Ha a környezettudatosságról esik szó, sokan hárítják a felelősséget a környezetet szennyező nagyvállalatokra, a napi sok kilométert ingázókra, vagy várják a megoldást a technológia fejlődésétől, azonban minden változás a saját életünkben kezdődik. Mi döntjük el, hogy takarékoskodunk-e az energiával, mennyit és mit vásárolunk, hogyan közlekedünk, és mit eszünk. Sok kicsi sokra megy, és igenis számít, hogy milyen közlekedési módot választunk, vagy legalább hetente néhány napig húsmentesen étkezünk-e. Nézzük, mi mindent tehetünk egyénileg a környezetért!

Minden otthon kezdődik

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke, azt mutatja meg, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. Karbonlábnyomunk egy jelentős részét az határozza meg, hogy mennyi energiát fogyaszt az otthonunk. Rengeteg múlik azon, hogy milyen hatékony a szigetelés, milyenek a nyílászárók, az utcát fűtjük-e vagy a lakást, és mennyi energiát fogyasztanak a háztartási gépeink.

Magyarországon az épületek jelentős része rendkívül rossz energiahatékonyságú, fűtésük és hűtésük energiaigénye nagyon magas. Bár nagy összeget jelent egy felújítás, egy utólagos szigetelés vagy a fűtésrendszer korszerűsítése, a fenti tényezők havi szinten tízezrekkel dobják meg a kiadásainkat.

Akkor is sokat tehetünk, ha nincs lehetőség arra, hogy nagy energiahatékonyságú ingatlanunk legyen. Érdemes kihasználni az otthonfelújítási programokat, kiszámolni egy szakemberrel, hogy megéri-e napelemet, napkollektort telepíteni vagy esetleg hőszivattyúra váltani.

A rezsin is meglátszik, ha a fűtést nem tekerjük feljebb 22-23 foknál, éjszakára pedig lejjebb vesszük. Ha háztartási gépet vásárolunk, válasszunk „A” energiaosztályba tartozót ( a címke és a besorolás 2020-ban megváltozott)! Lehet, hogy többe fog kerülni, de hosszú távon megtérül a különbség, mivel az ilyen gépek jóval kevesebbet fogyasztanak.

A fogyasztást az észszerű, energiatudatos használattal is csökkenthetjük, például nem indítjuk el féltöltettel a mosógépet, és energiatakarékos programot választunk. Nem nyitogatjuk feleslegesen a hűtőszekrényt, és olyan készüléket veszünk, amely rendelkezik „holiday” üzemmóddal, vagyis a szokásosnál is energiatakarékosabban működik, ha elutazunk, vagy napokig nem használjuk.

Az energiafogyasztás optimalizálásában az okos otthoni rendszerek is a segítségünkre vannak, amelyekkel távolról irányíthatjuk a fűtést, a hűtést. Egy intelligens árnyékolórendszer több fokkal képes lehűteni a lakást, és lecsökkentheti a légkondicionáló használatának mértékét. Azzal is nagy lépést tehetünk a takarékosság felé, ha lekapcsoljuk a villanyt, amikor nincs rá szükségünk, energiatakarékos izzót veszünk, spórolunk a vízzel, és kihúzzuk a konnektorból a nem használt elektronikai eszközöket, töltőket.

Az energiatakarékosság mellett az is fontos, hogy környezetbarát takarító- és tisztálkodószereket használjunk. Ezeket mi is előállíthatjuk, a neten rengeteg receptet és tippet találunk ehhez. A szelektív hulladékgyűjtés önmagában nem járul hozzá a bolygó jobb jövőjéhez, törekedjünk arra, hogy kevesebb legyen a szemét, amit termelünk! Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat, szerezzünk be környezetbarát alternatívákat, a konyhai hulladékot (konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj (összetörve), kávézacc, tealevél, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények) pedig komposztáljuk. Ha erre nincs lehetőségünk, juttassuk el olyan ismerősökhöz, akik hasznosíthatják a kertükben!

Számít, hogy a bringát és a vonatot választjuk

A EU-ban az összes szén-dioxid-kibocsátás 12 százalékáért a személyautók tehetők felelőssé, és a klímaváltozás riasztó jelei ellenére az értékek nem mutatnak csökkenést. Egyre több autó közlekedik, az elavult típusok emissziója sokkal nagyobb, mint a megengedett. Nem könnyű feladni a kényelmet, de a környezettudatos magatartás sok esetben azzal is jár, hogy kilépünk a komfortzónánkból: ez azt jelenti, hogy amennyiben megoldható, előnyben részesítjük a tömegközlekedést, vagy a kerékpározást. A városlakóknak érdemes átgondolniuk, hogy tényleg szükségük van-e saját autóra. Ha meglátogatnák a távoli kis faluban élő nagyit, vagy nagybevásárlást terveznek, egy sor autómegosztó szolgáltatás közül választhatnak, melyek közül több elektromos flottával rendelkezik.

