A beszélgetés témája ezúttal a bezártság és az esetleges második hullám volt.

Ahogy a koronavírus-járvány első hullámán túl vagyunk, Magyarországon az is sokak számára kérdésessé vált, hogy egyáltalán volt-e járvány. A kijárási tilalom alatt így is megtanultunk bezárkózni, de beleőrülni is.
Hogy változott meg a magatartásunk a karanténtól? Másodjára könnyebb lesz, vagy láncokat kell a hatóságoknak a bejárati ajtókra erősíteni? Meddig van helye a kétkedésnek és a "bezzeg múltkor sem volt semmi" hozzáállásnak?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Csányi Vilmos etológussal.

Facebook esemény

A beszélgetés:

A beszélgetés összefoglalója:

Hogyan vizsgázott a világ vírushelyzetben?

„Kipróbáltuk, ha tényleg jönne egy nagyon veszélyes vírus, aminek sokkal nagyobb lenne a káros hatása, akkor hogyan kellene eljárni. Azok az országok, ahol betartották a karanténnal járó szabályokat – többé-kevésbé engedelmeskedtek a hatóságok kéréseinek -, azoknál a mutatók sokkal jobbak, mint ahol nem tették. Amerikában voltak, akik tüntettek a maszkviselés kötelezettsége ellen.  Jellemző, hogy ebbe a szabadságfogalomba az is belefér, hogy szabad legyen mindenkit megfertőznöm, aki szembejön.”

„Én úgy gondolom, hogy a glóbusz egésze jól vizsgázott. A spanyolnátha járvány vagy a pestis Angliában a lakosság egyharmadát elvitte néhány hét alatt. Ahhoz képest a statisztikában fel sem tűnnek ezek a mostani adatok.”

Magyarországon az emberek 80%-a maradéktalanul betartotta a hatságok kéréseit. Az emberektől elvárható vajon, hogy 2-3 hónapos bezártság után a következő hasonló helyzetben is otthon maradjanak?

„Én azt gondolom, hogy itt egy értelmes lakosság van, amelyik felfogta, hogy fel kell készülni a legrosszabbra. Szerencsére a legjobb következett be. Ha jön egy második hullám, nyilván felülkerekedik a józan ész…”

„Legfontosabb az adatgyűjtés. Ha média állandóan pontos adatokkal szolgál – tehát nem csak a hasára csap és másnap az ellenkezőjét mondja –, hanem mindig korrekt kérést és korrekt utasítást ad, akkor én úgy látom, hogy a lakosság ennek engedelmeskedik.” „Tudtuk, hogy kezet kell mosni. Most kaptunk egy megerősítést, hogy emberek, nagyon kezet kell mosni. Én azt hiszem, hogy ez nem fog eltűnni.”

Mit eredményezhet, ha valaki „bezzeg a múltkor sem volt semmi” attitűddel áll hozzá a járvány második hullámához?

„10% hülyét elvisel a társadalom. A baj akkor van, ha 60-80% hisz valamilyen összeesküvés-elméletben, vagy egy fals hiedelemben.  Ha veszélyes ez a hit, az hamar napvilágra kerül, és akkor visszazökken a helyes kerékvágásba az ügy. A leghelyesebb, amit tehetünk, hogy elmagyarázzuk, most kommunikációs káosz van, ne higgyél el semmit, amit valaki olyan mond, aki nem tudja bizonyítani.”

„Az emberiségnek nem az lenne az igazi fejlődése, hogy egyre kisebb drónokat tud csinálni, meg egyre nagyobb repülőt, hanem az, ha ezt a bolygóra méretezett emberiséget a hiedelmek kontrollálásával meg tudná oltalmazni.”

Beszélgetőpartnerünk:

Csányi Vilmos   akadémikus, Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az állati és emberi viselkedés kutatója

Moderátor:

Szabó Dániel, a Napi.hu főszerkesztő-helyettese

„Engem a járvánnyal kapcsolatos hiedelmek természete érdekel a legjobban. Talán az első alkalom, hogy az egész glóbusz megpróbált adatokkal alátámasztani sokféle, sokszor egymással ellentételes elképzelést. A hiedelmek és a tények viszonya a legizgalmasabb az elmúlt eseményekben.” 
Csányi Vilmos

Az Out of the Box eseményeiről Facebook oldalunkontájékozódhat, a korábbi beszélgetéseket Youtube csatornánkon is megtekintheti. Kövessen minket és iratkozzon fel!

BRAND & CONTENT