kiskorú gyerek, teszi hozzá Dr. Tóth Ádám.
Ugyanakkor az élettársak a vagyonfelosztásával kapcsolatban indíthatnak közjegyző előtt egyezségi eljárást – derült ki a Szétválásuk esetén a vagyoni kérdésekről köthetnek-e egyezséget az élettársak közjegyző előtt? kérdésre adott helyes válaszból, amit a résztvevők 60 százaléka választott. A többi válaszadó tévesen úgy gondolta, hogy közjegyzőhöz csak akkor fordulhatnak az élettársak, ha korábban élettársi vagyonjogi szerződést kötöttek egymással, és többen arra tippeltek, hogy vagyonmegosztási konfliktus esetén is csak a bíróság hozhat döntést.
Biztos, hogy el kell menni a bíróságig? - előzetes bizonyítás
Az egyezségi mellett vannak egyéb közjegyzői eljárások is, amelyek szintén a pereskedés elkerülését szolgálják.
„Az előzetes bizonyítási eljárás célja, hogy a bizonyítékok feltárásával a feleket olyan helyzetbe hozzuk, hogy ne kelljen bírósághoz fordulniuk” - magyarázza Dr. Tóth Ádám. „Főleg teljesítéssel kapcsolatos és szomszédjogi sérelmek esetén hatékony: a felek felsorakoztatják a közjegyző előtt a bizonyítékaikat, és ez alapján mérlegelik, hogy érdemes-e tovább feszíteni a húrt vagy sem. Az előzetes bizonyítás hatékonyságát mutatja, hogy az évi mintegy félezer ilyen eljárás 10 százaléka sem alakul perré.
Ezek alapján a Mi a célja a közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárásnak? kérdésre az volt a helyes válasz, hogy „a permegelőzést szolgáló eljárás, melynek során a közjegyző jellemzően olyan tényeket rögzít, amelyeket később már nem, vagy csak nehezen lehetne bizonyítani.” Ezzel a válaszadók 68 százalék tisztában volt, 23 százalékuk pedig arra tippelt, hogy az előzetes bizonyítást a mediációs eljárás során alkalmazzák.
Az előzetes bizonyítással kapcsolatban még fontos megjegyezni, hogy ha a feleknek nem sikerült megegyezni, és mégis per lesz az ügyből, az előzetes bizonyítás felgyorsíthatja a bírósági eljárást. Ugyanakkor a bíróság további bizonyítást vehet igénybe. A közjegyzővel ellentétben a bírónak döntést kell hoznia, további kérdéseket tehet fel.
A közjegyző tanúkat is meghallgathat, és szakértőt is kirendelhet
Meghallgathat-e tanúkat a közjegyző?
Az olvasók 37 százaléka tudta, hogy a közjegyző előzetes bizonyítás keretében elvégezheti mindazon bizonyítási eljárásokat, amelyeket a bíróság is, azaz tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy igazságügyi szakértőt rendelhet ki.
A fejekben a tanúmeghallgatás még mindig a bíróságokhoz kapcsolódik, a kitöltők 43 százaléka szerint a tanúkat meghallgatni kizárólag bírósági eljárás keretében lehetséges, 12 százalék pedig úgy véli, hogy a közjegyző csak a bíróság felhívására hallgathat ki tanúkat.
Hasonló célt szolgál, és a bizonyítékokat keletkeztet a ténytanúsítás és a szakértői kirendelés intézménye is. A ténytanúsítást a szakértelmet nem kívánó esetekben alkalmazzák, itt a közjegyző a jelenlétében tapasztalt tényeket tanúsítja (pl. nincs ott a megrendelt plakát a hirdetőtáblán, egy áruház valóban forgalmazza a hamisított terméket, stb.).
A weboldalamról rendszeresen ellopják a tartalmakat és a forrás megjelölése nélkül sajátként adják tovább. Szeretnék jogi lépéseket tenni, de tartok attól, hogy mire perre kerülne a sor, eltüntetik azokat. Kihez fordulhatok?
