Egy adat, amire igazán büszkék lehetünk: az EU 28 tagállamának lakói közül az ötödik legkevesebb szemetet termeltük 2017-ben. S hogy fokozzuk: ez eggyel jobb helyezés a 2016-osnál, miután tavalyelőtt sikerült az addig előttünk álló észteket magunk mögé utasítani. Más kérdés, mennyire lehetünk elégedettek azzal, hogy fejenként évente 385 kilogrammnyit szemeteltünk, ez ugyanis mégis csak azt jelenti, hogy mindenki naponta valamivel több mint 1 kilóval szennyezte a környezetet. Az EU-átlagnál éves szinten még így is csaknem 100 kilóval jobban állunk, s a mi tendenciánk pozitív, 2016-hoz képest közel 15 kilóval csökkent az egy főre jutó szeméttermelésünk.
Kis lépések nekünk, nagyok az emberiségnek
Abban, hogy ezt a jó pozíciónkat megtartsuk, esetleg még előrébb lépjünk, egyebek mellett azzal is hozzájárulhatunk, ha olyan termékeket vásárolunk, amelyek kevésbé szennyezik a környezetet. Például azáltal, hogy azok már eleve környezetbarát – vagy más kifejezéssel fenntartható – módon készültek és vannak csomagolva. Természetes anyagokból, minél kevesebb vegyi anyagot felhasználva állítják elő őket, a gyártási folyamat nem szennyezi a környezetet, kizárólag az előállításukhoz szükséges energiát és vizet fogyasztanak, még véletlenül sem pazarolnak.
A világ legnagyobb sörgyártója például egy éve jelentette be, hogy környezetbarát módon fogja előállítani a nedűit, amelynek eredményeként 5 százalékkal tudja a csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását.
Aki tenni akar környezete megóvásáért, azért, hogy az utódai ne fulladozzanak a hulladékhegyekben, annak nyilván jobban oda kell figyelnie szokásaira is. Például arra, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt, ahogy azzal is törődnie kell, hogy milyen kozmetikumokat és háztartási cikkeket vásárol. Sokan nem is gondolnák, hogy csak egy kicsivel kerülhet több idejükbe jobban megnézni, hogy például a háztartási mosó- és tisztítószerek közül azt vegyék meg, amelyik környezetbarát, például növényi alapú.
S hogy mely termékek számítanak a napi háztartási használatban környezetbarátnak?
A teljesség igénye nélkül íme néhány példa: öko-szappanok, illóolajok, dentomin fogpor, háztartási étolaj-derítő, mosható nadrágpelenka, bórax, citromsav, mosószóda, mosódió, szódabikarbóna, ledes dinamós zseblámpa, papír- és vászonszatyor, biopin festékek, újrahasznosított műanyagból készült bélyegző, légkeveréses vízcsapfej, kompakt fénycső.
Persze az is fontos, hogy ha már egy termék környezetbarát, akkor a csomagolása is az legyen. Például újrahasznosított kartondoboz, olyan öntapadós boríték, amely nem fehérített papírból készült, teljes egészében lebomló, növényi alapú töltőanyag, valamint olyan, amelyiket hulladékokból újrahasznosítottak.
Hallott már a hetedik generációról?
Látható, ha zöld?
Léteznek olyan alternatív módszerek a termékbiztonság mérésére, amelyek nem igényelnek állatkísérleteket. A teszteléshez állatok nélküli laboratóriumi kísérleteket, önkéntesekkel végzett klinikai bőrgyógyászati vizsgálatokat, valamint általánosan elismert számítási modelleket használnak – az állatkísérletek mellőzése logóként is megjelenik a csomagoláson. A termékek tisztítási hatékonyságát standardizált tesztekkel mérik, a fenntartható előállítás mellett az EU Ecolabel minősítés ezt is igazolja.Ahogy a fenntartható összetevők és csomagolás jelzése is látható a vásárló számára.
Lássunk egy konkrét példát. Környezetbarát termékeket gyárt idestova már több mint három
évtizede a Seventh Generation márka, amelyet 1988-ban hoztak létre az amerikai Burlingtonban. A Seventh Generation brand alatt csak olyan termékek – mosó-, mosogató-, tisztítószerek – kerülnek piacra, amelyek kifejlesztésekor figyelembe vették, az hogyan hat a következő hét generáció egészségére és környezetére. Fontos, hogy ilyen árucikket soha nem tesztelnek állatokon.
