Index Vakbarát Hírportál

El lehet viselni ép ésszel ezt a világot fiatalként?

2021. március 7., vasárnap 00:02

A világ többet változott az elmúlt néhány évtizedben, mint korábban évszázadok alatt. A jövő a klímaváltozás és a technológia fejlődése miatt kiszámíthatatlanná vált, az Y és a Z generáció egy sor olyan szorongással küzd, amelyre az idősebbek tapasztalatai sem nyújtanak receptet: az identitáskeresés, a felnőtté válás krízisei mellett a digitalizáció csapdáival is szembe kell nézniük. Egy hiteles, a fiatalság valós problémáit feszegető sorozat bevállalja, hogy foglalkozik ezekkel a felkavaró kérdésekkel, akkor is, ha megosztja a nézőket. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan nyúlnak a kényes témákhoz a prémiumkategóriás sikersorozatok.

A kétezres évek végéig egy young adult vagy new adult sorozat általában 45 percnyi szórakozást jelentett, ahol az ember lelki békéjét nem zavarták meg különösebben a gimis szerelmek, az ellenséges iskolai bandák vagy az összeköltözés során adódó konfliktusok. Természetesen helyet kaptak olyan témák is, mint a bullying, és becsúszott egy-két nehéz sors vagy tragédia is, de ahogy lement a stáblista, úgy kapcsolódtak le a nézők a szereplőkről, akik ritkán lógtak ki a megszokott keretekből.

Mindenki emlékszik az egyértelműen rossz vagy jó karakterekre, a jó tanulóra, a menő rosszfiúra és a szép, de gonosz pomponlányra vagy a kicsit lúzer, de szerethető figurákra és az elképesztően belevaló főszereplőkre. Az olyan témák, mint a felnőtté válás valódi krízisei, az identitáskeresés, a bántalmazás, a kirekesztés, a függőségek vagy a mentális problémák a legtöbbször nem fértek bele a képernyőn ábrázolt világba, ha pedig igen, csak egy-egy kivételes esetre vonatkoztatva. És pontosan ez az, ami az Y és a Z generáció tagjai számára már egyáltalán nem érdekes.

Nemcsak arról van szó, hogy az internet előtti világ számukra távoli és szinte értelmezhetetlen, hanem arról is, hogy

a klímaváltozásT, az önmegvalósítás lehetőségeiT és az emberiség nem is olyan távoli jövőjét érintő kérdésekre a „hagyományos” sorozatok nem igazán kínálnak válaszokat.

Az utóbbi években készült produkciók ugyanakkor nem félnek megosztó, korábban tabunak számító témákhoz nyúlni és úgy bemutatni azokat, hogy még sokáig a nézőkkel maradjanak.

Gimis románcok helyett a felnőtté válás krízisei kerülnek a középpontba

A kamaszkor valójában egy elhúzódó krízishelyzet, az újabb prémiumsorozatok pedig képesek hitelesen lekövetni a tinikben zajló folyamatokat. Nyitottabb és sokkal bonyolultabb lett a világ az előző generációkhoz képest, és ez nemcsak megkönnyíti, hanem meg is nehezíti az önmeghatározást.

Már rég nem egyértelmű, hogy ki kibe szerelmes, az önmagukat kereső szereplők folyton változó helyet foglalnak el a szexuális irányultságok és nemi identitások színes palettáján, kapcsolatrendszereik összetettek. Az Eufória című sorozatban Rue, egy függőséggel küzdő tinilány és transznemű barátnője kapcsolata áll a fókuszban, az Akik mi vagyunk női főszereplője férfiruhákban jár, és néha fiúnak adja ki magát. Szinte lehetetlen megmondani, hol végződik egy barátság, és hol kezdődik a szerelem.

Nincs köntörfalazás akkor sem, ha a testi változások bemutatásáról van szó. Míg például a korábbi generációs sorozatokban a menstruációról csak néhány szemérmes szó esik, az Akik mi vagyunk meg is mutatja a vért és azt is, milyen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek emiatt a fiatal lányok egy strandon. Azt sem kezeli tabuként, hogy az első menstruációt nem feltétlenül fogadja ováció, főleg, ha a szereplő még küzd nemi identitása meghatározásával.

A tinik viszonya mindig is problémás volt a szüleikkel, de talán soha nem volt még ekkora szakadék a generációk között, mint most, amikor a világ néhány évtized alatt hatalmasat fordult.

