Mit jelent az, hogy 7D-s szemkövetés? Miért mozdul meg a szemünk hanghatásra, és miért nem vagyunk valójában képesek akár csak rövid ideig egyetlen pontra fókuszálni? Az önkéntelen szemmozgások a lézeres szemműtéteknél jelenthetnek gondot, de a legújabb berendezések már ezt is megoldják. Hogyan? Ennek jártunk utána, sőt azt is kiderítettük, miért van jelentősége, hogy egy-egy dioptria korrekciója néhány másodperccel kevesebb ideig tart.
A szem mozgását alapvetően tudatosan irányítjuk, de a szemünk akkor is mozog, amikor nem akarjuk, vagyis önkéntelen rezgéseket végez. Ez teljesen természetes, van azonban olyan szituáció, amikor ez a mozgás hátrányt jelent – ilyen lehet a lézeres szemműtét.
„Mindkét szemnél hat-hat izom van, amelyeknek részben az a feladatuk, hogy a két szem együttmozgását tökéletesen szabályozzák” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa.
„Ez egy nagyon bonyolult feladat, hiszen a két szem sokszor nem párhuzamosan mozog. A szemünk alapvetően folyamatosan kereső mozgást végez, akkor is, ha egyetlen pontra nézünk. Ilyenkor egy ponton belül is jobbra, balra, föl és lefelé jár folyamatosan. Valójában tehát nem tudjuk tökéletesen megmerevíteni a tekintetünket”.
A szemünk ezenkívül nagyobb szemmozgásokat is végez, a környezetre is ösztönösen reagál. A műtét közben hallott hangok vagy érzékelt fények, de a pszichés állapot - például az izgalom - is szerepet játszanak a szem mozgásában. A lézeres kezelés során az operáló orvos kéri, hogy tartsuk a fókuszt, azonban természetes, hogy minden kis jelzésre megmozdítjuk a szemünket, és ezt egy műtét során sem tudjuk jobban kontrollálni.
A lézeres szemműtét során a szem szabadon tud mozogni, nem stabilizálják mechanikai eszközzel. Az eljárás közben azt kérik, hogy a páciens nézzen egy adott fényforrás irányába, meséli a szakember.
„Ez a fény már eleve rendelkezik egy kiterjedéssel, és ha ránézünk, az azt jelenti, hogy először a közepét nézzük, aztán egy ezredmilliméterrel jobbra, majd balra, majd fel és le - vagyis folyamatosan mozog a szemünk. A lézer viszont úgy dolgozik, hogy a szaruhártyának egy-egy pontjára kell elhelyeznie az adott lézergócot, tűpontosan. Ha a szemgolyó egy kicsit is elmozdul, akkor a lézergóc nem arra a pontra fog kerülni, ahova tervezték”.
A szakember a koronglövészettel von párhuzamot:
nem a korongra céloz a lövő, hanem elé, így akkorra ér a korong egy adott pontra, amikorra a golyó. Ha jól számol a lövész, akkor eltalálja a korongot.
Ezt teszi a lézer algoritmusa is, megpróbálja kiszámolni minden pont jövőbeli helyét, és oda lövi a lézersugarakat, hogy pontosan azt a pontot kezelje, amit kell.
Ráadásul a műtét közben nem látunk élesen, kiszárad a szemünk, emiatt nehezebben tudunk egy bizonyos pontra fókuszálni. A legmodernebb, csúcstechnológiás 7D lézernek ez már nem okoz problémát, hiszen képes lekövetni a szem önkéntelen mozgásait.
A szemmozgás precíz követése alapfeltétele a pontos végeredménynek. A Schwind Amaris 1050RS lézer modellezi a szemgolyó hét különböző irányú mozgását. (Innen a 7 dimenziós szemkövetés elnevezés, ami természetesen nem szó szerint értendő háromdimenziós világunkban). A szemgolyó elmozdulhat függőlegesen és vízszintesen, foroghat függőlegesen és vízszintesen, elmozdulhat kismértékben körkörösen, vagy előre és hátra. A hat térbeli mozgás mellett a hetedik tényező az időfaktor.
A gép folyamatosan monitorozza a szem akaratlagos és akaratlan mozgását. A kisebb mozgások esetében, amelyeket kvázi „szemremegésnek” nevezhetünk, a számítógép algoritmusok segítségével képes kiszámolni, hogy a szem milyen pozícióban lesz a következő lézernyaláb beérkezésekor, és ezzel a korrekcióval helyezi el az összes lézerimpulzust. Így a lézersugarak mikromilliméter pontossággal érkeznek a szaruhártyán a megfelelő helyre. A gép azt is figyelembe veszi, hogy a szem apró elmozdulásai mennyi ideig tartanak. Jelentős elmozdulás esetén - ha például a páciens félrenéz - a lézer leáll.
