Borítókép: Kurka Géza, @gezakurkaphotos
Kezdhetnénk azzal, hogy a terület már a kelták óta lakott, de akkor ön, kedves olvasó, bizonyára most épp a főoldalra visszanavigáló nyilat keresgetné, így inkább megkíméljük a távoli múlt részletes feltárásától. Ahhoz azonban, hogy megértsük Újpest mai karakterét, mindenképp jó, ha tudjuk, hogyan, és miért jött létre annak idején.
Vincellérek és szűcsök egykori otthonából ipari település
A városrész -akkor még külön község- jelenkori története a 19. század első harmadában kezdődött, amikor is Gróf Károlyi István megengedte, hogy az uradalmához tartozó területen bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Így alapították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető községet, ahol aztán nem sokkal később bőrgyár is létesült – így érdekes módon a mai IV. kerületben a szőlészetnek és a bőrművességnek van a legrégebb hagyománya.
Hamarosan a budapestiek kedvelt kirándulóhelye lett, hajóállomás is ekkor épült itt. Mivel a Károlyiak (a község legfőbb mecénásai) a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosították a mezőgazdasági termelést, Újpest szép lassan ipari településsé válhatott. 1866-ban megindult a lóvasút a pesti belváros és Újpest között, ami még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközség a Pesten dolgozók lakótelepévé váljon. Mivel Újpesten vallásszabadságot hirdettek, szívesen látták a zsidókat is, akik Pesten nem telepedhettek le. 1881-től vasútállomása is lett a községnek, a vonal Pestet kötötte össze Váccal.
Újpest 1910-re Magyarország városai között ipari termelés tekintetében a negyedik helyen állt. De vajon mit őrzött meg örökségéből és hogyan tudta az előnyére fordítani?
A jó infrastruktúra alap
Újpest ma is erősen iparosodott része Budapestnek: nem csak a Váci, vagy a Fóti úton sorakozó hatalmas üzemek és csarnokok a jelentősek, ennél sokkal izgalmasabb, hogy a kis utcákba betérve még ma is működő kormánybőrőző mester vagy épp méretes szabóság található. Ugyanakkor az egykor kimondottan munkásszállónak épült társasházakat egyre nagyobb arányban újítják fel, vagy bontják le. Korábban ezek helyén épültek a panelek, ma viszont már új, korszerű társasházak születnek.
A jó közlekedési lehetőségeknek hála már rég nem csak azok költöznek ide, akiket ide köt a munka. Az egyik legfontosabb előny, hogy a jelentős távolság ellenére Budapest központja rendkívül gyorsan megközelíthető. A Váci út közvetlen kapcsolatot jelent a belső kerületekkel, és kivezet a városból az egyre népszerűbb észak-pesti agglomerációs térségbe. Tömegközlekedés szempontjából valódi versenyelőnyt jelent a metró jelenléte: a főváros egyik ütőerének számító M3-as vonal végállomását 1990 decemberében adták át Újpest központjában, azóta a belváros 20 perc alatt megközelíthető.
„Az M3-as metrónak és a közeli Váci útnak köszönhetően valóban nagyon jó a közlekedés, de rendkívül könnyen elérhető a Duna part, a Népsziget, a Hajógyári sziget és a Római Part is" – egészíti ki Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója. "Az elmúlt évtizedben a XIII. kerület északi részének teljes megújulása mellett Újpest-Központ is felértékelődött.”
Fejlesztések az élhető környezetért
De mit is érne a jó közlekedés élhető, kellemes környezet, klassz közösségi terek, a zöldfelületek átgondolt tervezése és korszerű lakóingatlanok nélkül? Újpest szerencsére már ezeknek sincs híján. Az igen kellemes újpesti főtér hangulatát az István út felől nézve az impozáns, szecessziós stílusú városháza határozza meg, mögötte pedig az Egek Királynéja templom emelkedik, ami mellé a kerület rendezvényeit, városnapokat, koncerteket szokták szervezni – amiből egyébként valóban akad bőven. Szüreti mulatság, Újpest Napok, sportnap – minden abba az irányba mutat, hogy Újpest szeretne egy kicsit város a városban lenni, ahol a szűkebb közösségnek még ereje van.
Ezt a koncepciót támogatja az új vásárcsarnok is: a 2018 szeptemberében átadott épület sokkal több lett, mint egy csili-vili piac. A tér felújításának jelentősége, a beruházás maga és az új épület számtalan előnye egy másik cikk témája lenne, itt álljon most csak annyi, hogy a látványnak sem utolsó csarnok tetején egy vadonatúj, többtermes rendezvényközpont is helyet kapott, ahol színházi események, koncertek, workshopok, foglalkozások is tarthatók, visszahozva ezzel kicsit a piac közösségformáló erejét.
„A Szent István tér teljes felújítása és az új vásárcsarnok megépítése miatt a környék szinte ugyanolyan népszerűvé vált, mint a XIII. kerület Váci út menti részei
– összegzi Kricsfalussy Tamás.
