A használtautó-vásárlóknak ma már talán minden eddiginél több eszköz van a kezükben, hogy kiszűrhessék a trükközéseket, átveréseket. Ott van például a központi nyilvántartás, amelyből ingyenesen kérdezhetjük le a kiválasztott autó adatait, futásteljesítményét és egyéb információkat. Ha többre vagyunk kíváncsiak, képbe jöhetnek olyan szolgáltatások, amelyek a korábbi sérülésekről is részletes dokumentációval szolgálnak – ilyen például a TotálKár. Biztosra persze így sem mehetünk, a legközelebb akkor járunk a tuti vételhez, ha rendes szakszervizben átvizsgáltatjuk a kocsit.
Ha törött volt, gyorsan felejtsem el?
Egyre több információhoz jutunk tehát hozzá, a kulcskérdés ezért az, hogyan tudjuk ezeket feldolgozni, hasznosítani. Mit teszünk, ha véletlenül kiderül a vágyott autóról, hogy korábban összetörték? Nyilván mondhatjuk azt, hogy hagyjuk az egészet a fenébe, továbbállunk, és folytatjuk a keresést. De nem biztos, hogy ez lesz a helyes út. A felmérések szerint ugyanis a hazai állományból minden második kocsinak volt már valamilyen káreseménye. Magyarul ötven-ötven százalék az esélye annak, hogy találunk sérülésmenteset az adott modellből.
Az azonnali vétó helyett ezért érdemes inkább részleteibe menően megismerni az autó múltját, és esetleges sérüléseit, akár a TotálKáron keresztül.
Nem mindegy ugyanis, hogy mennyire tört össze a kocsi, és mely alkatrészeit javították, esetleg cserélték. És nagyon nem mindegy az sem, hol és hogyan történt a helyreállítás. Például egy meghúzott műanyag lökhárítónál nincs nagy kockázat, ha jól sikerült eltalálni a színt a fényezéskor, talán soha nem vesszük észre. Letört a tükör? Ha nem kontárok cserélték, ezzel sem lesz bajunk. Nehezebb kérdés egy fém karosszériaelem javítása, ott ugyanis a hanyag felületkezelés és előkészítés a későbbi rozsdásodás melegágya lehet.
Pusztán a kárkalkuláció végösszegéből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a korábbi sérülés mértékére. Ugyanannak az elemnek a cseréje attól függően kerülhet többe vagy kevesebbe, hogy milyen autóról, milyen márkáról van szó, de sok más tényező is befolyásolhatja. Ha mondjuk látunk egy kétmillió forintos kárösszeget, egy kisebb, olcsóbb modellnél gyanakodhatunk arra, hogy már a fél kocsit kicserélgették, míg a prémiummárkáknál ez még akár olcsónak is számíthat. Ezért is jó tételesen végignézni a kártörténeti lekérdezésben felsorolt javításokat.
Ha nincs adatunk, nem fizet!
Egyenesen a javítási kalkulációkat készítők által feltöltött adatokból dolgozunk. A legálisan működő magyar piac szinte teljes egésze ezt használja. Ha a kiszemelt autója balesetes volt az utóbbi 20 évben, és javították idehaza, vagy legalábbis kellett volna, itt szinte biztosan megtalálja. Az alap lekérdezés ingyenes. Ha nincs kártörténeti adatunk, nem kell fizetnie. A részletesebb gépjárműkár-kalkulációs adatok lekérése 3990 Ft. A lekérdezéshez kattintson ide.
Kicsi autó, olcsóbb javítás
Érdemes a fentieket konkrét példákon keresztül is megvizsgálni, úgy lesz igazán szemléletes. A Totalcar nemrég Kártotó című sorozatában igyekezett rámutatni a különbségekre. Ebből jól látszik, hogy az újonnan is olcsóbbnak számító kisautóknál jóval olcsóbb lehet egy hasonló jellegű sérülés utáni helyreállítás, mint a középkategóriás-, és főleg prémiumautók esetében. És hogy mi számít kisautónak? Többek közt a Suzuki Swift, a Renault Clio, a Toyota Yaris, a Volkswagen Polo – sorolhatnánk napestig.
Ha például önhibánkból, vagy mások figyelmetlensége miatt leamortizáljuk a kocsi elejét, és sérül mondjuk a lökhárító, összetörik az egyik fényszóró, egy előző generációs (2017 előtti)
Suzuki Swiftnél megússzuk a dolgot nagyjából kétszázezer forintból. Ebből 130 ezer forintot tesz ki a lökhárító javítása, míg a bezúzott lámpatestet 72 ezerért cserélik ki.
Ha gyanútlanul állunk a piros lámpánál, és a mögöttünk érkező elbambul, elfelejt fékezni, ezért belénk rohan, megsérül a hátsó lökhárító és a csomagtérajtó. A szerviznek egy sor kapcsolódó alkatrészt le-, majd vissza kell szerelnie, és pótolni olyan apróságokat, mint mondjuk a márkajelzés, vagy ablaktörlőlapát. Egy Swiftnél hivatalos szervizben nagyjából 340 ezer forintot kérnek el kompletten. A hasonló kategóriájú Toyota Yarisnál ugyanez megáll 265 ezerből.
