A koronavírus már Magyarországon is megjelent, mindenhonnan a fertőzés elkerülésének lehetséges módjairól és a kockázatok csökkentéséről hallunk.
Kevesebb szó esik most róla, de sok ezer embert fertőz az influenza is. Ha meg akarjuk úszni a megfertőződést, nemcsak egy sor szabályt kell betartanunk, hanem a fertőzések terjedésének módját is jobban kell ismernünk.
Megfázás vagy influenza? Nem mindegy!
Egyre többször találkozunk olyan, évszaktól független fertőzésekkel, amelyek lázat, köhögést, torokfájást, izom- és ízületi fájdalmat, fejfájást és hasmenést okoznak. Gyakran ki sem derítjük, hogy influenzáról vagy vírusos megfázásról van szó, pedig a kettő nem ugyanaz.
Amit megfázásnak nevezünk, az egy akut felső légúti fertőzés, és a leggyakoribb betegségek közé tartozik, legalábbis a Föld ezen részén. Évente akár többször is tapasztalhatjuk magunkon a tüneteit, és nemcsak a téli időszakban. Ez a fertőzés köhögés, tüsszögés során és a beszéd alatt keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjed.
Az influenzás fertőzést, bár a tünetei hasonlóak lehetnek, az influenzavírus okozza, és jelentős különbség más légúti fertőzésekhez képest, hogy sokkal gyorsabban terjed, mint egy „sima” vírusos megfázás. Azok, akik egy térben tartózkodnak, sokkal gyorsabban elkapják egymástól.
A SARS-CoV-2 humán koronavírus (a köznyelvben ezt hívjuk koronavírusnak) szintén az orrból vagy szájból származó apró cseppeken keresztül terjed emberről emberre. A fertőzés úgy következhet be, hogy az emberek belélegzik azokat a cseppeket, amiket egy fertőzött kiköhög vagy kilélegzik, esetleg a cseppekkel szennyezett tárgyakhoz, felületekhez érnek, majd a szemükhöz, orrukhoz vagy szájukhoz nyúlnak - olvasható Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.
A vírusok csak szaporodni akarnak
A vírusok olyan organizmusok, amelyek csak parazitaként, más élőlények sejtjeinek segítségével képesek szaporodni, és mivel önálló anyagcserét nem folytatnak, bizonyos elméletek szerint nem tartoznak az élőlények közé. Ezzel szemben a baktériumok általában egysejtű mikroorganizmusok, amelyek osztódással szaporodnak. A megbetegedések szempontjából az is fontos különbség, hogy a vírusos megfázás és az influenza esetén az antibiotikumok nem segítenek, mert azok csak a bakteriális fertőzések esetén hatnak.
Megúszta az influenzát? Jön az allergiaszezon!
A rövid és enyhe tél után a fák korai virágzása az idén szinte egybeesik az influenzajárvánnyal, így nemcsak a fertőzések, hanem a pollenek is meg tudják keseríteni az életünket. A szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladást (rhinitist), vagyis a szénanáthát főleg a levegőben szálló virágpor és a gombaspórák alkotórészei okozzák. Súlyosabb esetekben és időszakokban a pollenek légutakba kerülése ellen is érdemes maszkot viselni és a nyálkahártyát védeni.
A vírusok mindig gazdasejteket keresnek, hogy így biztosítsák saját szaporodásukat. Fehérjékkel próbálnak kapcsolódni a gazdasejt felszínén található receptorhoz, és ha ez sikerül, behatolnak a gazdasejtbe, elpusztítják azt, lemásolják a saját génállományukat és szaporodni kezdenek.
A felső légúti megbetegedések kórokozói többek között a száj és a garat nyálkahártyáján található sejteket veszik célba. Télen könnyebb a dolguk, mert a hideg irritálja a nyálkahártyát és érzékenyebbé teszi a kórokozók támadására. A megfertőződött emberek által kitüsszögött, kiköhögött cseppek messzebb szállnak a levegőben, ráadásul hidegben sokkal többet tartózkodunk zárt térben, egymás közelségében. A túlfűtött terek száraz levegője is kiszárítja az orr és a felső légutak nyálkahártyáját.
A kézmosás nem elég a kórokozók távoltartásához
Akár vírus, akár baktérium okozza a légúti fertőzést, nem törvényszerű, hogy meg is betegszünk, hiszen a legtöbbször a szervezetünk immunrendszere működésbe lép, és képes védekezni a kórokozók ellen. Az immunrendszerünk felturbózása mellett törekedni kell arra, hogy a vírusok és baktériumok ne is kerüljenek közel a nyálkahártyánkhoz, illetve a gazdasejtekhez. Ennek számos módja van, összeszedjük a legfontosabbakat.
- Rendszeresen és alaposan mossunk kezet vízzel és szappannal (vagy használjunk alkoholos kézfertőtlenítőt), hogy eltávolítsuk a kezünkön lévő vírusokat! Egy kutatás szerint jelentősen csökkenne a fertőző betegségek terjedése, ha javulna a világ 10 fő repülőterén átutazó utasok kézmosásának gyakorisága.
- Amennyire lehetséges, igyekezzünk távol tartani magunkat mindenkitől, aki köhög, vagy tüsszent!
- Ne érintsük meg a szemünket, az orrunkat és a szánkat, hiszen a kezünk számos olyan felülettel érintkezik, amely potenciálisan vírusokkal szennyeződhetett.
- Csökkenthetjük a fertőzés kialakulásának esélyét úgy is, hogy megnehezítjük a felső légúti kórokozók kapcsolódását a gazdasejthez. Orrunk nyálkahártyáját például sós vízzel átmosva tisztíthatjuk, a száj- és a garatnyálkahártyán filmszerű védőréteget képezhetünk a Medistus*Antivirus lágypasztilla segítségével.
- Erősítsük az immunrendszerünket, mert legyengült állapotban nem képes felvenni a harcot a kórokozókkal! A megfelelő vitaminok szedése és a rendszeres mozgás sokat segít.
- Pótoljuk a D-vitamint, mert késő ősztől kora tavaszig a szervezetünk nem tud eleget előállítani belőle a fényhiány miatt! A D-vitamin többek között az immunrendszer működését is szabályozza.
