A járvány okozta gazdasági változások közepette bombaként robbant a hír, hogy az állam valamilyen formában támogatni fogja a munkájukat elvesztőket azzal, hogy finanszíroz bizonyos szakképzéseket. Ez különösen felkeltette azok figyelmét, akik az IT szektorban látnák esetleg a saját jövőjüket. Vajon reális elvárás-e az állami ingyenképzésből és egyéb, finanszírozott gyorstalpalókból használható tudás megszerzése? Mi történik most egyáltalán az IT-szektorban? Papp Károllyal, a Docler cégcsoport társalapító-tulajdonosával beszélgettünk.

A gyorstalpalótól nem leszünk szakemberek

Alapvetően igen üdvözlendő trend, hogy egyre nagyobb hangsúly van a privát és állami IT-képzéseken, hiszen egyre nagyobb kereslet is van szakemberek iránt és állandó a hiány a tényleg profi munkaerőből. Viszont azt érdemes látni – teszi hozzá Papp Károly -, hogy ezek a rövid képzések, legyen szó a most elindult állami programról vagy az évek óta piacon lévő privát iskolákról, csak betekintést nyújtanak a szakmába, de arra nem elégségesek, hogy igazán tapasztalt szakemberekkel lássák el a piacot.

Az ilyen gyorstalpaló jellegű képzések legfőképp a fiataloknak lehetnek hasznosak és azoknak, az IT bizonyos területén már tapasztalt szakembereknek, akik gyorsan el tudnak sajátítani új dolgokat és szeretnék lekövetni az iparági változásokat. Nem lehetetlen ugyanis, hogy egyik napról a másikra meg kell tanulni egy új programozási nyelvet, mert a korábbi elavulttá vált. Az alapozó képzések elvégzése után tehát még rengeteg projektet végig kell csinálnia, és rendületlenül tovább kell képeznie magát az embernek, különböző programnyelvekre és területekre specializáltan.

A jó programozó a kihívásokat keresi

Nehéz megbecsülni, pontosan mennyi betöltetlen IT-s állás van, de az biztosan igaz, hogy a jó munkaerőre való igény nem fog csökkeni, sőt.

„A Doclernél legalábbis folyamatosan kutatjuk a legjobb szakembereket, akik tényleges szakmai kihívásokat keresnek” – mondja Papp Károly.

A hangsúly nem véletlenül kerül a szakmai kihívásra. A közepes szakembert ugyanis az informatika területén is – mint a legtöbb szakmában - az különbözteti meg a kiválótól, hogy a kiváló folyton fejlődni szeretne, keresi és szereti szakmai kihívásokat, célorientált, proaktív és éhes a sikerre.

Ma a piacon sokkal inkább ilyen, a remek szakmai háttér mellett jó munkaszemlélettel, soft skillekkel és rugalmassággal rendelkező szakemberekre van szükség, mint megélhetési programozókra – fogalmaz Papp Károly.

Oké, de akkor mégis kiből lehet igazán jó programozó?

Nem lehet bárkiből jó programozó – véli Papp Károly. Egy komplex IT-képzésbe azok vágjanak bele, akik hajlandók és képesek is azt a rengeteg időt beletenni a tanulásba, amire nemcsak a képzés alatt, hanem utána is szükség van.

A rááldozott időn túl elengedhetetlen a logikus gondolkozásmód és a remek problémamegoldó képesség, hiszen ezekre lesz nap mint nap szükség a munka során. Kitartónak és türelmesnek kell lenni, sőt, fontos a monotonitástűrés – ez utóbbiról talán kevesebb szó szokott esni.

Talán kissé általánosnak hangzik, de az IT területén hatványozottan igaz, hogy a (leendő) jó szakember a kudarcot a sikerhez vezető út egy lépéseként tudja látni. Sokszor nem egy kikövezett úton kell haladni, hanem nekik maguknak kell azokat a köveket lerakni – sok-sok felmerülő probléma megoldásával.