Mennyivel drágább egy átlagos kompakt?
A kompakt kategória nagyjából az átlagos, közepes méretű autókat takarja. Ide soroljuk az olyan, hazánkban nagyon népszerű modelleket, mint a Volkswagen Golf, a Ford Focus, a Toyota Corolla, vagy a Kia Ceed. Ezek újkori vételára is jelentősen magasabb, mint a fent említett kisautóké, de nézzük, mekkora a különbség, ha javításra szorulnak.
Ha meghúzzuk például egy előző generációs, tehát 2017-ig gyártott Kia Ceed első lökhárítóját, az fényezéssel és a kapcsolódó szerelési munkálatokkal együtt egy hivatalos, számlaképes szervizben 160 ezer forint körüli tétel lesz. Egy hasonló méretű, de kicsivel újabb, jelenleg is kapható Ford Focusszal történik ugyanez, meglepően drága,
mintegy 480 ezer forintos végösszeg szerepel a számlánkon.
Ilyenkor, a tél végéhez közeledve biztosan sokan észlelnek kavicsfelverődést a szélvédőn. Ha sokat vezetünk autópályán vagy országúton, akkor igen komoly esélyünk van arra, hogy az előttünk haladó, vagy a szembejövő felveri ránk a síkosságmentesítést szolgáló szóróanyag maradékait. A kavics először gyakran csak apró sérülést okoz, nem ritka viszont, hogy később továbbreped az üveg. A csere egy Focusnál 170 ezer forint, míg egy szintén kompakt méretű Toyota Priusnál bő 300 ezer. Itt nemcsak a szélvédő mérete számít egyébként, hanem az is, ha adott esetben mondjuk fűthető az üveg.
Drága autó, költséges megoldás
Gyakran ismételgetett mondás, hogy aki majmot vesz, annak legyen pénze banánra. Tehát egy prémiumautóhoz bizony kell a vaskos pénztárca, fel kell ugyanis készülnünk az esetleges javításokkal – vagy éppen csak a kötelező karbantartással – járó horribilis kiadásokra. De mi az a prémiumautó? Általában ide soroljuk az Audit, a BMW-t, a Mercedest, hogy csak a német triumvirátust említsem. De nyugodtan gondolhatunk a Volvóra, Lexusra, vagy az olyan sportkocsikra is, mint egy Porsche.
A javításnál persze itt is sokat számíthat az autó évjárata. Nézzük például, mibe fáj a prémiumoknál, ha megdörgöljük kicsit a lökhárítót. Újrafényezés, szerelés, miegymás – egy 2013-ig gyártott, azaz legalább nyolcéves BMW M3-asnál ezt megússzuk 280 ezerből. Olcsóbb, mint a kompakt, de új Focusnál. A magyarországi gyártású Mercedes-Benz CLA-nál kicsivel 400 ezer fölé emelkedik az összeg.
A korábban már vázolt piros lámpás, ráfutásos balesetet nem ússzuk meg olyan olcsón, mint egy Suzukival. Itt ugye a hátsó lökhárító és a csomagtérajtó kapott, plusz néhány apróság, járulékos költség jön hozzá.
Egy Audi Q8 hobbiterepjárónál kicsengethetünk bő 700 ezer forintot, egy Lexus RX-nél nagyjából 860 ezret. De ez még mind semmi a Tesla Model S 1,4 milliót környékező javítási számlájához képest.
Ilyen kaliberű autókra egy külső visszapillantó tükör is megvan 200-300 ezer forint.
Akkor most megvehetem a sérültet?
Önmagában azért, mert egy autó korábban sérült volt, nem biztos, hogy rögtön el kell hessegetni a vásárlás gondolatát. Érdemes összevetni az eladó által elmondottakat a kártörténeti lekérdezés adataival. Egy-egy kisebb meghúzás, horpadás még ne ijesszen el, ha szakszerű volt a javítás. Ha nagyobb mértékű volt a törés, szintén lényeges a helyreállítás minősége, de ott már annak is komoly jelentősége lehet, hogy a vételár tükrözi-e a helyzetet, vagy egy sérülésmentes kocsi árát akarják legombolni rólunk.
Vannak egészen extrém esetek is, amikor totálkáros, vagy két félből összetákolt példányokat sütnének el makulátlanként, de szerencsére ez a ritkább.
Ha fény derül egy korábbi sérülésre, de sem szemmel látható, sem érezhető következményeket nem tapasztalunk, kulcsszerepet kaphat a szervizben való átvizsgálás. Egy-két újrafényezett elem miatt vétek lenne otthagyni egy autót, ha egyébként bizonyíthatóan gondosan karbantartott, jó a műszaki állapota és egyébként minden elvárásunknak megfelel.
Autót vásárolna? Vagy saját autójának kártörténetére kíváncsi? Irány a TotálKár!