Az értékesítési igazgatótól azt is megtudtuk, hogy mindez egy jól átgondolt terv része: „Újpest-Központnak a Polgármesteri Hivatal által kidolgozott és következetesen végrehajtott megújítása, a Szent István teret a Dunával összekötő gyalogos és sétálóút jövőbeni kialakítása az, ami ezt a környéket mára egyértelműen kiemelte a kerületi kistérségek közül."
"Beruházóként ritkán találkozunk ennyire tudatosan átgondolt szabályozási tervvel, ahol a fejlesztők ilyen szorosan közreműködnek a környező építkezésekkel. A tervezett fejlesztéseket már most támogatniuk kell az építkezéseknek – mint például a Metrodom Panorámának –, ami valódi jövőbemutató gondolat.”
Az újpestiek imádják a zöldet
Újpest kimondottan környezettudatos kerületnek vallja magát, az emberek szeretik és igénylik is a természet jelenlétét. A régi munkásszállók földszintes, belső kertes kis társasházai vagy a metrómegállótól akár egyetlen utcára lévő családi házak is vonzzák azokat, akik nem szeretnének betonrengetegben élni –
kinek ne lenne vonzó a saját kert a Nyugati pályaudvartól mindössze 20 perc metróútra?
És ilyen a Metrodom Panoráma lakópark zöld homlokzata is, ami nem csak hazai, de európai viszonylatban is különlegességnek, ritkaságnak számít.
„Az újpesti lakosok környezettudatosak, így az otthonukat illetően is kicsit többre, különlegesebbre, egyedibbre vágynak. Nekik szerettünk volna lehetőséget, otthont teremteni, ugyanakkor az is fontos volt számunkra, hogy mindezt elérhető áron kínáljuk.”
Ha a kerület lakóinak jövedelmi szintjén nézzük, azt láthatjuk, hogy az újpestiek alapvetően a közepes jövedelmi szint felső részébe tartoznak. Az emberek nem csak tudnak, de hajlandóak is a kerületben ingatlant vásárolni. „Ebben a kerületben is hasonló folyamat játszódott le, mint Budapest más részein: a korábbi válság után 2013-tól előbb lassan, majd 2015 után nagyobb ütemben emelkedtek az árak. Mivel a kerület elég nagy, jelentősek az árkülönbségek még az azonos kategóriájú ingatlanok között is a lokációtól függően. Az új építésű lakásokat tekintve Újpest déli részén a legmagasabbak az árak, itt jelenleg 700-800 ezer forint között vannak az átlagos négyzetméter árak.”
A jelen és a jövő otthonai épülnek most
A lakóparkok iránt megjelenő igény nem új keletű. Aki nem a környéken él, azt bizonyára meglepi, hogy Újpest-Központban már a 90-es években megkezdődött a modern, jellemzően 4-5 emeletes 20-30 lakásos társasházak építése, gyakorlatilag a IX. kerület rehabilitációjával egyidejűleg - ez a városrész azonban jóval kisebb hírverést kapott.
„Ez a tendencia, a korábbi sikerek természetesen sokat segítettek, hiszen nem kellett teljesen sötétben tapogatóznunk. A Metrodom Panoráma esetén az épület puszta mérete, és jellege volt a nagy lépés, sőt, inkább ugrás.”
Újpest legújabb lakóparkja ugyanis tud már mindent, amit egy 21. századi otthontól elvárunk. A fejlett energetikai rendszernek köszönhetően az épület közel nulla energiafelhasználású, a zöld felületek megőrzése pedig szintén alapvetés az építtető számára. A mai lakóparkok a lakóknak kínált egyre több szolgáltatásban is eltérnek elődjeiktől: edzőterem, szauna, játszóház, közösségi nappalik, a prémium szállodákhoz hasonló különleges, elegáns előterek portaszolgálattal.
„Mindez nem a leggazdagabbak számára készülő luxuslakásokban, hanem a középosztály által keresett, megfizethető árkategóriában valósul meg" – hangsúlyozza az értékesítési igazgató. "Újpest nagyon hosszú utat tett meg az elmúlt évtizedekben. Örökségét az előnyére fordította, az én személyes véleményem pedig az, hogy a fejlődés a következő években is folytatódni fog, a városrész még a XIII. kerület északi részénél is keresettebb lehet. A Metrodom Panoráma pont itt, pont most tudott több lenni, mint egy átlagos ház.”
Nem csak új otthonunk elhelyezkedése, felszereltsége számít, hanem az építtető is: hírneve, megbízhatósága kulcsfontosságú, bár kevesebb figyelem irányul rá.
A Metrodom városszerte közel 3000 lakást épített fel, és minden házuk mögött banki finanszírozás áll, a saját kivitelezésnek köszönhetően pedig kevésbé vannak kiszolgáltatva az elmúlt évek piaci viszontagságainak. Minden tekintetben az átláthatóságra törekszenek: referenciáik elérhetők honlapjukon, és a szabad lakásokról is minden lényeges információt közzé tesznek, az árakat sem titkolva. Igazi kuriózum, hogy az építkezéseket a nap 24 órájában élőben közvetítik.
