A dohányzás komoly egészségügyi és társadalmi probléma, ami valóban mindenkit érint: cigarettázáskor az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok belélegzése nem csak a dohányosokra, de a környezetükben lévőkre is hatással van. E mindennapos jelenségről talán sokan nem is tudnak annyit, mint hiszik. És ön?
Nemzetközi felmérések szerint több mint 1 milliárdan dohányoznak a világon, hazánkban pedig 2 millió fős ez a tábor, azaz a lakosság negyede érintett a témában.
A dohányzás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Mivel a cigarettázás nem csak a dohányosok, hanem a környezetükben élők szervezetére is ártalmas, így az egész társadalmat érintő problémáról beszélhetünk. A WHO 2019-es jelentése szerint a dohányzás súlyos keringési, légzőszervi és daganatos betegségek kialakulásáért is felelős.
A dohányzás számos betegséget okoz, illetve számos betegségnél számít kockázati tényezőnek. Az ártalmas hatásokat csak akkor kerülhetjük el, ha 100 százalékban tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától – vagyis akkor, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Ha pedig ez már megtörtént, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha minél előbb felhagyunk a dohányzással. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, ezért amennyiben valaki úgy dönt, hogy le akar szokni, akkor minden létező eszközzel támogatni kell ebben.
A dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okának a legtöbben a nikotint tartják, ám elsődlegesen nem ez a vegyület felel a betegségek kialakulásáért. A cigarettázással összefüggő betegségek kialakulásának az égés, és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a fő okai. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A nemzetközi felmérésekből az látszik, hogy a felnőtt dohányosok egy része valamilyen oknál fogva a kockázatok ismeretében sem szokik le. Számukra ma már sok alternatíva áll rendelkezésre, mint például a különböző füstmentes technológiák, amelyek csökkenthetik a dohányzás okozta ártalmakat a hagyományos cigarettázáshoz képest.
A füstmentes technológiák esetében nincs égés és nincs füst, így kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, és a dohányzók környezetében tartózkodók is kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettázás esetében. Fontos kiemelni, hogy a különböző technológiák hatása nem egyforma, rendkívül eltérő lehet. Ezek sem kockázatmentesek, hiszen a dohányos szervezetébe így is jut nikotin, amely függőséget okoz, megemeli a vérnyomást, és olyan mellékhatásokat okozhat, mint a fejfájás, vagy a szédülés.
Az ártalmas hatásokat csak egyetlen módon lehet teljes mértékben kiküszöbölni: ha egyáltalán nem dohányzunk.
A játék lezárult.
A cikk és a kvíz társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyyarország Kft.