Index Vakbarát Hírportál

Az úttörő optikustól a szmogriadókig – így autózunk mi

2020. szeptember 23., szerda 10:11

Az autók számával együtt a forgalom is nőtt az elmúlt száz évben. De mi a helyzet a légszennyezéssel? A szeptember 22-i autómentes nap alkalmából képes anyagban tekintjük át a magyar autózás történetét. Nemcsak a gépjárművek száma nőtt drasztikusan, de a technológiai fejlődés üteme is, ami az akkumulátorok vagy épp az okos megoldások példáján jól megfigyelhető. Az utóbbi években gyorsuló ütemben nő az alternatív közlekedési eszközök, illetve egyéb megoldások száma is, a közösségi autózástól az elektromos járművekig.

Ami régen luxusnak számított, mára sokunk életének elengedhetetlen részévé vált. Míg bő száz éve talán egyenesen őrültnek nézték azt, aki automobilt hajtott, most mi sem természetesebb annál, mint autóba ülve átszelni az országot. Magyarországra 1895-ben érkezett meg az első gépkocsi, és az akkor merőben új technológiai vívmány igen lassan terjedt el. Igazán robbanásszerű gyarapodást a hetvenes-nyolcvanas évek hoztak. Ma pedig ott tartunk, hogy sok nagyvárosban jelent problémát a zsúfoltság és a légszennyezés, noha erről nem csak az autók tehetnek. Az alternatívákra az európai autómentes nap próbálja felhívni a figyelmet.

A környezeti ártalmak csökkentése érdekében ma már nem csak az autó elhagyása az egyetlen alternatíva. A mobiltelefonok fejlődésével párhuzamosan megjelent a „car sharing”, vagyis a járművek megosztásán alapuló közlekedés, ami négy- és kétkerekű jármű választása esetén is csökkenti a környezeti terhelést. De terjednek a hibrid és tisztán elektromos járművek is, melyek – legalábbis a helyben keletkező zaj- és légszennyezés tekintetében – tisztább megoldást jelentenek.

Az autómentes nap egyik üzenete, hogy a gépkocsik számának csökkentése és a tisztább üzemű járművek terjedése mindenki érdeke, hisz a rossz levegő és az élhetetlen város nem egyéni, hanem olyan társadalmi probléma, mint például a dohányzás, ami nemcsak a dohányzóra nézve ártalmas, hanem a környezetére is. Mindkettőben közös, hogy az égés során káros anyagok szabadulnak fel és jutnak be a füst által a szervezetünkbe. De az is közös, hogy mindkét iparág alternatívákat fejleszt az ártalomcsökkentés érdekében.

 A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Rovatok