Ma már bele sem gondolunk, milyen lehetett az élet a szemüvegek és a látásjavító kezelések kora előtt. Óriási szerencsénk van, hogy a rövidlátás (myopia), a távollátás (hypermetropia), az asztigmia (cylinderesség) és az öregszeműség (presbyopia) ma már lézeres szemműtéttel is orvosolhatók - amennyiben a páciens szeme alkalmas a beavatkozásra. A szürkehályog sem kell, hogy megkeserítse életünket, erre is van végleges megoldás. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mikor történik a korrekció, mert bizonyos látáshibák az életkorral változnak, mások pedig az életkorral alakulnak ki.
A rövidlátás korrekcióját nem érdemes idő előtt elvégezni
A világ népességének több, mint 10 százaléka rövidlátó, és úgy tűnik, ez az arány egyre magasabb lesz.
„A rövidlátás azt jelenti, hogy a szem össz törőereje nagyobb a kelleténél, mert a szem tengelye túl hosszú, vagy azért, mert a szaruhártya vagy a szemlencse túl domború” – mondja Dr. Fodor Erzsébet, a Focus Medical Lézeres Látásjavító Központ intézetvezető főorvosa.
„A fénytörési hiba miatt a tárgyakról érkező fénysugarak nem a látóhártyán, hanem az
előtt találkoznak, a páciens a távoli tárgyak képét homályosan látja” - folytatja a szakember. Mínusz 3 dioptriáig enyhe, mínusz 3-6 dioptria között közepes, mínusz 6 dioptria felett nagyfokú a rövidlátás. A látáshiba általában genetikai okokra vezethető vissza, de természetesen a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a látás romlásában.
Az egyik legmodernebb és legbiztonságosabb lézeres látásjavító kezelés jelenleg a femtoszekundumos lézerrel végzett VISUMAX kezelés, amit a Focus Medical Lézeres Látásjavító Központ vezetett be hazánkban. A kezelés a jelenleg elérhető egyik legkíméletesebb lézeres szemkezelés, mely bizonyos esetekben azok számára is lehetővé teszi a lézeres szemműtétet, akik erre korábban (pl. a látóhártya elvékonyodása miatt) nem voltak alkalmasak.
A lézeres kezelés során a szaruhártya domborulatát változtatják meg, a rövidlátóknál a szaruhártya domborúságának csökkentése a megoldás. A rövidlátók esetében 18 és 65 éves kor között ideális a kezelés.
„18 éves kor alatt nem végezzük el a beavatkozást. Érdemes megvárni azt az időt, amikor egy-két éve már nem romlott a látás, nem kellett szemüveget, illetve kontaktlencsét cserélni, a lézerkezelés ugyanis a genetikailag prognosztizált látásromlást nem állítja meg. Ha túl fiatal korban végezzük el a lézerkezelést, a genetikailag kódolt látásromlás be fog következni a kezelés után is” – magyarázza Dr. Fodor Erzsébet.
A túl sok mobilozás „ál” rövidlátást okozhat
Létezik ún. „pszeudo rövidlátás” is, ami egy alkalmazkodási görcs miatt bekövetkező átmeneti rövidlátás. Számítógépes munkánál és mobiltelefon-használat mellett előfordul, hogy a hosszú ideig tartó közelre nézés miatt a sugárizom görcse miatt a szemlencse távolra nézéskor nem, vagy csak nehezen tud fókuszálni. Ilyenkor akár 1-2 óra pihenés is szükséges lehet ahhoz, hogy újra élesen lássunk távolra. Ezért van szükség többek között a szemvizsgálatoknál a dioptria pontos megállapításához pupillatágításra. Fiatal felnőtteknél előfordul, hogy a látásuk mínusz 1-1,5 dioptriásnak tűnik, a pupillatágítás után viszont kiderül, hogy valójában nem rövidlátók, hanem a problémát a sugárizom görcse okozta.
