A felsőoktatási törvény többször is változott az elmúlt években, és ez alaposan megkavarta a diákok felkészülési stratégiáit és lehetőségeit. Arra, hogy könnyebb-e bekerülni most a felsőoktatásba, vagy nem, nincs egyértelmű válasz, más a helyzet a különböző intézmények, képzési típusok és szakok esetében is.
A mostani felvételi eljárásban a diákok 63 felsőoktatási intézmény 7206 szakára jelentkezhetnek. A felvételi eljárás annyit változott a tavalyi szabályokhoz képest, hogy az alap és osztatlan képzésben legalább egy emelt szintű érettségi kell a bekerüléshez. (Kivéve azokat a képzéseket, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, és természetesen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem kell újból leérettségizniük.)
A többletpontok rendszerében nincs változás, a minimum ponthatárok viszont az előző évhez képest alacsonyabbak lettek.
A felvételi pontok kiszámítása
Az egyetemi felvételin maximálisan 500 pont szerezhető.
1. tanulmányi pontok (középiskolai és érettségi eredmények, maximum 200 pont),
2. érettségi pontok (a szakon meghatározott két tantárgy érettségi eredménye, maximum 200 pont),
3. többletpontok (maximum 100 pont például nyelvtudásért, versenyeredményért, emelt szintű érettségiért stb.)
Az alapképzésre és az osztatlan mesterképzésre jelentkezők felvételi összpontszámát az érettségi pontok kétszerezésével is ki lehet számolni, ehhez adják a többletpontokat.
Forrás: index.hu
Minimum ponthatárok: alap- és osztatlan mesterképzések: 280, felsőoktatási szakképzések: 240, mesterképzések: 50 pont.
Forrás: eduline.hu
41 kiemelt szaknál határozták meg, hogy az állami ösztöndíjas képzésekbe való bejutást nem köthetik 400-nál nagyobb ponthatárhoz. Ezzel a változással jól jártak a jogászképzést választók (440-ről 350-re csökkent a ponthatár), de például az igazságügyi igazgatási szakra (424-ről 350), a nemzetközi tanulmányok szakra (455-ről 400), a kommunikáció- és médiatudomány szakra (440-ről 400) és a pszichológiára (435-ről 400) jelentkezőknek is könnyebb a bejutás. Ugyanakkor a gyógyszerész szakon csak 5 ponttal csökkent a ponthatár (385 pontról 380). Ezek az értékek nem azt jelentik, hogy ezzel a pontszámmal garantált a felvétel az adott szakra, a végső bekerülési pontszámot a felvételizők közötti rangsor határozza meg.
Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez
Szintén nagy könnyebbséget jelent az, hogy a
További segítség lehet a felvételinél az előrehozott érettségi kiterjesztése több tantárgyra. Erre eddig csak idegen nyelvekből és informatikából volt lehetőség, de a jövőben azokból az érettségi tárgyakból, amelyek tanítása a középiskola helyi tanterve szerint befejeződik, a diákok a következő vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgát tehetnek.
Egy egyetem, amelyik a felvételizőket is felkarolja
Egyetemválasztásnál rengeteg szempontot kell mérlegelnünk: mennyire nehéz a bejutás, segít-e az intézmény a felvételire való felkészülésben, és milyen ösztöndíjakat, fejlődési lehetőségeket kínál. A vidéki egyetemeket fővárosiként is érdemes számításba venni, hiszen a megélhetési költségek és bizonyos szakokon a ponthatárok is alacsonyabbak, az anyagi juttatások viszont magasak.
A Szegedi Tudományegyetem például már a képzései felé még csak kacsingató középiskolásokra is odafigyel.
Létrehozott egy csetbotot (Bercibot),
ami a felvételivel kapcsolatos kérdésekre válaszol, és az SZTE Junior Akadémiát is azért hívták életre, hogy megkönnyítse a középiskolások hozzájuk vezető útját. Az egyetem oktatói tisztában vannak azzal, hogy egyedül nehéz a tanulás:
a 100 órás Beugró programjuk
az emelt szintű érettségire és a középfokú nyelvvizsgára való felkészülésben segít, és nem csak a kötelező érettségi tantárgyakban. (Az egyetem a végül nem megvalósult nyelvvizsga-követelmény teljesítése miatt is fontosnak tartotta a nyelvi képzés elérhetővé tételét).
„Azt szerettük volna elérni, hogy azok a hallgatók, akik az SZTE-t választják, speciális támogatást kapjanak”
– mondja Dr. Badó Attila jogászprofesszor, az SZTE Junior Akadémia elnöke.
„A jövőben már nemcsak emelt szintű érettségire készítjük fel a diákokat, hanem a középszintűre is. A képzések díját pedig ösztöndíj formájában visszatérítjük, amennyiben sikeresen felvételiznek” – teszi hozzá.
Az emelt szintű biológia érettségire készülő Somogyi Nikoletta az SZTE általános orvos képzésére szeretne bejutni. Úgy érzi, nagyon sokat segít neki a heti kétszer 90 perces plusz biológia óra.
„Eredetileg egyedül akartam felkészülni az emelt szintű érettségire, de most, hogy járok, látom, hogy kell a segítség. Rengeteg olyan tétel van, ami elolvasva nagyon száraz és bonyolult, de a képzést vezető tanár úr ezeket nagyon jól meg tudja velünk értetni, sokszor vicces példákkal szemlélteti az anyagot. Azért ajánlanám másoknak is a beugró programot, mert segített rájönni arra, hogy miből vannak hiányosságaim, mit nem tudok. Ezeket a hiányosságokat a képzés pótolja, és abban is segítséget nyújt, hogy mire kell különösen odafigyelni az érettségin.”
