A válaszadók csaknem kétharmada fut vagy kerékpározik, egyharmaduk konditerembe jár.
A felmérés majd minden negyedik résztvevője rendszeresen túrázik, minden ötödik úszik. Látogatják a különféle csoportos órákat is, de az extrém- és csapatsportokat már kevesebben űzik, ahogy a jógát is, harcművészettel, küzdősportokkal foglalkoznak a legkevesebben
(7 százalék).
A magyarok fele nem sportol
A tudomány mai állása szerint heti több mint 750 perc mérsékelt intenzitású mozgás vagy fele ennyi magas intenzitású aktivitás - illetve a kettő kombinációja lenne az ideális. A magyarok sajnos nagyon keveset mozognak - a kontinens más országaihoz viszonyítva is. 53 százalékuk egyáltalán nem végez sporttevékenységet, 35 százalékuk pedig egyáltalán nem mozog - nem táncol, nem biciklizik sehová, és még kerti munkát sem végez.
A kitöltők két százaléka versenyszerűen sportol, 38 százalékuk hetente 4-5 alkalommal, és ugyanennyien hetente 2-3 alkalommal mennek edzeni. A felmérésben résztvevők 15 százaléka hetente 1-2 alkalommal sportol, ami nem elég, ha az egészséges életmód a cél, de azért még mindig sokkal jobb, mint a semmi. Hat százalék csak alkalmanként, szezonálisan veszi rá magát a testmozgásra, a válaszadók 1 százaléka pedig egyáltalán nem sportol.
Egy vonatkozó tanulmány szerint a magyar lakosság esetében 50 százalék körül van a passzívak aránya. Az eltérés egyik oka az lehet, hogy az Index-olvasók az átlagnál sokkal többet sportolnak, a másik pedig az, hogy a kérdőív jellegéből adódóan eleve azok az olvasók adtak inkább válaszokat, akiknek a sport jelen van a hétköznapjaiban.
Az egészségmegőrzés és az izmosodás a cél
Tudni szerettük volna azt is, hogy hogy miért sportolnak az olvasók egyáltalán. 37 százalékuknál az alakformálás és az izmosodás jelenti a fő motivációt, csaknem minden negyedik válaszadó így vezeti le a stresszt, 13 százalék a társaság és a kikapcsolódás miatt veszi rá magát a testmozgásra, és csaknem ugyanennyien fogyni szeretnének. A többiek „egyéb” okokból sportolnak, amit külön meg is indokolhattak a felmérésben résztvevők.
Nagyon sokan az egészségmegőrzést emelték ki, van, aki Ironmanre és triatlonra készül, és van, aki a káros szenvedélyeket tartja így távol. De szerepel a célok között anti aging, virágpor-allergia miatti légzés-erősítés is, de olyan indoklást is kaptunk, amely szerint (kicsit szebben megfogalmazva) a szörfös és wakeboardos pasik jó eséllyel indulnak a rövid távú kapcsolatok létesítésében. Őszinte az ”addig se vagyok otthon” vallomás, az egyik legkomplexebb válasz pedig így hangzik:
„A sportos életvitel által szerezhető pozitív hatások miatt sportolok, amiket az élet többi területén is fel tudok használni, fejlesztve a személyiségemet, javítva az életminőséget”.
Azt is megkérdeztük az olvasóktól, mennyire sportolnak tudatosan: mozognak, amikor jólesik, vagy profik által összeállított edzésterv szerint haladnak. Az a két százalék, aki már korábban is azt a választ adta, hogy versenyszerűen sportol, „a tudatosság nem is kérdés, szigorú edzéstervem és heti beosztásom van” opciót választotta. 14 százalék jelölte be a „komolyan veszem a sportot, edző támogatását is igénybe veszem” és szintén 14 százalék a „nagyon tudatosan, előre összeállított edzésterv mentén edzek” válaszokat, a többség azonban nem ennyire elszánt: „Igyekszem előre eltervezni a heti sportot, edzéseket, de nem esem kétségbe, ha nem sikerül” - válaszolta a kitöltők 57 százaléka. 13 százalék pedig beismerte, hogy egyáltalán nem tudatos, sportol, ha van kedve, vagy ha jól esik, de ennyi.
Vitaminokat, magnéziumot, algát és halolajat szednek a sportos olvasók
A felmérés eredményei alapján a megkérdezettek négyötöde igyekszik tudatosan táplálkozni. Az Odafigyel-e arra, hogy elég vitamint, ásványi anyagot vigyen be a szervezetébe? kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a kitöltők 2 százaléka fordult már szakemberhez, hogy segítsen összeállítani az étrendjét. Az olvasók fele választotta azt, hogy szed vitaminokat, minden negyedik pedig utána is olvas, hogy mit érdemes rendszeresen szednie. A maradék 20 százalék egyáltalán nem figyel erre.