„Nem létezik jelenleg ennél pontosabb szemkövető rendszer. Valóban azt és úgy tudjuk vele kezelni, amit elterveztünk” – teszi hozzá Dr. Nagymihály Attila.
Kicsit közelebbről is megnéztük a gépet, ami fénytörési hibákat javítja – sok esetben a 100 százalékosnál is jobbra korrigálva a látást. A Schwind Amaris 1050RS a többi lézeres szemműtétet végző berendezéshez hasonlóan argon-fluorid excimer lézerrel működik, a lézerfényt különféle optikával és tükrökön keresztül szabályozva juttatja el a páciens szemébe. A tükrök szabályozzák a lézer útját, és elképesztően gyorsan mozogva képesek elhelyezni a szaruhártyán az egyes pontokat, ahová a lézernyaláb érkezik, magyarázza a szakember.
A gép a teljesen egyedi szaruhártya-mintázat és -térkép alapján kezeli a pácienseket. Minden egyes kezelés egyedi abban az értelemben, hogy a gép mindig az adott szaruhártyára van programozva, és minden egyedi paramétert figyelembe vesz. A folyamatot egy szoftveren keresztül lehet szabályozni. A berendezés része egy mikroszkóp is, melyen keresztül a műveleteket a legapróbb részletekig kontrollálja az operáló orvos.
Az 1050Hz-es berendezés másodpercenként 1050 lézerimpulzust juttat a szembe. Ezt a számadatot nehéz önmagában értelmezni, mondja Dr. Nagymihály Attila, összehasonlításként az első lézerek körülbelül 200 Hz-esek voltak, ami azt jelenti, hogy másodpercenként ennyi impulzussal dolgoztak. A legtöbb lézeres szemműtétet végző gép 500 Hz-es. Létezik még 750 Hz-es berendezés is a Schwind gyártótól, de jelenleg a Schwind Amaris 1050RS a leggyorsabb. A lézerimpulzusok gyakoriságának azért van jelentősége, mert magasabb frekvencia esetén rövidebb ideig tart a kezelés. A beavatkozás ma már fájdalommentes, és az izguláson kívül nem jár más kellemetlenséggel (maximum a gyógyuláskor, bizonyos eljárásoknál), de mégiscsak egy olyan szituáció, amit egyik páciens sem szeretne feleslegesen meghosszabbítani.
„Míg egy 500 Hz-es készülék egy rövidlátó dioptriát 2 másodperc alatt korrigált, az Amaris 1050-es kb. 1,3 másodperc alatt teszi meg ugyanezt” – mondja a főorvos.
„Azt, hogy hogyan sikerül a kezelés, a kezelés időtartama is befolyásolja. A beavatkozás során a szaruhártya szöveti struktúrája szabadon van, folyamatosan vizet veszít, és a leadott lézer impulzus egy idő után nem a megfelelő helyen nyelődhet el. Minél tovább tart egy kezelés, annál nagyobb a bizonytalansági faktor azzal kapcsolatban, hogy a lézergóc pontosan azt a hatást fejti-e ki, amit terveztünk. A gyorsabb kezeléssel tehát a pontosságot és ezen keresztül a látásélességet is tudjuk fokozni.”
A lézeres szemműtéteknél az excimer lézerek alkalmazásának lényege ugyanaz: az argon-fluorid típusú lézer végzi el a kezelést, mégpedig úgy, hogy elpárologtat bizonyos szaruhártya-szöveteket, és ennek hatására megváltozik a szaruhártya alakja és formája, a dioptria eltűnik.
Amivel a Schwind Amaris 1050RS többet ad, az a 7 dimenziós szemkövetés, a gyorsaság és a pontosság, illetve a beavatkozást precízen megtervező szoftver– összegzi a főorvos.
A lézeres szemműtétet a szem apró fénytörési hibáinak felmérése (hullámfront-elemzés) és a szaruhártya felszíni egyenetlenségeinek feltérképezése (topográfiás mérés) előzi meg. A modernebb, „lebenyes” eljárások (LASIK, Femto, stb.) során a szaruhártya szöveti állományában egy precíziós eszközzel vagy egy lézerrel lebenyt képeznek a szaruhártyán, ezt felhajtják, majd excimer lézerrel elvégzik a dioptria korrekcióját.
A beavatkozás fájdalommentes, néhány napon belül már visszatérhetünk a munkába, és sokkal kisebb a gyulladás kialakulásának esélye. Az úgynevezett „lebeny nélküli” eljárások során (PRK, Zero-Touch) a szaruhártya legfelső hámrétegét egy speciális mikrosebészeti eszközzel vagy lézerrel távolítják el, majd excimer lézerrel elvégzik a dioptria korrekcióját. Itt a gyógyulási idő hosszabb, és a műtét után kellemetlen érzés, fényérzékenység jelentkezhet. A lézeres szemműtét lépésről-lépésre.