^{Borítókép: a Westworld filmsorozat  jelenetét ábrázolja, az HBO hozzájárulásával}

Az apokaliptikus pusztítás és az emberiség nagy problémáinak megoldása egyaránt felmerül bennünk, amikor a mesterséges intelligencia kerül szóba. Ezzel kapcsolatos kérdőívünket több mint 1800-an töltötték ki.

Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt jövő képe csak a válaszadók 5 százalékát tölti el félelemmel, 6 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy már most egy mátrixban él. A legtöbben (39 százalék) szerint „rengeteg előnye van, de visszaüthet, ezért óvatosnak kell lenni”, 36 százalék pedig azt a választ találta a legszimpatikusabbnak, hogy „mint minden új technológia esetében, ez is attól függ, mire használjuk”. 14 százalék kifejezetten reméli, hogy megéri ezt a jövőt, és kíváncsi is rá.

Azt azonban, hogy a mesterséges intelligencia megjósolja a jövőnket (pl. munkahelyválasztás, párkapcsolati döntések, tanulmányok kapcsán), nem fogadnák kitörő lelkesedéssel az Index-olvasók. A legtöbben, a kitöltők 43 százaléka a

„Nem, mert ha valamiről tudok, az már önmagában befolyásol, még ha nem is akarom elhinni”

lehetőséget választotta, a megkérdezettek harmada szerint „ez azt jelentené, hogy az MI átvette az élete irányítását.”

„Ha az MI megjósolja a jövőt/tanácsot ad a döntéshozatalban, az veszélyeztetheti az ön szabad akaratát és a személyes szabadságát?” - tettük fel a kérdést, és a válaszadók közel fele szerint ez veszélyes - ők az „abszolút, hiszen képes lesz manipulálni a döntéseinket” - lehetőséget választották. 14 százalékuk szerint az MI esetleges jóslata nem fenyegeti a személyes szabadságunkat, mert a MI soha nem tud emberként gondolkozni. A többiek nem tudtak erre válaszolni, úgy gondolják, ez még a jövő zenéje.

Nem adhatjuk át az irányítást a mesterséges intelligenciának

„Jelenleg még nincs mesterséges intelligencia. Amit annak hívunk, az nagyon sok és nagyon gyors adatbázis-művelet”

– mondja Dr. Rab Árpád jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az, hogy a számítógép lefordítja, amit mondunk, vagy segít a navigációban, a mi szemünkben már intelligens segítségnyújtás, teszi hozzá.

A jövőkutató szerint az MI egyrészt hatalmas segítség, ami nélkül nem tudunk túlélni, hiszen a jövő egészségügye, gazdasága és a mindennapi kényelmi szolgáltatásaink is ezen alapulnak. Segítségével például farmokat hozhatunk létre a tenger alatt, és egy csomó élelmiszert termelhetünk, megszűnhet az éhezés.

Ugyanakkor, ha az emberi tudatosság nem fejlődik ugyanolyan mértékben, ahogy a mesterséges intelligencia, akkor egyre inkább lemaradunk és hátrányba kerülünk egy olyan megoldási struktúrával szemben, ami intelligensebben viselkedik, mint mi:

„Nem is a mesterséges intelligenciával van a baj, hanem azzal, ha mi nem próbálunk felnőni hozzá. A mesterséges intelligencia segítségével olyan képességekre teszünk szert, amelyek még 100 évvel ezelőtt is mágikusnak számítottak. Minden nyelven tudunk, nem tévedünk el, minden információ birtokosai vagyunk, stb. De ehhez tudni kell jól használni, ha teljesen kiengedjük az irányítást a kezünkből, valóban elpusztíthat minket”.

A szakértő példaként azt említi, hogy nem mindegy, hogy a napi 8 órás munkaidőnkből minden rutinfeladatot átengedünk egy szoftvernek, vagy 2 órát továbbra is hajlandóak vagyunk erre áldozni, és kézben tartani a működését.

