Cikkünkben megszólalnak a folyamatban lévő Etele Plaza projekt vezető tervezői: a Futureal Group főépítésze, Radványi Gábor, az épületet jegyző generáltervező Paulinyi-Reith&Partners elnök-vezérigazgatója, Dr. Paulinyi Gergely vezető építész tervező és tervező társa Vámossy István, valamint a belsőépítészeti koncepciót jegyző nemzetközi Group Dyer társtulajdonosai, vezető építészei, Deilinger Tamás és Domokos Balázs.
A modernkori plázák az USA-ban tűntek fel a 20-as, 30-as években. Ekkoriban Európában több legendás nagyáruház nyílt - mint az Andrássy úti Divatcsarnok, aminek a tetején egy működő korcsolyapályán is hasíthattak a vásárlók -, de az öreg kontinensen még 30 évet kellett várni a mai értelemben vett bevásárlóközpontokra.
Az európai plázahistória kezdetének az 1964. évet, a frankfurti Main-Taunus-Center megnyitását tekintik, Magyarországon pedig három évtizeddel később, a Duna Plaza (1996) átadásától datálhatjuk a korszakot. Kelenföldön az Etele Plaza felépülésével gyakorlatilag egy új időszámítás kezdődhet, az új okospláza ötvözi majd a digitális vásárlást a közösségi terek kényelmével, a szabadidő újszerű eltöltésével és az élményszerzéssel.
Milyen plázára van szükség a webshopok korában?
Az európai plázázás elmúlt 55 évében számos igény és tényező változott, de a mai napig mind a vásárlók, mind a kereskedők számára a legfontosabb három szempont a megközelíthetőség, a választék és az áttekinthetőség maradt.
Hazai plázaevolúció
„A plázák funkciója sokat változott a korábbi évtizedekhez képest, hiszen az emberek eleinte ezekre az épületekre csak üzletközpontként tekintettek. Az 1980-ban átadott Sugárba például csak bő két évtizeddel később kerültek olyan szolgáltatások, mint a bowling pálya, az éttermek vagy éppen a fitneszterem” - meséli Dr. Paulinyi Gergely.
A Lurdy Ház eleinte szintén csak az üzletekre fókuszált, ma mégis inkább irodaház és rendezvényközpont. 1998 és 2001 között a Mammut II. bevásárlóközpont esetében „már kiemelt cél volt, hogy ne csupán egy üzletközpontot, hanem egy változatos és tágas, kellemes belső teret alkossunk, ahol szívesen vásárolnak, ebédelnek és akár moziznak a látogatók”.
A 2010-es Corvin Plaza voltaképpen a Corvin Sétány folytatása, amely egy tényleges, átjárható utcaként funkcionál, amellett, hogy egy új városnegyedet hoz létre. Az Etele Plazánál a kényelmi funkciók már dominánssá válnak mind a használati szokások változása, mind az Etele térnél fekvő multimodális, azaz több közlekedési módot összekötőcsomópont közelsége miatt.
Míg kezdetben a kedvcsináló kirakatok voltak hangsúlyosak, a későbbiekben az egyes márkák reprezentálása mellett az ügyfélszolgálati pontok, helyben elérhető szolgáltatások felé tolódott el a koncepció. Mára egyre fontosabbá válik a boltok megjelenése és áttekinthetősége, a kifinomult marketing-stratégiák kialakítása, az integrált digitális megoldások biztosítása, a házon belüli rendezvények, az elköteleződés megvalósítása - az azonnali vásárlás mellett.
„Egyre többen showroomként tekintenek a boltokra, ahol csak felpróbálják a termékeket. Ezt látva egyértelmű volt, hogy az üzleteknek akkora területet biztosítsunk, ahol megmutathatják a Magyarországon elérhető teljes kínálatukat, amelyre korábban egyszerűen méretbeli korlátok miatt nem volt lehetőség” - fejti ki Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.
Ami sikeressé tehet egy plázát, az a kivételesen jó lokáció, ami közlekedési csomópontok zónájába eső és egyúttal erős vásárlóerővel rendelkező területet jelent.
„Az Egyesült Államokban a motorizáció fejlődése hozta létre azokat a városon kívül eső bevásárlóközpontokat, amelyek autós desztinációként működtek évtizedekig. Ezek a házak mára szellemplázaként üresen állnak, mert a vásárlói szokások megváltoztak” - magyarázza Radványi Gábor.
