Használt autót venni mindig kockázatos. Figyelni kell az állapotra, az előéletre, a papírokra, ezernyi apró dologra, miközben sokszor a simlis nepperek közt lavírozva próbáljuk megtalálni azt, akiben megbízhatunk.
Persze azoktól a rémtörténetektől sem alszunk nyugodtabban, amelyek több roncsautóból összelegózott, szemre hibátlannak tűnő kocsikról szólnak. Nem csoda, ha sokan ódzkodnak ettől az egész folyamattól, és attól rettegnek, hogy csak utólag derül majd ki, hogy guruló ipari hulladékba locsolták a hosszú évek kemény munkájával összekuporgatott forintjaikat. Szerencsére egyre több eszköz áll az autóvásárlók rendelkezésére, hogy megalapozott és körültekintő döntést hozzanak.
A legideálisabb eset természetesen az, ha a kiszemelt autót átvizsgáltatjuk egy független szervizben. Teljes képet kaphatunk annak állapotáról, az elvégzendő javításokról, így egyszerűbben mérlegelhetünk, hogy belefér-e nekünk az üzlet vagy sem. Nyilván nem életszerű, hogy egy hosszú, akár több városon és tucatnyi autón átívelő keresés során minden szóba kerülő példányt elvigyünk egy ilyen átnézésre, ezért is hasznos az előzetes lekérdezés.
Ennek több módja is van, érdemes első lépésként az általános információkkal szolgáló központi nyilvántartást használni, amely ráadásul ingyenes. Itt azonban csak a legszembeötlőbb turpisságok derülnek ki: ha esetleg körözik az autót, kivonták a forgalomból, vagy visszatekerték a kilométer-számlálót. Ha többre vagyunk kíváncsiak, mélyebbre kell ásni. Nem árt például tisztában lenni a jármű kártörténetével: sérült már korábban? Szakszerűen javították? Nem mindegy, ez komoly értékbefolyásoló tényező lehet.
Erre való a TotálKár. A rendszer a legnagyobb kárkalkulációs adatbázist kínálja, és a javítási számításokat készítők által feltöltött adatokból dolgozik.
Ha a megvenni kívánt autón az elmúlt két évtizedben akár kötelezős, akár cascós javítási kárszámítás készült (mert felvette a kárt egy biztosító, egy márkaszerviz, egy hivatalos lakatos), szinte biztosan szerepel az adatbázisban, és azt is tudjuk, mennyire becsülték a javítás költségét, azaz körülbelül mekkora volt a baj.
Ehhez mindössze az alvázszámot kell megadni az egyszerű felületen. Az alapvető információ ingyenes, azért tehát nem kell fizetni, hogy kiderüljön, készült-e javítási kalkuláció az autóra vagy sem. Ha volt káresemény, akkor két doboz cigi áráért megkaphatjuk a részletes tájékoztatást. A kapott dokumentumban időrendi sorrendben találjuk meg a korábbi sérüléseket, méghozzá részletezve. Amellett, hogy mikor és milyen kilométeróra-állásnál törték meg az autót, kiderül az is, mely elemek sérültek. Ezek darabszámából, valamint a munkadíjra és alkatrészárra kapott kalkulációból következtethetünk a sérülés mértékére.
De mi van, ha a kinézett autó korábban sérült volt? Mindenképpen el kell felejteni, és tovább kell állni? A helyzet nem ennyire drasztikus. A statisztikák azt mutatják, hogy az autók felének tízéves korára volt valamilyen káreseménye. Csakhogy káresemény és káresemény között is vannak eltérések: zongorázni lehet a különbséget egy lökhárító meghúzása, egy koccanás, és egy vadelütés következtében összegyűrődött orr-rész között.
A Totalcar Kártotó című sorozata éppen arra próbál rávilágítani, mennyire különbözőek lehetnek az egyes alkatrészek javítási- vagy csereköltségei, az autó típusától és kategóriájától függően, illetve hogy mekkora javítási összegek reálisak egy legális, számlát adó szerviz esetében.
Egy viszonylag fiatal Škoda Octavia első lökhárítójának javítása például hivatalos szervizben 166 ezer forint, de egy Tesla Model S-nél már 400 ezer fölötti összeggel kell kalkulálni. Egy pár esztendős Toyota Yaris tükrét 54 ezerért cserélik, az Audi Q7-esé már 237 ezerre rúg. Ha az első lámpa sérül, egy Suzuki Swiftnél 72 ezerből ússzuk meg a cserét, egy M3-as BMW-nél majdnem kétszázezer lesz a számla végösszege.
Ha az előző tulaj parkolás közben odadörzsölte kicsit a lökhárítót, aztán elvitte az autót fényezőhöz, lényegében nem keletkezett a használati értéket befolyásoló probléma. Letört a tükör? Semmiség, ha a javítás szakszerűen történt. De a kavicsfelverődés miatt cserélt szélvédőtől sem kell megijedni. Egy ügyes, a szakmát valóban értő karosszérialakatos nagyon rondán kinéző sérüléseket is helyre tud úgy állítani, hogy az ne legyen szembetűnő, és ami még fontosabb, ne okozzon gondot a rendeltetésszerű használatban.
A nagyobb baj ott van, amikor korábban rongyosra gyűrt, talán gazdasági totálkárosból feltámasztott autót próbálnak sérülésmentesként ránk melegíteni, természetesen egy hibátlan, valóban megóvott és dédelgetett kocsi áráért. Az ilyen helyzetekben lehet nagyon nagy hasznunkra a TotálKár. A kapott információkat mérlegelve eldönthetjük, hogy egyszerűen túl sok nekünk a tudat, hogy ilyen mértékben meg volt már ropogtatva az álomautónk, vagy érdemes még vele foglalkozni. Utóbbi esetben viszont kiváló alkualapot kapunk a kezünkbe.
Természetesen nincs olyan rendszer, amellyel valóban száz százalékosan szűrhetünk ki minden sérülést, mivel sokan javítanak félhivatalosan, vagy feketén. Ők nyilván a kártörténeti rendszerbe sem jelennek meg. Ha mondjuk emberünk egy ködös novemberi estén telibe talált egy őzet, óvatosan hazagurult, kikalapálta a lemezeket, majd áttolta a kocsit a szomszédba, ahol gyorsan lefújták neki az udvaron, annak nyilván nem lesz nyoma sehol. Ilyenkor egyetlen mentsvárunk a tüzetes átvizsgálás.
A TotálKár szolgáltatása tehát segít abban, hogy használtautó-vásárlásakor tudjuk, melyek azok a részei az autónak, amit jobban érdemes megnézni, mi az, amire feltétlenül rá kell kérdezni az eladónál. Így elkerülhetjük, hogy belefussunk egy későbbi, sok százezres költségbe, vagy elhúzódó jogvitába.