Tudjuk, hogy visszaélnek az adatainkkal

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalom egy része a rólunk gyűjtött adatok felhasználásával, illetve az azokkal való visszaéléssel kapcsolatos.

kérdésre adott válaszok így oszlanak meg: 50 százalék - Igen, tudom, hogy monitorozzák a vásárlási szokásaimat és azt, hogy mikor, hol vagyok, 40 százalék - Minden kattintásunkat rögzítik, ha tudják, azt is, amit kitörlünk. 8 százalék hallott erről, de nem gondolja, hogy tehetne ez ellen bármit is, kevesebb mint 1 százalék pedig nem igazán foglalkozik ezzel az egésszel.

Azzal kapcsolatban, hogy mire használják a cégek a megszerzett adatokat, a többség a személyre szabott reklámok küldésére (56 százalék) tippelt. 18 százalék szerint a szolgáltatásaik tökéletesítésére, a felhasználói szokások elemzésére használják a vállalatok az adatokat, mások világméretű kísérletek és az életük, személyiségük modellezését vizionálják, 5 százaléknak pedig fogalma sincs. Arra, hogy visszaélnek ezekkel, közel 60 százalékuk meg van győződve, 35 százalék nem tartja ezt elképzelhetetlennek.

témakör is megosztotta a válaszadókat. 40 százalékukkal ez már többször is előfordult, 23 százalékukkal rendszeresen, minden ötödik kitöltő pedig biztos a kémkedésben:

„Úgy érzem, állandóan figyelnek. Láttam már olyan hirdetést, ami egy korábbi telefonbeszélgetésemmel hozható összefüggésbe”.

A válaszok elemzéséből az is látszik, hogy akik úgy érzik, hogy figyelik őket, azok sokkal nagyobb arányban biztosak abban, hogy felhasználják valamire az adataikat a megkérdezésük nélkül.

Az adatok által teremtett valóság meghekkelhető

„Teljesen valós az attól való félelem, hogy visszaélnek az adatainkkal. A digitális világ szórakoztat minket, ezen keresztül tudunk kommunikálni, így utaljuk a pénzünket, és így tudjuk meg, hol van dugó. Az adatok váltak a szemünkké, ezeken keresztül érzékeljük a valóságot. Ezt a valóságot azonban meg lehet változtatni - például meg lehet hekkelni, hogy hol van valójában dugó, és nem a valóság lesz a fontos, hanem a digitális adat” – mondja az adatgyűjtésről a kutató.

Az emberek félnek az adatok megosztásától, de cserében azokért a szolgáltatásokért és élményekért, amiket kapnak, önként adják őket, folytatja.

„Ami egyszer rögzül rólunk, azt felhasználják, és valószínűleg nem tárolják helyesen, az adattárolással foglalkozó cégek többségének működése ma szürke és fekete jogi megoldásokon alapul. Éppen ezért bízni a rendszerben és abban, hogy valaki helyesen tárolja az adatainkat, naiv viselkedés”.

A szakértő szerint mindez azonban nem zavar minket, mert nagyon sok élményt kapunk. Az adatokat ráadásul mi szolgáltatjuk magunkról, az egyedüli felelős adatgazdák mi vagyunk, nem egy külső szervezet. Azt, hogy mit kommunikálunk magunkról, hogy mit posztolunk, bekapcsoljuk-e a helyzetmegosztást, ha nem kell, olyan böngészőben keresünk-e, ami tárolja az adatainkat, vagy sem - ezek mind a mi döntéseink.

A robotok elveszik a munkánkat, de ez annyira nem zavar minket

A felmérésben résztvevők kétharmada szerint a robotok a nem is olyan távoli jövőben gyakorlatilag mindent el fognak végezni az emberek helyett, a takarítástól a tanításig. 14 százalékuk azt is valószínűnek tartja, hogy robotokra bízzuk a szellemi munkákat, 11 százalék a fizikai és a szociális gondozói, 10 százalék csak a fizikai teendőket tudja elképzelni „robotkézben”. A kitöltők egy kevés százaléka szerint az androidoknak a szórakoztatásban lesz komoly szerepük a jövőben.

