A kis- és középvállalkozások igencsak nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt hónapokban, sőt, a régi kerékvágásba való visszatérés sem feltétlenül zökkenőmentes. Ha egyáltalán lehetséges. A digitális megoldások a túlélés kulcsát adhatták a cégek kezébe, de vajon hogyan tudta ezt igazán jól kihasználni például egy szabadulószoba?
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a kis- és középvállalkozásoknak mindössze a harmada tudott zavartalanul működni a járvány miatti korlátozások idején. Az, hogy melyik szektorban tevékenykedik a KKV, persze árnyalja egy kicsit a képet, de azért a felmérésből le lehet vonni egy fontos következtetést: minél több digitális megoldást használt egy vállalkozás már korábban is, annál kevésbé nehezítette meg a működését a járvány.
Ha egészen pontosak akarunk lenni: azok közül a vállalkozások közül, amelyek korábban nem használtak digitális megoldásokat, 22 százalék tudta zavartalanul tovább folytatni korábbi tevékenységét. 1-2 digitális megoldás használata esetén 23 százalék; 3-4 megoldás esetén 30 százalék, míg az 5 különböző digitális megoldást használó vállalkozások körében már 37 százalék ez az arány – derül ki az eNET kutatásából, amit a Telekom megbízásából készített.
A Locked Room esetében semmiképp nem beszélhetünk zavartalan működésről, hiszen szó szerint egyik napról a másikra tűntek el az emberek a szabadulószobáikból, amikor a megjelenő kormányrendelet miatt be kellett zárniuk.
„Két hétig vártunk, hogy hátha javul a helyzet, de aztán már mi is láttuk, hogy hosszabb távra kell berendezkednünk – mondja Kozák Gábor, a cég egyik tulajdonosa. Ekkor döntöttük el, hogy megpróbálkozunk egy online szabadulószobával.”
Mivel a fejlesztés nagyobb beruházási költséggel és sok idővel is járt, hetekbe telt, mire végül az első online játék megvalósult.
„Sok külföldi, főleg amerikai mintát néztünk, és azt láttuk, hogy egyébként nagyon jól tud működni ez a forma”
– teszi hozzá Kozák Dani társtulajdonos, aki azt is megjegyzi halkan, hogy a magyar szabadulószobák világviszonylatban is kiemelkedően színvonalasnak számítanak.
„Ha csak szigorúan az üzleti részét nézzük – veszi át a szót Farkas Dániel üzletvezető – akkor ez nekünk egy költségesebb megoldás, ami viszont nem hoz annyi bevételt, mint a hagyományos játék. Online egy játékvezetőnk csak egy játékot tud koordinálni, míg offline formában többet is tudnak felügyelni egyszerre. Természetesen egy ilyen játék nem is kerülhetett ugyanannyiba, mint a fizikai szabadulószobás élmény. Ugyanakkor a célunkat – ebben a nehéz helyzetben – sikerült elérni: tudtunk munkát adni a játékvezetőinknek, nem kellett senkitől megválnunk, tudtuk szórakoztatni, kikapcsolni kicsit az embereket és elértük, hogy a játékosaink ne felejtsenek el minket ebben az időszakban.”
A Locked Room tehát – a kutatásban részt vevő vállalkozások feléhez hasonlóan – szűkített kapacitással/tevékenységi körrel tudta átvészelni ezt az időszakot.
A felmérés szerint a KKV-k 11 százaléka volt kénytelen teljesen szüneteltetni a működését, míg egy százalékuk megszűnt.
„Mi már a karantén előtt is elég komoly digitális apparátussal működtünk, hiszen a szobáinkban rengeteg elektronikus megoldást használunk, sokszor hálózatban működnek a feladatok – mondja Kozák Dani. Ezen kívül már korábban is szem előtt tartottuk a webes felületeinken a jó ügyfélélményt, hogy könnyen, gyorsan tudjanak tájékozódni a játékosok, tudjanak foglalni, online fizetni. Ez utóbbinak nagyon megnőtt a szerepe természetesen a járvány alatt.”
A Telekom és az eNET is erre jutott a kutatásában. Bár a webshop, a készpénzmentes fizetési megoldások, az elektronikus kommunikáció és az online számlázás már a járvány előtt is széles körben használt funkciók voltak a vizsgált kisvállalkozásoknál, mindegyik esetben elmondható, hogy jelentősen nőtt a használók száma és több vállalkozás mondja, hogy a jövőben vezeti be ezeket az újításokat.
Az is kiderült, hogy a cégek több mint fele készül valamiféle digitális fejlesztésre a járvány után, és mindössze negyedük kíván visszaállni a válság előtti munkarendre, 41 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy abban a metódusban dolgoznak tovább, ahogy a vírusveszély alatt. Hogy a digitalizáció útjának még csak az elején jár a KKV-szektor, azt jól mutatja, hogy a megkérdezett cégek 21 százaléka hozott be legalább egyet az olyan megoldások közül, mint a közösségi média jelenlét, honlap, webshop, online számlázás vagy éppen a készpénzmentes fizetési lehetőség biztosítása.
„Nekünk a kommunikáció volt a kulcsfontosságú a karantén alatt. Egymással is természetesen, de az online játékok során például meg kellett oldani, akkor is tökéletes legyen a kapcsolat, hogy ha Amerikából hívnak minket. Sőt, a pincébe is le kellett vinnünk a jelet – mondja Kozák Dani, és hozzáteszi: emellett persze rengeteget foglalkoztunk azzal, hogy az újranyitásnál új szobákkal és még jobb élményekkel várjuk vissza a játékosokat.”
A Locked Room számára az igazi újdonság a közösségi kommunikáció nagyobb mértékű használata volt.
„Bár elképzelhető, hogy a járvány után önálló termékként fejlesztjük majd az online szabadulószobát, hiszen látnánk benne potenciált, most mégis az online marketing eszközök és kommunikáció az, amit tovább szeretnénk vinni" – mondja Farkas Dániel. "Korábban rengeteg külföldi vendégünk volt, most viszont meg kell próbálnunk a hazai játékosokat elérni, ehhez pedig olyan eszköz a social media, amit eddig talán nem használtunk ki eléggé.”
A magyar KKV-k azonban nem csak technológiai, hanem szemléletbeli változást is igényelnek. A Telekom ennek segítésére hívta életre a Hello Biznisz Klubot, amely egy partnerségre építő, a digitalizációt támogató közösségi kezdeményezés, ahol a Telekom a vállalkozóknak megjelenési lehetőséget biztosít, sőt, online hirdetési felületeinek egy részét felajánlja a vállalkozások részére.
Bármely KKV regisztrálhat a Telekom Hello Biznisz Klubba, és néhány perc alatt létrehozhatja digitális megjelenését működési területtől, cégprofiltól függetlenül. A klub országszerte arra bátorítja a vállalkozásokat, hogy büszkén mutassák meg cégük és termékeik-szolgáltatásaik erősségeit az online térben.