A szülők élettapasztalatai nem sokat segítenek a digitalizáció kihívásaival és a klímaszorongással szemben, a korábban bevált életreceptek nem működnek, az értékrendszerek átalakulóban vannak. Az Akik mi vagyunk tinédzserei egyszerre szeretik és gyűlölik a szüleiket, időnként megnyílnak nekik, máskor még a fülhallgatót sem veszik ki, és inkább feljebb tekerik a hangerőt, ha azok próbálnak kommunikálni velük. Az Eufória epizódjaiban is a mérgező szülők és a negatív családi minták, a fel nem dolgozott traumák kerülnek előtérbe.

A mentális problémák és a függőségek nem számítanak többé tabutémának

Az idősebb generációk szemében úgy tűnik, az Y és a Z generáció nagyon szerencsés helyzetben van: a technológiai fejlődésnek köszönhetően már nem kell feltétlenül reggel 9-től délután 5-ig ülniük egy irodában, és egyre több olyan tevékenység van, amit bárhonnan végezhetnek a világon. A valóság azonban az, hogy a korosztály tagjainak életét az elveszettség érzése, a jövőt érintő bizonytalanság árnyékolja be. Nem véletlen, hogy a képernyőn is megjelent a függőségek, a depresszió és a korábban szintén tabuként kezelt mentális betegségek témaköre.

Az Eufória Rue-jagyerekkora óta bipoláris zavarral küzd, a szorongására felírt nyugtatók miatt kialakult függősége csaknem végzetes túladagolássá fajul. Elliot, a Mr. Robot hackere depressziós és szociofóbiás, mindezt drogokkal próbálja ellensúlyozni. Az Akik mi vagyunk különc és megosztó szereplője, Fraser is bőven kimeríti a problémás viselkedés kategóriáját. A szorongásra a tombolás, a mértéktelen alkohol- és drogfogyasztás és a kontrollvesztés a válasz, ami persze csak növeli a szereplők életét uraló káoszt.

Mindenkit meg lehet hekkelni, és ez szorongást okoz

A digitális tér soha nem látott szabadságot biztosít, ugyanakkor csapdákat is tartogat. A fiatalabb generáció tagjainak többsége szinte egy órára sem tud elszakadni a mobiljától, ha valamiért ez megtörténik, attól szorong, hogy lemarad valamiről. (Erre már szakkifejezés is született, ez a FOMO, a Fear of Missing Out). Az, hogy mások élete a közösségi oldalaknak köszönhetően nyitott könyv, egy sor önkéntelen összehasonlítást, frusztrációt és szorongást hoz magával.

Az Y és a Z generáció tisztában van azzal, hogy a technológia által nyújtott kényelemnek ára van.

A húszas éveik második felében járóktól már nem idegen az adatokkal való visszaéléstől való félelem, ami egyáltalán nem alaptalan, egy átlagos felhasználó ugyanis szinte védtelen egy kibertámadással szemben.

A legfiatalabbakat, akik nem is ismerik a mobilok nélküli világot, ugyanakkor mindez kevésbé zavarja. Rengeteg információt és fotót osztanak meg magukról önként is, nem törődve a következményekkel.

Az Eufória című sorozatban csak úgy repkednek az ismeretleneknek készített intim képek, nem csoda, hogy az egyik szereplő catfishing (hamis online identitással való megtévesztés) áldozata lesz, és csúnya zsarolási ügybe keveredik. A Mr. Robotban a mentális betegséggel élő Elliot nemcsak a világot kizsákmányoló vállalatokat, hanem az átlagembereket is meghekkeli, gyakorlatilag bárkiről megtud bármit, így nem marad rejtve előtte még az sem, milyen gyógyszert szed a pszichológusa.

A fiatal korosztály jellemzője a fennálló helyzet gyökeres megváltoztatására való törekvés, a hatalmi pozíciókban levők bírálata.

A klímaváltozás nem megfelelő kezelése, a környezetszennyezés, a nagyvállalatok befolyása és a kapitalizmus kritikája fontosabbá vált a régebbi sorozatokban bemutatott jómódú, kertvárosi fiatalok problémáinál.

A Mr. Robot nem ragad le a rendszer kritikájánál és a lázadásnál, hanem felteszi a kérdést, hogy mi történhet egy alternatív jövőben, ha a jelenlegi keretek megszűnnek.

