Gauder Milán a Mastercard Europe termékfejlesztési és innovációs vezetőjeként a cég meglévő és új termékeinek fejlesztéséért felel. Abból az alkalomból beszélgettünk, hogy Budapesten jelentették be – a világon elsőként nálunk indul el a Viberrel közösen fejlesztett azonnali pénzküldő szolgáltatás, a Moneytou. A közelmúlt és a jelen mellett arról is kérdeztük, milyenek lesznek a jövő megoldásai.
Szinte közhely, hogy bankkártya-használatban előrébb járunk, mint a gazdaságilag fejlettebb országok. Mit jelent ez?
Elképesztő, hogy Magyarországon honnan indultunk és hova érkeztünk. 2009-ben, amikor az egyérintéses fizetést bevezettük, 20 tranzakció történt egy kártyával évente. A havi másfeles érték - ami tíz év alatt meghatszorozódott - mai szemmel nevetségesen kevés. Lehet, hogy más tekintetben konzervatívak a magyarok, lassan követik a trendeket, de az elektronikus fizetés területén nincs így.
A Mastercard legújabb innovációs kutatása szerint a magyar felhasználók körében a P2P pénzküldő alkalmazások népszerűsége nőtt a legnagyobbat. Az online vásárlás és a mobilfizetési alkalmazások a 10 legnépszerűbb szolgáltatás között vannak, ezeket átlagosan havi 5 alkalommal használjuk. A magyarok 64 százaléka intézi banki ügyeit online, 42 százalék már nem csak böngészőben, hanem alkalmazások segítségével is. A közép-európaiak 74 százaléka már a mobiltelefonját tekinti elsődleges fizetési eszköznek a bankkártya helyett.
Volt egy vicces fogadásunk Bartha Lajossal. Az MNB munkatársának optimista előrejelzése az volt 2010 környékén, hogy 2020-ra akár 500 millió kártyás tranzakció is lehetne évente Magyarországon. Mondtam, hogy nem számolnak azzal, hogy az egyérintéses fizetés milyen forradalmi változásokat hoz, és hogy a fogyasztói szokásokat is radikálisan megváltoztatja. Így lett:
az 500 milliós tranzakciószámot már két éve elértük, tavaly 800 millió volt.
Mik az okok?
Nagy szerepe van annak, hogy a korábban meglévő technikai elmaradást gyorsan ledolgoztuk; mi, szolgáltatók a legújabb megoldásokat hoztuk be, és az ügyfeleink már rögtön ezeket használták. Az apróságok is számítanak, például az, hogy a Sziget volt olyan bátor és nagyon korán bevezette a készpénzmentességre építő fesztivált. Akkor arról beszélgettünk, hogy
mi van, ha leáll a rendszer és nem tudnak sört venni az emberek? És mi van, ha a Sparban nem működik a kártyás sor?
Ehhez a fejlődéshez kellett az ügyfeleink kelet-európai bátorsága és a fogyasztók nyitottsága is.
Úgy tűnik, hogy most egy újabb fordulatot élünk meg, amihez újra nyitottságra van szükség, hisz lassan elhagyhatjuk a kártyát és áttérhetünk a mobilfizetésre. Miért jó ez? Mert egy tárggyal kevesebbet kell majd magunkkal vinni?
Sokat változott a világ. Régen arra néztek ferdén a pénztár előtt, aki elővette a kártyáját, mert feltartotta fizetésnél a sort. Ma pont fordítva van,
a készpénzhasználat nehézkesebb.
Ez a fordulat kellett a robbanásszerű elterjedéshez, ami a mobilfizetéssel még egy lökést kap.
Régen sokan gondolták, hogy azért jó a készpénz, mert kontroll alatt vannak a költéseink. Ma, amikor minden tranzakció megjelenhet a telefonomon és appok segítségével statisztikák készülhetnek a költéseimről – követhetem például, hogy állok az elmúlt hónaphoz képest - teljesen új dimenzióba kerül a kontroll kérdése.
Beállíthatok limiteket, akár azt is, hogy a vásárlásaimmal mennyi CO2 kibocsátást okozhatok. Olyan kontrollmechanizmusokat képes behozni a digitalizáció, amik teljesen új perspektívába helyezik a digitális fizetés előnyeit. Amikor ez a rengeteg előny mindenki rendelkezésére áll, akkor fog szerintem ugrásszerűen nőni a mobilfizetések száma.
