A szinte nullára zuhant járatszámnak Ferihegy környékének lakossága örült talán a legjobban. A repülőtér vonzáskörzete ugyanis zajszennyezés szempontjából a leginkább terhelt területek közé tartozik. Ebben a pár hétben azonban olyan csönd volt tapasztalható a környéken, mint már nagyon régen. A légiközlekedés egyébként is súlyosan terheli a környezetet, a Föld szempontjából jó lenne, ha tartósan csökkenne a járatok száma: egy éve napi 44 ezer utast szállítottak – a vírus időszakában ez 275-re esett vissza.

(Fotó: Tuba Zoltán / kepszerk.hu)

Talán kevésbé volt szembeötlő, de a füstölgő autók mellett füstölő emberekből is jóval kevesebbet láttunk a korlátozások időszakában, pedig a füst nem csak az autók esetében zavaró. A cigaretta füstje ugyanúgy bosszantó és káros a dohányzóra és a környezetére egyaránt, mint a kipufogóké. A tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot – így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot – tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

(Fotó: Tuba Zoltán / kepszerk.hu)

A bulinegyed, a képen látható Gozsdu-udvar Budapest legkísértetiesebb területének tűnhetett. A bezárt helyek miatt sötétbe borult a belvárosnak ez a része, és ha lement a nap, embereket is alig lehetett látni az utcákon. A környék utcáiról a bulizókkal együtt az átmulatott esték velejárója, a cigarettafüst is eltűnt. Ezt mindannyian meg tudnánk szokni, ha így is maradna. A füstmentesség elérhetőbb, mint gondolnánk. Magunkat és környezetünket is úgy védhetjük meg leginkább a dohányzás okozta ártalmaktól, ha rá sem szokunk, illetve, ha már rászoktunk, akkor igyekszünk minél előbb letenni a cigit. Azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem szoknak le, ma már számos füstmentes technológia létezik, mint például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Az e-cigi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával, a nikotinsóval működő pedig kémiai reakció során állít elő nikotinpárát, míg a dohány-hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Ahogyan a Public Health England, a brit állami egészségügyi hatóság nemrégiben kiadott közleményében fogalmazott: „az egészségre potenciálisan kevésbé ártalmas, a dohányzás alternatíváját jelentő, nikotintartalmú eszközök továbbra is döntő szerepet játszhatnak az egészségkárosító hatás mérséklésében.” (Fotó: Tuba Zoltán / kepszerk.hu)

Az Akvárium és környéke a korábbi években kora tavasztól tele volt emberekkel. Idén csak óvatosan jön el a szabadtéri bandázások ideje. Az Erzsébet térre telepített mérőállomás adatai alapján ugyanakkor ez a belváros legszmogosabb tere, de a korlátozások időszakában a mért adatok alapján a szmogért részben felelős nitrogén-oxidok mennyisége itt is nagyjából harmadára esett vissza. Paradox helyzet, hogy épp a jó levegőn nem lehetett kifeküdni egy kis D-vitaminért. Legalább a pázsit szép lett nyitásra! (Fotó: Diményi András / kepszerk.hu)

A levegő tisztasága nem csak orral és mérőállomással érzékelhető, hanem szabadszemmel is. Nappal és éjszaka is nagy élmény volt egy magaslatról körülnézni, ritka látványban lehetett részünk. Amikor a páratartalom is alacsony volt, igazán messze elláthattunk és a város részleteit is tisztán megfigyelhettük. Mivel a zaj is jóval kisebb volt, a természet hangjai – például a madárcsicsergés – és maga a természet is újra a város része lett. Őzzel ugyan kevesen futottak össze a belvárosban , de a tavasszal csicsergő madarakkal annál többen.

(Fotó: Ancsin Gábor / kepszerk.hu)

Szinte üres hidak és rakpart fényes nappal? Sokáig fogjuk még emlegetni ezt, például amikor lezárják majd a Lánchidat felújítás miatt. Sok autósban talán csak mostanában tudatosult, hogy a munkába járás nem feltétlenül jelent dugóban ülést. Nagy kérdés, hogy hosszú távon is csökken-e az autók száma, nyeregben maradnak-e például azok, akik alacsony forgalom mellett merték először kipróbálni a kerékpáros közlekedést. Ahogy az autósok alternatív közlekedési megoldások után néztek, és biciklire váltottak, úgy a jelek szerint a cigarettázás kapcsán is előtérbe került az ártalomcsökkentés, elsősorban a rá nem szokás és a leszokás fontossága. Azon felnőtt dohányosok is keresik a kevésbé ártalmas megoldásokat, akik tudják, hogy a dohányzás káros, de valamiért mégsem teszik le a cigit. Nekik is lehetőségük van váltani, hiszen ma már számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak – akárcsak, például a benzineshez képest kevésbé káros elektromos autók esetében –, illetve ezek az alternatív technológiák sem kockázatmentesek. Épp ezért fontos a megbízható forrásból történő tájékozódás. „Ezeknek az eszközöknek azonban nem a leszoktatás a célja, hanem egy kevésbé ártalmas nikotinbeviteli alternatíva biztosítása a cigarettázáshoz képest.” – olvashatjuk a Public Health England (PHE), a brit állami egészségügyi hatóság márciusban kiadott közleményében Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha el sem kezdjük, illetve teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

(Fotó: Ancsin Gábor / kepszerk.hu)

A tömegközlekedést igénybe vevők száma is csökkent, a korlátozások idején nem volt nehéz tartani a biztonságos távolságot. Különösen feltűnő volt az utasok alacsony száma az olyan föld alatti csomópontokban, mint például a Batthyány tér. Itt járókelők sem voltak, ingázni meg miért indult volna bárki, ha sem a suli, sem a munkahely, sem a pláza nem volt nyitva. (Fotó: Adrián Zoltán / kepszerk.hu)

A Nyugati tér hazánk negyedik legforgalmasabb köztere az Örs vezér tere, a Deák tér és a Baross tér után. Két nagyforgalmú út kereszteződése, de megáll itt a világ legforgalmasabb villamosvonal párosa, a 4-es 6-os is. A szintén jelentős metró- és a vonatforgalom miatt is rengeteg ember megfordul itt, a bevásárlóközpontról nem is beszélve. A korlátozások időszakában mindennek nyoma sem volt. Hogy hosszútávon hogyan változtatja meg a koronavírus időszaka fogyasztási szokásainkat, ma még senki nem tudja. Az esélye mindenesetre megvan, hogy megtapasztalva az ártalomcsökkentés pozitív hatásait mindannyian elgondolkodjunk és tegyünk valamit a saját, valamint a környezetük egészségéért. Az esetleges káros szenvedélyeinkkel is szembesülhettünk ebben az időszakban. A dohányosoknak az elsődleges célja továbbra is a leszokás kell, hogy legyen, hiszen a leszokással egyértelműen és arányosan csökkennek a dohányzás okozta egészségügyi kockázatok. Aki valamilyen oknál fogva nem szokik le, annak érdemes tájékozódni a kevésbé ártalmas, füstmentes technológiákkal kapcsolatban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert. Épp ezért a legjobb, ha rá sem szokunk a dohányzásra, vagy ha ez megtörtént, akkor igyekszünk mihamarabb abbahagyni. (Fotó: Tuba Zoltán / kepszerk.hu)