A helyes válasz az, hogy a közjegyzőhöz, aki közhitelesen tanúsíthatja, hogy valóban használják az írásaimat forrás megjelölése nélkül. A kitöltők 30 százaléka cselekedne így. Ugyanennyien a régi beidegződések mentén a rendőrségen tennének feljelentést ismeretlen tettes ellen a szerzői jogok megsértése miatt. 36 százalék a Szellemi Jogok Nemzeti Hivatalánál tenne bejelentést. Azt csak kevesen (4%) gondolták, hogy az ügyvédjük által lefényképezett oldalak majd ugyanolyan hiteles bizonyítékként szolgálnak egy későbbi per során, mint egy közjegyzői okirat.
A szakértelmet igénylő vitákra vonatkozott az alábbi kérdés:
A szomszédom eláztatta a lakásomat, de nem hajlandó elismerni a hibáját és megtéríteni a kárt, pereskedni viszont nem szeretnék. Mit tehetek?
Ebben az esetben nem segít a közös képviselő (a válaszadók 18 %-a hozzá menne), sem a rendőrségi feljelentés (12%) és valószínűleg mediátor sem a leghatékonyabb megoldás (17%). Közjegyzőhöz érdemes fordulni, aki hitelesen tudja tanúsítani a lakás állapotát, valamint igazságügyi szakértőt rendelhet ki a beázás okának megállapítása érdekében. Az olvasók 53 százaléka tudta a jó választ.
Ha szakértőre van szükség, akkor a közjegyző a szakértői névjegyzékből választ - az ügyfélnek nincs beleszólása, ki legyen a szakértő. De mennyire kell komolyan vennünk ezt az eljárást? Annyira, mintha elsőfokú bírósági tárgyalásról lenne szó: „A szakértői vélemény olyan bizonyíték, ami egyenrangú a bíróság által peres eljárásban felkért szakértő véleményével” – mondja a közjegyzői kamara elnöke. „Az eljárás kezdeményezője, illetve a másik fél számára kiderülhet, hogy kicsi az esély egy esetleges per megnyerésére. A legolcsóbb megoldás bele sem menni egy olyan vitába, ahol ellene szóló erős bizonyíték van”.
A kérdésben szereplő élethelyzet egyébként a valóságban is megtörtént: „Egyszer egy lakó egy budapesti társasház egyik szobájában medencét alakított ki. Persze kiderült, hogy a födém nem bírta el a súlyt, és a szigetelés sem volt jó, vízfoltok jelentek meg az alatta lakónál. Előzetes bizonyítást kértek, hogy köze lehet-e az engedély nélkül épített medencének az ázáshoz, és milyen statikai következményei vannak az épület funkciójától merőben eltérő építménynek. A tulajdonos nem kívánt együttműködni, nem élt a lehetőségekkel. A szakértőt nem engedte be az ingatlanba, de a szakember így is elmondta, hogy ilyen terhelésnek ilyen és olyan következményei vannak. A medencés lakás tulajdonosa végül peren kívül megegyezett az eláztatott alsószomszéddal, mert belátta, hogy egy bírósági perben csak veszíthetne.”
Mégis, kinek a pártján áll a közjegyző?
A fentiekből kiderült, hogy a közjegyző fontos szerepet játszik a perek megelőzésében, jogállása a járásbírósághoz hasonlít, formális határozataival szemben bizonyos esetekben jogorvoslatnak van helye - legyen ez előzetes bizonyítás, szakértő kirendelés, vagy egyezség, magyarázza a kamara elnöke.
Kinek az érdekeit képviseli a közjegyző az előtte indított eljárásokban?
A megfelelő válasz erre az, hogy a közjegyző az előtte lévő ügyekben minden esetben pártatlanul jár el, nem képviseli egyik fél érdekeit sem. A kvízben résztvevők 93 százaléka tudta ezt. Tehát a közjegyző nem a megbízó érdekeit képviseli, és még csak nem is azt a felet, akinek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a jogvitában egyértelműen igaza van, vagy aki magasabb díjat fizet neki.
„Az ügyvéd és a közjegyző nem versenytársai egymásnak, hanem egymást kiegészítő kapcsolatban vannak a jogásztársadalmon belül” – mondja Dr. Tóth Ádám. „Rossz az az ügyvéd, akinek fizetek és nem az én érdekeimet képviseli, és nem jó a közjegyző, aki nem pártatlan.”