Az, hogy távollátók vagyunk, sokszor csak 40 éves korunk után derül ki
A távollátóknál a szem össz törőereje kisebb, mint a normális - vagy a szemgolyó túl kicsi és ezáltal a szemtengely rövidebb, vagy a szaruhártya laposabb. Ilyenkor a tárgyakról jövő fénysugarak nem a látóhártyán, hanem a mögött egyesülnek. A távollátók a szemlencse alkalmazkodása nélkül nem látják élesen a közeli tárgyakat.
„A távollátás mértékére hatással van a páciens kora és a szemlencséje alkalmazkodási képessége is. A fiataloknál a plusz 3 dioptria alatti fénytörési hibát a szemlencse tökéletesen tudja korrigálni (el tudja rejteni) mert rugalmas, és képes alkalmazkodni. Ebben a korban távolra és közelre is jól láthatunk, akár plusz 3 dipotriás (rejtett) távollátással is. 38-40 éves kortól azonban a szemlencse kezd rugalmatlanná válni, nem tudja orvosolni a távollátást, a látás pedig fokozatosan romlani kezd” – mondja a szakember.
Dr. Fodor Erzsébet azt is elmondta, hogy az emberek közel 50 százaléka távollátó, csak fiatal korban a szemlencse alkalmazkodó képessége miatt ez rejtve marad. Az esetek nagy részében csak 40 éves kor után kezd fokozatosan romlani a látás - először közelre, majd távolra is. Nem érdemes azonban rögtön lézeres kezelésre jelentkezni, amikor észrevesszük, hogy csak hunyorogva, vagy távolabbról tudjuk elolvasni az sms-eket. Meg kell várni, hogy a szemlencse rugalmatlanná váljon és az addig „láthatatlan”, a szemlencse alkalmazkodásával elrejtett dioptria is megjelenjen.
A rossz hír az, hogy ez általában 48-50 éves korunkra következik be. A távollátók esetében tehát inkább idősebb életkorban javasolt a lézerkezelés. A távollátók esetében a szaruhártya lézerrel történő “domborításával” lehet megszüntetni a töréshibát.
Kezelhető-e lézerrel a tompalátás?
Ez egy gyakori kérdés a lézerkezelésre jelentkezők körében. A tompalátás kizárólag gyermekkorban alakul ki. Az agy gyermekkorban tanulja meg egyesíteni a két szemből érkező képet. Amennyiben az egyik szemből érkező kép homályos, kettős vagy torz, az agy elnyomja ezt és ez a szem ”nem tanul meg látni”.
Emiatt látáscsökkenés alakul ki, mely szemüveggel nem javítható.
Hogyan lehet a látásunk 100 százalékosnál is jobb?
A bonyolultabb fénytörési hibák feltérképezésére egyre fejlettebb képalkotó módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a berendezések a szem dioptriahibáján felül képesek az ún. másodlagos, vagy másképp magasabb rendű fénytörési hibák teljeskörű feltérképezésére is, így a kezelés során személyre szabott, tökéletes görbületi felszínt tud kialakítani a lézer. Ennek eredményeképpen a páciens a lézerkezelés után sokkal élesebben láthat, mint kontaktlencsével vagy szemüveggel.
Éppen ezért “rendkívül fontos a gyermekek szemészeti szűrővizsgálata akár már egy éves kor előtt. 8-10 éves korig a tompalátás részben vagy teljesen kijavítható, későbbi életkorban állandósul és lézerkezeléssel sem javítható” - hangsúlyozza a főorvosnő.
Az asztigmia nem életkorfüggő
Asztigmiáról akkor beszélünk, amikor a szem felszíne nem szabályos, a szem törőereje az egyes tengelyekben különböző. Mivel ilyenkor a szembe érkező fénysugarak különböző fókuszpontban futnak össze ez a fénytörési hiba a látott kép torzulását idézi elő. Az asztigmiával rendelkező emberek közelre és távolra egyaránt homályosan látnak.