„Ma nem a vásárlók ezrei zarándokolnak el a mű üzletkonglomerátumokba, hanem a koncentrált kereskedelem kényelmét adó épületeknek kell »felkeresnie« a vásárlóikat. Ehhez az kell, hogy ott épüljenek bevásárlóközpontok, ahol napi szinten egyébként is megfordulnak az emberek. Nem véletlenül találták meg Budapesten a plázák a körutak és a sugárutak, így például a 4-6-os villamos és a metróvonalak metszéspontjait. Hasonló átmenő forgalmat adnak Budapest kapui, csak nagyobb léptékben, ahol a vasútról, távolsági buszról átszálló utasok, a P+R-ből tömegközlekedésre váltók, illetve az ingázó forgalom kényelmes kiszolgálását tudja biztosítani egy jól pozícionált bevásárlóközpont.”
Az Etele Plaza példája mutatja az elhelyezkedés fontosságát: Budapest legnagyobb multimodális csomópontján áll majd Őrmezőhöz, Kelenföldhöz és Sasadhoz közvetlenül kapcsolódva. Az M4 metró, a Kelenföldi-pályaudvar, az M7-M1 és a Balaton út találkozása, a külső körúti 1-es, a fonódó villamos és a távolsági buszvégállomások karéjában. Az ingázók a Velencei-tó térségéről, de akár Tapolcáról, Zircről is érkeznek napi rendszerességgel.
„Dél-Buda városközpontja mindezeket az adottságokat eddig nem használta és nem szolgálta ki. Ezt fogja megváltoztatni az új bevásárlóközpont, amely az ideérkezőket a megújuló Etele térrel fogadja, az Etele út mentén lakók tízezreinek pedig kényelmes passzázst biztosít a hazatéréshez” - teszi hozzá a főépítész.
A szakértők szerint ezeknél is fontosabb a jól összeválogatott bérlői mix, azaz a plázában található márkák és szolgáltatások összessége. Természetesen nem hanyagolható el a vásárlói élményhez hozzáadódó többi körülmény sem, túl a fizikai tereken: a parkolás gördülékenysége, a megközelíthetőség, az online megoldások alkalmazása, a logikus tájékoztatás. Ezek és a hasonló apróságok is eldönthetik egy pláza sorsát, és ha jól lettek kitalálva, a vásárlás tényleg élménnyé válhat.
Jó példa erre az olyan szolgáltatás, mint az interneten rendelt áruk átvétele-visszaküldése, a megvásárolt termékek házhozszállításának megrendelése is. Ezek az Etele Plaza szolgáltató központjában már elérhetők lesznek.
Európában már trend az okospláza-építés, most lesz egy Budapestnek is
A webshopokkal bővült piac friss és fogékony üzemeltetési koncepciót kíván a plázáktól, melyek „okosítása”, vagyis digitális funkciókkal való kiegészítése nem váratott sokáig magára.
„ Mivel az okosmegoldások az autónkba, az óránkba és a porszívónkba is beszivárogtak, nem lehet kivétel a pláza sem. Ha nem érem el az okostelefonomról, akkor talán nem is létezik”
- veti fel Domokos Balázs.
Az Újbudára tervezett okospláza esetében több „okos” funkciót is igénybe vehetnek majd a látogatók: belül interaktív ledfal fut végig, amely folyamatos tájékoztatást nyújt a vásárlóknak. Ezenkívül a legfejlettebb helymeghatározó és navigációs rendszer könnyíti majd a parkolást, egy applikáción keresztül rendszámfelismeréssel, akár fizikai jegy váltása nélkül vehető majd igénybe az 1300 férőhelyes mélygarázs. A mobilalkalmazás emellett segít a vásárlóknak megtalálni a kiválasztott üzletet vagy szolgáltatást is.
Azonban nem csak az alkalmazásoktól lesz korszerű egy plázaépület, hanem fenntarthatósági szempontból is okos megoldásokat kell alkalmaznia.
A fenntarthatóságot méri a BREEAM nemzetközi környezettudatos minősítő rendszer, melyet a tervezés során követve az Etele Plaza a Very Good minősítést célozta meg, ahol olyan környezettudatos megoldásokat alkalmaznak, mint a hőszivattyús légkezelő technológia, az épület természetes átszellőztetésének lehetősége vagy az árnyékoló rendszerrel ellátott üvegtető.