„Ha valaki ezeket nem tudja pozitív kihívásként megélni, akkor később sem lesz elégedett és boldog a munkájával – szögezi le Papp Károly, aki még egy fontos dolgot említ. A jó IT-s nem az egyéni sikereket hajszolja, hanem csapatjátékos. Ez valóban elengedhetetlen.”

Az IT-s szakember nem egyenlő a fejlesztővel

Sűrűn előforduló általánosítás, hogy az informatika területén dolgozó szakembereket automatikusan programozónak, fejlesztőnek nevezzük, pedig nagyon szerteágazó ez az iparág. A fejlesztők mellett az IT security és a tesztelő szakemberek is keresettek, de szintén népszerűek a projekteket koordináló, összefogó szakmák, mint például a projektmenedzser és Product Owner. Ezek mellett az elmúlt években robbantak be igazán az adatelemzők, a big datára és a machine learningre specializált szakértő pozíciók.

Ahhoz, hogy ezeken a területeken sikeres lehessen valaki, elsősorban nagyon erős alaptudással kell rendelkezni, és folyamatos továbbképzésre van szükség, hiszen a technológiák rohamosan fejlődnek és ezzel lépést kell tartani. Karrierútja során egy IT szakembernek nagy valószínűséggel többször is specializálódnia kell valamilyen területre - így válhat belőle igazi profi.

„Elindulni látunk egy érdekes trendet, ami az automata tesztelő és üzleti elemző keveréke – mondja Papp Károly.

"Ez olyan szakembert jelent, aki nem csak specifikálja, de tesztesetekkel le is fedi a szoftver elvárt működését. A tényleges implementáció továbbra is a fejlesztőre marad, de érdekesnek találjuk azokat az önéletrajzokat, ahol egy üzleti elemző az automata teszt eszközökben vagy nyelvekben is tapasztalatot szerzett. Szerintünk ez új szerepkör lehet a jövőben, amiben látjuk a fantáziát.”

Nincs megállás, van viszont rugalmas reagálás

A járvány természetesen nem hagyta hidegen az IT szektort sem. Projektek álltak le vagy lassultak le, de a legtöbb cég, így a Docler is, rendületlenül megy előre.

„Nem csak a mi, de az egész szektor rugalmasságát példázza, hogy mindössze 48 óra leforgása alatt az összes kollégánkkal átálltunk az otthoni munkavégzésre és azóta is otthonról dolgozunk. Ezt az időszakot fejlődésre, bővülésre használjuk és toborzási kampányt indítottunk, ahol a legjobb IT szakembereket keressük” – mondja a Docler társalapítója.

Valószínűleg a cégek eltérő tanulságokat vonnak le az elmúlt hetek tapasztalataiból, de a home office és a remote work fogalmak biztosan a mindennapok részévé váltak. Sokan most jöttek rá, hogy nemcsak ugyanolyan hatékony lehet az ilyen formájú munkavégzés, hanem ezáltal akár még produktívabbá is válhat.

„Ez az időszak arra is alkalmas volt, hogy mindenki megismerhette a remote munkavégzéshez szükséges eszközöket, így gyakorlatilag a világ bármely pontján lévő kollégákkal, leendő kollégákkal egyszerűen és hatékonyan lehet együtt dolgozni.”

A milliós fizetés nem költői túlzás – persze ezért meg kell dolgozni

A szektoron belül igen nagy eltérés lehet a fizetéseket illetően – programnyelvenként és pozíciónként is vannak különbségek már a kezdő fizetések tekintetében is.

„Nálunk egy junior szoftverfejlesztő vagy Business Analyst például bruttó 750 000 forintot kereshet, viszont egy Junior Product Owner már akár bruttó 1,6 millió forintot is hazavihet. Természetesen a senior pozícióknál is nagy a szórás, de egy senior Product Owner vagy egy Engineering Manager fizetése már elérheti a bruttó 2,4 millió forintos is. A bérsávjainkat a szektor top 10 százaléka fölé pozicionáltuk, ezeket április végétől nyilvánosan meg is osztjuk az álláshirdetéseinkben.”

BRAND & CONTENT