Több ezer éve fogyasztják Amerikában, Florida térségében, kedvező élettani hatásait már az ott élő indián törzsek észrevették. A szabalpálma varázslatos növénynek számított a bennszülöttek között, jó volt a libidóra, gyulladáscsökkentőnek, emésztési zavarokra, a hiedelmek szerint jobban gömbölyödött tőle a fiatal nők melle, az anyák tovább tudtak szoptatni, és így tovább. A mágikus növényről később kiderült, hogy ennyire azért nem univerzális, a tudományos vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a hatóanyaga kiváló a jóindulatú prosztatanagyobbodás ellen.
Daniel F. Austin Florida Ethnobotany című könyve szerint a növény első európai említése 1575-re datálható. A szabalpálma picivel nagyobb nyilvánosságot az 1600-as évek végén kapott, Jonathan Dickinson kereskedő visszaemlékezései révén. Dickinson hajón indult el Jamaicából Észak-Amerikába, 1696. szeptember 26-án azonban hajótörést szenvedett el Florida partjainál.
A helyi, kannibáloknak tartott indiánok fogságába esett az embereivel és családjával.A hajósok halat és szabalbogyót kaptak ellátmányul, utóbbi nem ízlett nekik, de mint arra Dickinson a visszaemlékezéseiben kitér, kisfiát a bogyóból készített pempő mentette meg az éhhaláltól.
A társaság idővel folytathatta útját, Dickinson később kétszer is Philadelphia kormányzója lett.
Az 1800-as évek második felében egy bizonyos Edwin M. Hale könyvet írt a szabalpálmáról, annak, illetve termésének botanikai, kémiai, farmakológiai, klinikai vonatkozásairól, terápiás felhasználásáról. Ehhez képest nálunk úgy húsz éve érhető el a növény kapszulákba töltött kivonata.
A szabalpálma vadon terem, kizárólag az USÁ-ban, egy különleges floridai régióban, egy korlátozott, eddig nem művelt területen. A fák terméshozama nagyban függ az időjárástól, azzal együtt is, hogy a szabalpálma meglehetősen jól tűri a szárazságot, vagy éppen a tengerpart közelében lévő sós levegőt.
Bogyóinak betakarítása – ami kézzel történik - is erőteljesen függ az időjárási körülményektől. Szüretelni évente egyszer lehet, általában augusztus-szeptemberben. Nem egy álommeló: a térségben sok a mérgeskígyó és a szúnyog, ráadásul a szabalpálma is szúr.
A legjobb magyar pálinkáknál ismert az az eljárás, hogy mondjuk a barackot nem az egész fáról, hanem csak a lombkorona külső, déli oldaláról szedik a tökéletes ízvilág eléréséhez. A szabalpálmánál sincs ez másképpen, a gyógyhatású készítményekhez a narancssárga színű bogyók az optimálisak.
És mint a spárga esetében, amit néhol motoros futárok visznek a gazdaságokból a fine dining éttermekbe, hogy azonnal elkészíthessék a szakácsok, a nem kívánt kémiai reakciók elindulása előtt, a szabalnál is hasonló a helyzet. Miután a munkások leszüretelik a termést, még aznap a szárítókba kell szállítani, a legjobb minőségű kivonat elérésének érdekében. Ha szabaltőzsde nincs is, a változatos körülmények, a hozam és ezer más szempont alapján a termés ára akár naponta is változhat.
A termés körülbelül 20 százalékát lehet leszedni a fákról. Ezzel együtt nincsen szabadrablás, az amerikai hatóságok tavaly óta csak korlátozott mennyiségű, szigorított szedési engedélyt adnak ki a közterületeken. A szabalpálmás térségek 20-30 százaléka magánkézben van, az állam képviselői ezekről és az itt folyó betakarításokról is komoly nyilvántartást vezetnek, miközben a korlátozott számú engedélyek ezekre a parcellákra is vonatkoznak.
Visszatérve a szürethez: szedés után tehát sovány malac vágtában kell vinni a bogyókat a szárítóüzemekbe, így az esetek többségében ezeket közvetlenül a szabalerdők közelében építették fel. Az üzemek a 36-60 óráig tartó szárítás után tisztítják és lehűtik az anyagot, amit nagykereskedőkön keresztül adnak el a kivonatkészítő gyáraknak.
Ezek először folyékony nitrogént használva nagyon lehűtik a termést, mert így a legjobb darálni, azután irgalmatlan nyomással kipréselik, majd a kivonatot lágy zselatin kapszulákba töltik, a kapszulákat pedig becsomagolják.
Számszerűsítve a dolgokat, 32 kilogramm bogyóból lesz 10 kiló a szárítás után. Ennek tizede, 1 kiló lesz a kivonat, amiből több mint 3000 kapszula készül. Magyarországon 20.7 millió szabalpálma kivonatot tartalmazó gyógyszer kapszulát adnak el évente. Ez visszaszámolva több mint 200 ezer kilogramm friss bogyót jelent. A további érdekes adatok szerelmesei kedvéért: mindez 35 hím afrikai elefánt tömegének felel meg.
A szabalpálma hatóanyaga, a serenoa repens iránt világszerte nő a kereslet, ehhez képest az ágazat nem tudhat szerencsés tavalyi évet a háta mögött. Kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok, a térségben több hurrikán is pusztított 2018-ban. Ehhez jött a szedési engedélyek kiadásának szigorítása. Valamint az, hogy az ellátási rendszerben nincsenek tartalékok felhalmozva a kivonatból.