Azzal kapcsolatban, hogy ránk szükség lesz-e még, nem vagyunk pesszimisták.

kérdésre a kitöltők harmada igennel válaszolt, de azzal a kiegészítéssel, hogy

„Ez nem baj. A világ nem áll meg, ez is a fejlődés része”.

Minden negyedik résztvevő véli úgy, hogy az aggodalom felesleges, mert az ő munkáját nem fenyegeti ilyen veszély, 18 százalék pedig nem tartja valós félelemnek ezt, mivel emberi munkaerőre mindig szükség lesz. 16 százalék azoknak az aránya, akik kicsit azért aggódnak, és akikben felmerült, hogy tanulnak valami újat. Mindössze 11 százalék aggódik, és érzi nagy bajnak az MI térnyerését.

A két fenti kérdésre adott válaszok együttes elemzéséből is kitűnik, hogy elég magas azoknak az aránya, akik nagyon racionálisan, mégis pozitívan és bizakodóan tekintenek előre. Ők azok, akik azt válaszolták, hogy nem baj, ha elvesznek bizonyos munkákat a gépek, mert ez a fejlődés része. Ők egyben azt is vallják, hogy rengeteg előnye van ennek a fejlődésnek, de óvatosnak kell lenni.

Az androidok ellen elkövetett erőszakot a válaszadók 22 százaléka tartja bűncselekménynek, 35 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy nem az, mert az android nem élőlény, hanem gép. A többi megkérdezett nem tudott véleményt formálni a kérdésben.

Meg kell tanulnunk azokat a skilleket erősíteni, amelyekben különbözünk a gépektől

„Sokan attól félnek, hogy a robotok majd egyszer életre kelnek, és lelőnek minket lézerágyúval. Ez így ebben a formában valószínűleg nem fog megtörténni, mert a robotoknak nincsenek céljai, és jelenleg tudatuk sincs, nem tartunk itt a fejlesztésben” – mondja a robotokkal kapcsolatos legelterjedtebb félelemről Dr. Rab Árpád.

Ennek ellenére a robotok valószínűleg nagyon megváltoztatják az életünket, és tönkre is tehetik azt, de nem úgy, ahogy sokan azt gondolják. Az ember eszközhasználó, és a mesterséges intelligencia az első olyan eszköz, aminek a döntést is átadjuk, ilyen még nem volt - elemzi tovább a kérdést a szakértő.

„A mesterséges intelligencia olyan etikai szabályok alapján hoz döntéseket, amiket mi adunk meg neki. De az emberi társadalom nem így működik, megvannak a szabályaink, de mindig van mozgástér. Például, ha vezetek és elkerülhetetlen az ütközés, átmegyek a záróvonalon. Ha minden nap be kell érni 8-ra a munkahelyre, de tudom, hogy valaki családi gondok miatt később jön be, nem nagy probléma. Egy HR robot viszont ki fogja rúgni, ha az a feladata, hogy kirúgja a későket.”

Egy robot nem ismeri az érzelmek világát, és ebben mindig különbözni fog tőlünk. Robotokkal sokkal racionálisabbá válik a munkahelyi környezet, mert megadjuk előre a szabályokat. Hatékonyabb lesz, de, rideg, személytelen és ellenséges környezetként fogjuk érzékelni az ilyen munkahelyet, hiszen nem veszi figyelembe az érzelemvilágunkat. A megoldás a trendkutató szerint az, hogy meg kell tanulnunk azokat a skilleket erősíteni, amelyekben különbözünk a gépektől. Ilyen az intuíció, az érzelmek és a jó értelemben vett kiskapuk megtalálása.

Ha erre nem készülünk fel, akkor azt fogjuk érezni, hogy létrejött a digitális disztópia, ahol a robotok elvégzik a munkát, az emberek pedig nélkülöznek.

A mesterséges intelligencia tehát megmenthet, de tönkre is tehet minket. Egyszerre vannak előnyei és hátrányai is, mint a tűznek:

BRAND & CONTENT

---