Az illatmentes mosó- és mosogatószer további előnye, hogy az érzékeny bőrűeket nem irritálja,
a kisbabáknak, akik különösen érzékenyek erre, már külön elérhető környezetbarát mosógél létezik.
A Seventh Generation fenntartható termékei megfelelnek az alábbi öt kritériumnak:
- összetevőik akár 97 százalékban növényi alapúak,
- lebomló formulák,
- illatanyagaik száz százalékban növényiek, általában narancsvirág, fenyő és zsálya,
- az előbbiből már következik, hogy szintetikus illatanyagot, illékony szerves vegyületet, színezéket és optikai fehérítőt nem tartalmaznak,
- flakonjaik újrahasznosított műanyagból készültek és teljes egészében újrahasznosíthatók.
A tárolásban úgy érvényesül a környezetbarát elv, hogy e termékeket a gyártójuk legalább 97 százalékban újrahasznosított műanyagba csomagolja.
Már Magyarországon is egyre több helyen lehet vásárolni Seventh Generation márkájú termékeket, személyesen például a DM, a Rossmann és az Eurofamily üzleteiben, online pedig az emag.hu és edigital.hu oldalakon.
De a más márkájú környezetbarát termékeket sem ördöngösség megtalálni. Egy sor élelmiszer-lánc és bolthálózat forgalmaz ilyeneket, a környezettudatos vásárlásra hajlamosokat pedig a környezetbarát összetevőkre utaló jelzések igazítják útba. Néhány üzlet „zöldtermék-katalógussal is rendelkezik, s vannak olyan áruházak, amelyek külön sarkot alakítottak ki a környezetbarát termékeknek.
Nem elég, ha a termék környezetbarát, mi is legyünk azok
Egy termék fenntartható jellege nemcsak az előállításában és a csomagolásában fejeződhet ki, az is fontos, hogy azt hogyan használják, hogy mi lesz végül a sorsa. Nem kell ecsetelni, milyen előnyei vannak a fogyasztó és környezete számára annak, ha egy árucikk minél tartósabb, meghibásodás esetén könnyen javítható. Annak, ha sokáig lehet használni, nem kell idejekorán kidobni a szemétbe és helyette újat venni.
Az is lényeges, hogy egy termék használata közben ne keletkezzen a környezetet károsító anyag, ha például működtetése igényel külső energiaforrást, abból lehetőleg minél kevesebbet használjon. Ahogy az is előnyös, hogy amikor végül mégis kukába kerül, akkor se legyen belőle veszélyes hulladék, esetleg újra fel is lehessen dolgozni.
Az élelmiszert vásárló európaiak egynegyede előnyben részesíti a környezetbarát csomagolással ellátott termékeket – derül ki az IRI által 7 európai ország több mint 3330 fogyasztójának megkérdezésével végzett kutatásból. Amelynek érdekessége, hogy a 18-24 éveseknek nem annyira fontos, hogy egy termék környezetbarát-e, mint az idősebb vásárlóknak, az előbbiek csak 30 százaléka vásárol a fenntarthatósági szempont alapján, míg a 34 év feletti korosztály 33 százaléka. Az olasz vásárlók a legtudatosabbak, ezzel szemben a hét vizsgált ország lakosai közül a németek vásárolnak a legritkábban újrahasznosított csomagolású termékeket. Olly Abotorabi, az IRI Senior Regional Insights menedzsere értékelése szerint a vásárlók a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a termékek környezetre gyakorolt hatásaira. A csomagolás egyre fontosabb a számukra és egyre inkább ez alapján emelnek le egy-egy árucikket a polcról.
A magyarok harmada kifejezetten hajlandó többet fizetni egy termékért, amennyiben az környezetbarát és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő összetevőkből áll – ezt már a Nielsen 2016-os globális kiskereskedelmi lojalitást vizsgáló adatai mutatják.
Az Unilever kutatása még jobb eredményt hozott, eszerint vásárlóik több mint fele már fenntartható módon veszi - vagy szeretné megvenni a fogyasztási cikkeket gyártó brit-holland tulajdonú cég termékeit.