Ha mindenképp autózni kell, váltsunk elektromos járműre, hirdessük meg a szabad helyeket egy telekocsi-alkalmazásban (természetesen nem a járványhelyzet miatti korlátozások idején), használjuk ki az okosparkolás előnyeit és a park and ride lehetőségeket! És talán a legfontosabb: optimalizáljuk az útvonalat, ne tegyünk felesleges köröket.

Az sem mindegy, milyen gyorsan közlekedünk: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2020 novemberi jelentéséből kiderül, hogy ha egy átlagos személyautó 120 km/h helyett 110-zel megy, és kerüli a hirtelen gyorsítást és fékezést, a jármű dízelmotor esetén 12 százalékkal, benzinmotor esetén 18 százalékkal kevesebbet fogyaszthat.

A repülőjáratok szintén jelentősen hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátáshoz. Aki felelősen akar utazni, nem veszi igénybe az olcsó, fapados járatokat a hosszú hétvégékre, hanem zöldebb megoldásokat keres, például vonattal fedezi fel Európa nagyvárosait. Környezetbarát, fenntartható, az adott régió értékeit szem előtt tartó szálláshelyet választ, az utazás során a nagyvállalatok helyett a helyi termelőket, vállalkozókat támogatja a vásárlásaival.

A fogyasztás

A fenntarthatóság egyik legnagyobb ellensége a mértéktelen fogyasztás, de egy kis odafigyeléssel és körültekintéssel sokat tehetünk azért, hogy korrigáljuk ezt a problémát. Mielőtt megveszünk valamit, gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e rá, megoldható-e „csináld magad” módon otthon vagy kölcsönzéssel.

Mindenképp újra van szükség vagy a használt termék is megfelelő? Hányszor fogjuk használni?

A környezetbarát divat nagykövetei szerint például csak akkor érdemes beszerezni egy-egy új darabot, ha azt

Ez a fajta minimalizmus nem mindenkinél működik, de érdemes arra törekedni, hogy kevesebb, de hosszabb élettartamú cikkeket vásároljunk. Nem árt számba venni, hogy mennyi olyan tárgyat birtoklunk, amelyre valójában nincs is szükségünk, és azt is, hogyan szabadulhatunk meg a felesleges dolgoktól úgy, hogy közben ne termeljünk szemetet.

A megtermelt és sok ezer kilométerre szállított, csomagolt, tartósított élelmiszerek egy része – bizonyos becslések szerint a negyede, de akár a harmada – a szemétben végzi. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adati szerint ez évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert jelent. De nemcsak az étel megy kárba, hanem az összes erőforrás, amire a megtermeléséhez szükség volt. Mindez egy olyan korban történik, ahol a túlnépesedés és a klímaváltozás miatt az élelmiszerkrízis határán egyensúlyoz a világ.

Egyéni szinten is sokat tehetünk, hogy ez megváltozzon. Először is, az élelmiszerek beszerzésekor keressük a szezonális, helyi termékeket! A helyi alapanyagokat nem, vagy csak keveset kell utaztatni, kevésbé van szükség nem fenntartható csomagolásra, a termények egészségkárosító kezelésére, amely arra szolgál, hogy a hosszú út során ne romoljanak meg. Tény, hogy nincs mindenkinek lehetősége és ideje kertészkedni, de úgy is friss, egészséges élelmiszerekhez juthatunk, hogy ha csatlakozunk egy zöldségközösséghez, vagy kosárközösséghez.

A nagyipari állattartás nem fenntartható, próbáljunk minél kevesebb húst és tejterméket fogyasztani, ha pedig ilyet vásárolunk, szabadtartásból, ellenőrizhető gazdaságban nevelt állati termékeket válasszunk! Ezek drágábbak lehetnek, mint a hipermarketekben kapható termékek, de érdemes csökkenteni a táplálkozásunkban az állati eredetű élelmiszer arányát, és a mennyiség helyett a minőségre helyezni a hangsúlyt. Ezt pedig nemcsak a bolygó, hanem a szervezetünk is meg fogja hálálni.

Ön mennyiére ért a környezettudatossághoz?

Alábbi kvízünk segítségével tesztelheti a tudását!

BRAND & CONTENT

..