"Zöldfelületek elsősorban az épület tetején lesznek" – mondja Paulinyi Gergely - „mint például a második emeleten lévő étteremszint teraszkapcsolata, amely a háttérben lévő változatos növényekkel együtt olyan érzést kelt majd, mintha nem is a város közepén ülne az ember, vagy a fitnesz részleg fákkal, cserjével és fűfélékkel beültetett kertje”.
A plázatervezés nem ér véget a négy fallal
A vásárlók elvárnak számos olyan dolgot, amit 20 éve keresve sem lehetett volna megtalálni egy bevásárlóközpontban - ezek közül csak egy a virtuális vásárlás lehetősége. Szabadidejüket is változatosan töltik el ma már a plázákban - nem csak vásárlással, hanem szórakozással, üzleti és baráti találkozókkal.
Viszont továbbra is igény van az olyan általános szolgáltatásokra, mint a napi bevásárlás, és fontos része a plázázásnak az étkezés is.
Az éttermi szint viszont mára már nem állhat gyorséttermi standokból, számos alternatívát fel kell tudnia vonultatni egy komplexumnak mind ételválasztékban, mind közösségi funkciók vonatkozásában. Minden látogatónak, az egyetemistáktól, az irodistákon át a családokig vagy az idősekig meg kell találni a számára fontos üzleteket, szolgáltatásokat vagy éttermeket.
„Fontos volt a tervezés során, hogy a divatmárkák üzleteiből, szórakoztató- és éttermi funkciókból álló belső rendszer a vásárló számára átlátható, könnyen értelmezhető, ezáltal komfortosan használható legyen. Ha valamit értünk és jól használhatunk, akkor szívesen tesszük azt” - tudtuk meg Deilinger Tamástól, akit az Etele Plaza trendkövetéséről kérdeztük.
„A cél, hogy az épületnek minden eleme az emberről szóljon, minden egyes látogatóról, az ő kényelmesen és hatékonyan itt töltendő idejéről. Az egyszerűen átlátható és logikus térszervezésről, a kényelmes, nem szándékosan tévutakra terelő belső közlekedésről, a sok gyors liftről, az érthető beltéri navigációról - akár applikációs segítséggel kiegészítve” - mondja Radványi Gábor.
Az Etele Plaza Buda legnagyobb bevásárló- és szórakoztató-központja lesz, mely szolgáltatásait tekintve a plázák új korszakát vetíti elő.
„Az Etele Plaza letisztult vonalvezetésű, környezetével harmonizáló épület lesz, míg a belső sokkal inkább dinamikus, élettel teli. A homlokzat egymásra rakott ajándékdobozokra emlékeztetheti a látogatókat, visszafogott, egyben mégis kiemelkedő lesz. A külsőnél azért tartottuk fontosnak a markáns, mégis egyszerűbb formát, mert mindenki gyorsan halad el az épület mellett. Az emberek zömében közösségi közlekedés során vagy autóban ülve látják majd, ezért egy könnyen felismerhető és távolról is jól észrevehető épületet terveztünk. A belső térben viszont már minőségi időt akarnak eltölteni, ezért ott sokkal fontosabb a részletgazdag, impresszív kialakítás.” - mutatott rá Vámossy István.
Domokos Balázs, a Group Dyer vezető építésze magyarázza el a látványképeken feltűnő, formabontó megjelenést. „A belső tereink mennyezeti és határelemeinek fluid pulzálása csupán kapocs a terek között. A belső koncepciót át- és összefogó elem, ami valamilyen formában mindegyik teret érinti, és szépen átvezeti a következőbe. Az átriumokban ezek az ívek megnyílnak és beleoldódnak a térbe. Itt érezhető, hogy ritmust vált, ezáltal sugallva, hogy elérkeztél a nagy térbe, megállhatsz egy kis szünetre vagy igyál nyugodtan egy finom kávét. Az átriumokban a födémszélekbe folynak az erővonalak és LED screenekben kristályosodnak ki. Ezek a változó felületek képezik a terek fő domináns elemeit, az egyszerű alaprajzi struktúra megtartása mellett.”