Az étrendkiegészítőket a válaszadók elsősorban az egészségmegőrzés miatt szedik, de a sportteljesítmény növelése is fontos. A Milyen étrendkiegészítőket szed? kérdésre többféle választ is vártunk. 60 százalék egészíti ki vitaminokkal az étrendjét, 46 százalékuknál magnézium, minden harmadik sportolónál pedig a fehérjekészítmények is bejátszanak. Szerepel még a kalcium, a zsírégető és az immunerősítő is a listában, és újra találkozunk azzal a 20 százalékkal, aki semmit nem szed.
A konkrét válaszok között szerepelt a B- C- és D-vitamin, a szelén, a vas, a cink, a porc- és a bélflóra erősítők, ízületvédők, de a kreatin, a chlorella alga, a halolaj vagy a „terhes vitamin” is, és van, aki úgy gondolja, hogy a sör jelenti a megoldást az egész kérdéskörre. Utóbbival mi, az index szerkesztőségében nem értünk egyet, ahogy azokkal a válaszadókkal sem, akik szerint bőven elég naponta többször zöldséget és gyümölcsöt enni, és nincs szükség semmilyen plusz vitaminra.
Minikutatásunkból az is kiderült, hogy az Index-olvasók csaknem kétharmada csak vizet fogyaszt sportolás közben.
14 százalékuk izotóniás italt vagy zselét, 10 százalékuk pedig szénhidrát-visszapótlót vesz magához. Még ennél is kevesebben vannak, akik gyümölcsöt, fehérjekészítményt, energiaszeletet vagy magnéziumot fogyasztanak sportolás előtt, vagy közben.
Mire jó a magnézium, és mennyi kell belőle?
Azt is tudni szerettük volna, hogy mennyire vannak képben a kitöltők a sportolóknál alapvető magnéziumbevitel fontosságával kapcsolatban. Az eredmény vegyes, van még mit rendbe tenni a fejekben.
Az Ön szerint termel a szervezetünk magnéziumot? kérdésre a kitöltők négyötöde választotta azt az opciót helyesen, hogy „nem, a magnéziumot táplálkozással, étrend-kiegészítőkkel tudjuk bejuttatni szervezetünkbe”, a többiek pedig tévesen azt, hogy „persze, csak nem elegendő mennyiségben”.
„A magnézium a csontizomrendszer egészséges felépítéséhez és működéséhez elengedhetetlenül szükséges ásványi anyag. A szervezetünkben jelen levő magnézium mintegy 60%-a a csontrendszerben van jelen, míg fennmaradó aránya a lágyrészekben, ezen belül is elsősorban az izmokban és a vérplazmában található. Miközben a magnézium több száz enzim megfelelő működéséért felelős, még egészséges táplálkozás esetén is az emberek mintegy felénél a napi magnézium-bevitel elmarad a kívánatostól.”
Forrás: Rosanoff, A., C.M. Weaver, and R.K. Rude, Suboptimal magnesium status in the United States: are the health consequences underestimated? Nutr Rev, 2012
A felnőttek számára ajánlott napi átlagos magnézium(ion)bevitel 375 mg*, de a szervezet magnéziumigénye ennél nagyobb is lehet - például terhesség, szoptatás esetén, valamint nehéz testi munka végzésénél, rendszeresen sportolóknál és stresszhelyzetekben.
*Felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklete alapján .
A napi magnéziumszükségletet* általában ttkg-ként (=testsúlykilogrammonként) adják meg. Felnőttkorban ez a munka, életmód, környezeti hatások, stb. figyelembevételével 4-6 mg/ttkg. (Ezek az értékek a tiszta magnézium(ion)ra vonatkoznak, nem a készítményeken feltüntetett magnéziumsókra!)
*Kisters. K., What is the correct magnesium supplement? Magnes Res. 2013. 26(1):p. 4-12
Az Ön szerint hány mg az átlagos napi magnéziumszükséglet? kérdésnél a válaszadók megtippelhették a szükséges mennyiséget. Kaptunk tippeket az 1 mg-tól egészen a 800 mg-ig, de a többség a 300-500 mg közé tette le a voksát - helyesen.
A megfelelő étrendkiegészítők nemcsak az egészségmegőrzéshez járulnak hozzá, hanem a teljesítményünket is növelik. Érdemes szakemberhez fordulni, és így meghatározni az egyéni szükségleteinkhez igazodó étrendet és azt, hogy milyen vitaminból, ásványi anyagból mennyit kell szednünk.