Az még önmagában nem világmegváltó, hogy a kártya helyett a mobilt tesszük a terminálhoz.
A tranzakciókból bejövő információk kezelése tesz majd sokat hozzá, ez változtatja meg alapjában a felhasználói élményt.
Jelenleg ez inkább ígéretnek tűnik, mint mindennapi valóságnak. A biztonsági kérdésekről nem is beszélve.
Az egyérintéses fizetés esetén is kellett néhány év, mire átesett az inflexiós ponton, a mobilfizetés még nem tart itt - ami egyébként két szinttel biztonságosabb, mint a kártyás.
Egyrészt nem továbbítja a kártyaadatokat - helyette tokent használ - ezért sehol nem is tárolódhat el a kártyaszám.
A másik, hogy biometrikus azonosítási metódust (pl. ujjlenyomat- vagy archáló leolvasást) használ, ami az összes tranzakciót plusz elemként védi.
Az egyérintéses megoldásnak köszönhetően került át a felhasználóhoz az azonosítás lehetősége is. Miért ne fizethetnénk ma már az Ikeában az eladónál, miért kell sorba állni? A tömegközlekedésben, az étteremben, a boltban is megvan erre a lehetőség, ahogy például egy Apple Store-ban is működik a pénztármentesség. Az egész fizetési élmény átalakítása előtt megnyitotta az utat, ma a kereskedő dolga, hogy hogyan építi fel a működését.
Stratégiai tanácsadóként érkezett erre a területre, nem pénzügyi és nem is technológiai szakemberként. 2005 óta a Mastercard munkatársa, 2008-tól a cég Magyarországért felelős igazgatója. Az ő irányítása alatt történt meg itthon az egyérintéses fizetés bevezetése. 2010-től a kelet-közép-európai regionális vezetői feladatokat is ellátta, 2014-től a közel-keleti és afrikai régió regionális igazgatója. 2017-től irányította a Mastercard tanácsadói és fizetésbiztonsági részlegét, az idei évtől európai termékfejlesztési és innovációs vezető. A magyar szakember felel a kártyatársaság meglévő és új termékeinek fejlesztéséért Európa 56 országában.
Mi a következő lépés? A jövőben mobilra sem lesz szükség a fizetéshez?
Nem tudjuk, hogyan lesz 10 vagy 20 év múlva, de azt látjuk, hogy a digitális azonosításban van a legnagyobb lehetőség.
Ha megbízol a sarki boltban, valószínűleg megengedheted majd, hogy a kamera segítségével azonosíthassanak, és levonhassák vásárlásod értékét – ahogy ez most egy korszerű taxiszolgáltatás, vagy az Uber esetén történik.
Szerintem nem fogunk mindenhol ehhez hozzájárulni, de meglesz a lehetőségünk, ahogy az online vásárlásnál már most megvan. A bizalom továbbra is fontos tényező marad, meg kell bízni a kereskedőben és a szolgáltatóban, adott esetben a Mastercardban.
Mi most a Mastercard és mi lesz a jövőben? Kártyaszolgáltatóként gondol az átlagos számlatulajdonos a cégre.
Egy fintech cég vagyunk, nem bocsátunk ki kártyákat, nem adunk hitelt, még ha kártyaként materializálódik is a szolgáltatásunk sokak zsebében. 20 ezer bankkal, kormányokkal és nagy cégekkel működünk együtt – leginkább operációs platformként.
Pénzügyi területen dolgozó technológiai cég vagyunk, ami valóban kártyával indult, de ma már például a miénk a világ legnagyobb azonnali fizetést nyújtó szolgáltatása.
Egy azonnali bankkártyás pénzküldő szolgáltatás, mely a Rakuten Viber és a Mastercard együttműködésében valósul meg. A pénzküldés funkció a világon elsőként magyar kibocsátású (nem csak Mastercard) bankkártyákkal lesz használható, és minden Viber felhasználónál megjelenik a Gif+ szolgáltatások között. A hamarosan elérhető funkció segítségével a nap bármely szakában azonnal pénzt küldhetnek közvetlenül egymásnak a felhasználók.