Az androidok már a spájzban vannak

Az egyik legsúlyosabb téma, amely a fiatalabb generációt foglalkoztatja, az az emberiség és a bolygó jövője. Az Y és Z generáció tagjainak már lehet, nem lesz alap a tiszta ivóvíz, a tiszta levegő és az élhető környezet, amelyeket elődeik felelőtlenül szennyeznek és pazarolnak. Megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia (MI) témaköre is, amelynek fejlődése a jelenbe és a nagyon közeli jövőbe hozta a sci-fi-filmek világát.

Mesterséges intelligencia nélkül ma már szinte nem is tudunk túlélni, hiszen ezen alapul a gazdaság, az egészségügy és a mindennapi kényelmi szolgáltatások; segítségével jobbá tehető az élet, kiterjeszthető a termelésbe bevont területek aránya, javítható az élelmezés. Ugyanakkor egyidős a mesterséges intelligenciával az a kérdés is, hogy meddig lesz valójában az embereknél az irányítás.

Míg az idősebb generáció csak a tudományos-fantasztikus filmeket nézve játszott el a gondolattal, hogy az emberiség androidokkal együtt osztozik a Földön, vagy másik bolygóra kell költöznie a túléléshez, egy 20-as éveiben járó számára ez már lehetséges forgatókönyv. A megosztó témákat boncolgató A farkas gyermekeiben egy vallásháború miatt a Föld lakhatatlanná vált, android szülők nevelik fel a túlélő gyerekeket egy többé-kevésbé élhető bolygón.

Az androidok öntudatra ébredése, jogaik és felelősségre vonhatóságuk már a kultikussá vált Westworldben is központi kérdés volt, itt az ateizmus és a vallásosság ellentéte is fontossá válik, de itt nem áll meg a sorozat, további súlyos és izgalmas kérdések is felmerülnek.

Lehetnek-e anyai érzései egy androidnak? Van-e határa a pusztításnak, ha egy robotba kódolt program ezt írja elő? Van-e esélye a túlélésre egy idegen bolygón létrehozott emberi kolóniának?

De nem is kell ennyire messze mennünk ahhoz, hogy az androidok lassan, de biztosan növekvő térfoglalása aggodalomra adjon okot. Egy előrejelzés szerint 10 év múlva a mostani munkakörök jelentős része megszűnik, és ma még nem is létező feladatkörökre toboroznak majd alkalmazottakat. A gépek egyre több munkát képesek elvégezni helyettünk, döntéseket is tudnak hozni, így az sem egyértelmű, milyen ismeretekre és képzésre van szükségünk ahhoz, hogy elkerüljük a technológiai munkanélküliséget. Mint ahogy az sem, tehetünk-e bármit azonkívül, hogy azokat a skilleket erősítjük, amelyekben különbözünk a gépektől.

Nemcsak a sorozatok változtak, hanem a fogyasztás módja is

Ahogy a történetek, úgy a modern kor sorozatfogyasztási szokásai is jelentősen megváltoztak. Manapság már nem kell a különböző tévécsatornák műsorrendjéhez igazodnunk, ha sorozatokat vagy filmeket szeretnénk nézni; a különböző streamingszolgáltatásoknak köszönhetően okoseszközeinken, számítógépünkön és persze a televíziónkon is akkor nézhetjük kedvenceinket, amikor csak akarjuk. Ez a fajta hozzáférhetőség fontos szempont az új generációk számára, nem is véletlen, hogy a cikkünkben bemutatott sorozatok mind elérhetők az HBO GO kínálatában.

Az Y és Z generáció tagjainak az identitáskeresés, a felnőtté válás krízisei mellett a digitalizáció csapdáival is szembe kell nézniük. A technológiai fejlődés, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia térhódítása még akkor is szinte felfoghatatlan szintű változást jelent, ha eltekintünk az extrém, posztapokaliptikus forgatókönyvektől. Mindezekre a prémiumkategóriás sorozatok sem adnak konkrét válaszokat, de kapaszkodót jelenthetnek a kérdések feldolgozásában, a témák megvitatásában. És néha már ez is nagy segítség.

(Borítókép: Akik mi vagyunk, Alessio Bolzoni / HBO)

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette az HBO megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

Rovatok