A tárgyi tudás önmagában nem mindig elég a sikerhez, ezért az egyetem a különféle készségek - kommunikáció, önismeret, prezentációs készségek – fejlesztésére is hangsúlyt fektet. Az ezekkel kapcsolatos, ingyenes workshopokon, fejlesztő tréningeken a középiskolások is részt vehetnek, az eddig csak egyetemistáknak meghirdetett prezentációs versenyben pedig középiskolás kategóriát is indítottak, mondja Dr. Badó Attila.
A Kalandor program keretében arra adnak lehetőséget a középiskolásoknak, hogy egy osztálykirándulás keretében megismerkedjenek az egyetemmel és a várossal. De ez sokkal izgalmasabb egy „átlagos” osztálykirándulásnál: az egyetem hallgatói mutatják be a turisztikai látványosságokat.
A középiskolásoknak is jár egy mentor
A középiskolásoknak nemcsak a felvételi követelményeknek kell eleget tenniük, hanem egy új életszakaszra is fel kell készülniük.
A Tankönyveken túl és az AMUP (Alumni Mentor Utánpótlás Program) is ebben nyújtanak segítséget. Ez utóbbi a 2014-ben elindított Alumni Mentorprogram kistestvére (az SZTE-n végzett szakemberek, öreg diákok mentorálják a jelenlegi hallgatókat).
„A program célja, hogy a jelenlegi hallgatóink megismertessék az egyetemi életet a középiskolásokkal”
- mondja Dr. Törőcsikné Prof. Dr. Görög Márta, alumni ügyekért felelős rektori megbízott. „Ez a kezdeményezés elsősorban a tapasztalati tudás átadására irányul. A diákok bejárhatnak az egyetemi épületekbe, különböző eseményeken vehetnek részt, részeseivé válhatnak az egyetemi életnek”.
Bár még zajlik a programba való jelentkezés, jelenleg négy kar 16 mentora vesz részt a programban, és 20 középiskolással dolgoznak.
A Tankönyveken túl programon egy-egy alkalommal, középiskolai és egyetemi tanárok együtt nyújtanak segítséget az emelt szintű érettségi tételek értelmezésében. Az első ilyen alkalom 2019 májusában volt, akkor 5 magyar szóbeli érettségi tételt elemeztek. Novemberben az emelt szintű magyar írásbeli érettségivel foglalkoztak, és a közeljövőben más tantárgyak is sorra kerülnek.
„Ötös lett az érettségim, nagyon sokat hozzátett a felkészülésemhez olyan szempontból is, hogy biztos forrásból származó információt is kaptam az otthoni tanuláshoz”
– mondja a tavaly májusi konferenciáról Gyurik Zita, aki azóta az SZTE elsőéves joghallgatója.
„Meghatározták, melyek a legnagyobb problémát okozó érettségi tételek, vagy azok, amelyek kevésbé érthetők, és érthető formában tartottak előadást ezekről egyetemi és középiskolai tanárok. Utána az előadások diasorait is megkaptuk így nemcsak a jegyzeteinkből tudtunk tanulni” – teszi hozzá.
Felvételi után is jól jön a segítség
Ha megvan a szükséges pontszám, nagy az öröm, de az egyetemi lét számos kihívást hoz magával. Gólyaként elég sok stresszt okozhat az egyetemi élet megszervezése.
„A középiskolai és az egyetemi élet nagyon különbözik egymástól, és ezt az átmenetet segíteni kell”
– vallja Szakál Péter oktatási igazgató.
„Az egyetemek rendkívül sok szolgáltatást nyújtanak. Ez olykor valóságos információözönként érheti a hallgatókat, máskor meg épphogy nem elegendők az egyetem tájékoztató anyagai”.
Az SZTE Plusz a Birmingham City University hasonló programjának magyar változata.
Minden olyan információt, ami nem az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódik, játékos formában – elektronikus, pontgyűjtő felületen - adnak át. A szolgáltatások megismerését és az ezekben való részvételt bronz, ezüst és arany kategóriába lépéssel jutalmazzák, az aranyhoz például 100 órát kell „teljesíteni” hallgatói klubokban, tanfolyamokon, vagy önkénteskedéssel.
A program része az is hogy egy hop-on-hop-off busszal végigjárják Szegedet, hogy a hallgatók megismerjék az egyetemi épületeket, amelyek különféle helyszíneken találhatók a városban.
„Egy egyetemista abban az életszakaszban van, amikor nagyon is ajánlott kipróbálni, hogy miben tehetséges, mi érdekli. Így tét nélkül lehet megszerezni ezeket a tapasztalatokat és skilleket”
– mondja az oktatási igazgató.
Az egyetem számos ösztöndíjprogramjáról már egy korábbi cikkben írtunk, így most csak a START ösztöndíjprogramot említjük meg. Ezt azok a felvételiző diákok igényelhetik, akik első helyen jelentkeznek a Szegedi Tudományegyetemre, és fel is veszik őket. Újdonság, hogy az idén az összegét 120 ezer forintra emelték, és a mesterképzésre jelentkezők is pályázhatnak rá.
Az egyetemválasztás az egyik legfontosabb döntés, amit a gyermekeinknek meg kell hozniuk. Segítsünk nekik, ne kapkodjuk el a választást, és keressünk olyan intézményt, ahol nemcsak a tanulmányokra fektetnek hangsúlyt, hanem arra is, hogy a diákok minden segítséget megkapnak az új életszakaszukban.