„A lézeres kezelés az asztigmia esetén az ideális gömbfelszínt alakítja ki a szemen, ehhez van ahol lapítani, és van ahol domborítani kell a szaruhártyát. Ez a látáshiba nem életkorfüggő, 18 és 65 éves kor között érdemes lézerkezeléssel megszüntetni” – mondja a szakember. Azt is hozzáteszi, hogy természetesen itt is meg kell várni azt az időszakot, amikor a látás stabilizálódik, és az asztigmia nem fokozódik tovább.
Akkor is van megoldás, ha már se távolra, se közelre nem látunk jól
Ahhoz, hogy közelre és távolra is jól lássunk, szükséges, hogy megfelelően rugalmas legyen a szemlencsénk. A szemlencse alkalmazkodási, fókuszálási képessége és rugalmassága azonban az életkor előre haladtával folyamatosan csökken. 40 éves korunk körül ez a csökkenés olyan mértékű, hogy már zavarja a közeli éles látást. Ez az öregszeműség (presbyopia) egy természetes, élettani folyamat, melynek következménye, hogy sajnos azoknál is romlik a közelre látás, akiknek azelőtt nem kellett szemüveg. 60 éves korig átlagosan 3 dioptriát romlik a közeli látás, amit pluszos dioptriás szemüveggel, kontaktlencsével vagy az ún. „olvasószemüveg-kezeléssel” lehet korrigálni.
„Az olvasószemüveg-kezelés előtti alkalmassági vizsgálaton meg kell állapítani, hogy a páciens agya képes-e elfogadni azt a dioptria különbséget, amivel orvosolni tudjuk ezt a fajta töréshibát” – vázolja a megoldást Dr. Fodor Erzsébet.
“Meghatározzuk, hogy melyik a domináns (vezér) szem, és a lézerkezeléssel úgy változtatjuk meg dioptriáját, hogy az említett domináns szemmel a páciens távolra és középtávolságra jól lásson. A nem domináns szemen viszont mínuszos dioptriát alakítunk ki, így ezzel a szemmel közelre és középtávolságra lát jól a kezelés után. Az agy a két szemből érkező két különböző képet tökéletesen össze tudja illeszteni. Így a távoli, a közepes és a közeli tárgyak képe is tisztán látható lesz műtét után szemüveg nélkül. Az olvasószemüveg-kezelés után tehát a két szem látása nem lesz egyforma, így csak azoknál lehet elvégezni ezt a korrekciót, akik ezt a dioptria-különbséget tolerálják.”
Azt, hogy kinél lehet ezt megvalósítani, egy előzetes teszttel lehet ellenőrizni.
Akinél ez az ún. monovision látás nem működik, ott mindkét szemen a távoli látást korrigálják az ún. HD technikával, aminek eredményeképp távolra és középtávolra is jól látnak a páciensek. A laptop- és a mobil képernyőjét jól látják, viszont egy kisebb dioptriájú olvasószemüvegre a későbbiekben szükségük lehet, főleg, ha tartósan, sokat néznek közelre.
A szürkehályog műtét után is lehet éles látásunk
A szürkehályog a szemlencse maradandó elhomályosodása. Akinek ilyen problémája van úgy lát, mintha vízfüggönyön, piszkos ablakon, vagy koszos szemüvegen keresztül nézne. A szürkehályog jellemzően időskori elváltozás, de lehet veleszületett, és kialakulhat sérülés következtében, bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, de UV-sugárzás, cukorbetegség hatására is.
Kezelése nem lézerrel történik, tudjuk meg a főorvosnőtől: „Az elszürkült szemlencsét egy ultrahangos eszközzel eltávolítjuk és a helyébe szövetbarát műlencsét ültetünk, amely a páciens élete végéig a szemben marad. A beültetendő műlencse dioptriáját előtte pontosan meghatározzuk, hogy lehetőség szerint ne kelljen a szürkehályogműtét után szemüveget viselni. Ma már prémium lencsék beültetésére is van lehetőség. Ezeket egy multifokális szemüveglencséhez hasonlíthatjuk: nemcsak távolra hanem középtávolságra és közelre is jól lát velük a páciens."
