Az alumínium tárgyak tartósak, és nagyon régóta velünk vannak, hiszen végtelenszer újrahasznosítható életciklusuk van. Erről tanúskodnak például a régi, ma is használható tejeskannák, a kávéfőzők, a postaládák vagy az újra divatos, közel száz éves teásdobozok, amelyek közül sokat a nagyszüleink is használtak. Vagy éppen azok az új alu tárgyak, melyekről nem is sejtjük, hogy alapanyaguk újrahasznosított.
Ráadásul az alumínium egy nagyon rugalmasan alakítható könnyűfém. A harmadik leggyakoribb elem a Földön, és a leggyakoribb fém földkéregben, melyet bauxit feldolgozásával állítanak elő. Az alumínium végtelenszer újrahasznosítható minőségvesztés nélkül, mivel a reciklált alumínium minősége megegyezik az eredeti ásványi anyagból előállított alumíniummal.
A valaha megtermelt alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van – nem kizárt, hogy az üdítős-, vagy sörösdoboz, amiből iszunk, anyagát tekintve valójában sokkal idősebb nálunk. Többek között ezért van fontos szerepe az alumíniumnak a fenntarthatóságban.
- A világ első 1 kilogramm tömegű alumíniumtömbjét az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be.
- Az első italos alumíniumdobozt 1958-ban dobta piacra az Adolph Coors Company.
- Az aludobozok nyitóját 1961-ben találták fel.
- Egyetlen alumíniumdoboz újrahasznosításával annyi energiát spórolunk meg, ami 3 órányi tévézéshez elég. ( Thinkcans.net)
- Minden 1 tonna alumínium újrahasznosításával 9 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kíméljük meg a bolygót. Ez annyi, amennyi 43500 kilométernyi autózás során keletkezne. (Thinkcans.net)
- A NASA Orion MPCV nevű űrjárművének elsődleges szerkezete alumínium-lítium ötvözetéből készül majd. (Aluminium.org)
- Az újrahasznosított alumínium megegyezik az eredeti ásványi anyagból előállított alumíniummal. (Can Makers)
A körforgásos gazdaságban a termékeknek sok-sok élete van
Ön menyi ideig használja a tárgyakat? És mit tesz, amikor már nincs rájuk szüksége? Az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszerének célkitűzései között kiemelt szerepet kapott a bolygónk védelme, állapotromlásának megfékezése, továbbá az emberi jólét, az egészségmegőrzés, a felelős fogyasztás és termelés kérdésköre. Ennek része az is, hogy az egyszeri fogyasztásra épülő lineáris gazdasági modell helyett, ami környezetszennyező és pazarló, a termékek élettartamának meghosszabbítását célzó körkörös gazdaság megvalósítására kell törekedni.
Az Európai Parlament megfogalmazásában „erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő”.
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve alapján a tagállamoknak – így Magyarországnak is – a települési hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítaniuk 2025-ig, 2030-ig pedig a 60 százalékát. Nem minden csomagolás alkalmas azonban arra, hogy a körforgásos gazdaság része legyen.
A PET palackok újrahasznosításának mítosza és a valóság
A bolygónk ma már úszik a szemétben, és ennek legnagyobb részét a műanyag teszi ki. PET palackok és kupakok, nejlonzacskók, egyszer használt csomagolóanyagok szennyezik a környezetünket, a vizeket, és okoznak mikroműanyagként egészségkárosodást. Az óceánokon úszó öt szemétsziget közül a legnagyobb területe 17-szer nagyobb, mint Magyarországé, műanyagból pedig csak egyre több lesz. A műanyagelőállítás 2050-re várhatóan megnégyszereződik, és ezzel az olajszükséglet globális növekedésének feléért lesz felelős – ez több mint a légi, vízi és földi szállítás együttesen. Az évszázad közepére óceánjainkban több műanyag lesz, mint hal.
Az alábbi kutatás szerint a műanyagkibocsátás jelentős részéért a műanyag csomagolások, azon belül az egyszer használatos palackok felelősek. Óriási tévhit, hogy a PET palackokat újrahasznosítják, és ez jó a környezetnek. A műanyagok újrahasznosíthatósága ugyanis eléggé korlátolt, nagy részük az első használat után azonnal szemétté válik, így nem jut vissza a körforgásba. Ezért is érdemes meggondolni, milyen italcsomagolást választunk, amikor legközelebb bevásárolni megyünk.
Az 1950-es évek óta eddig a világon összesen 8,3 milliárd tonna műanyag keletkezett, melynek 9 százalékát hasznosították újra, 79 százalékát helyezték el szemétlerakókban, vagy hever valahol a természetben, 12 százalékát pedig elégették, ami további üvegházhatású gázok kibocsátásához vezetett.
Míg egy PET palackot csak 1 vagy 2 alkalommal lehet újrahasznosítani, addig az alumínium végtelenszer újrahasznosítható teljes minőségmegőrzés mellett. Ami ma még alumínium italdoboz, 60 nap múlva új termékként folytatja sokadik életét.
Az Európai Unióban a PET palackok kevesebb mint 30 százalékát gyűjtik vissza újrahasznosításra, ezzel szemben az alumíniumdobozok 74,5 százaléka új életet kezd, hisz a megfelelő helyre kerül.
Az alumínium gyártása ugyan erőforrásigényes, a „másodlagos” alumínium használata viszont drasztikusan csökkenti a környezeti hatásokat. Az elsődleges gyártáshoz szükséges energia mindössze 5 százalékát igényli, így ökológiai lábnyom tekintetében is az egyik leghatékonyabb italcsomagolás, környezetvédelmi szempontból „megújuló anyagforrásnak” tekinthető. Ha az aludobozok visszagyűjtésének aránya magasabb lenne, még kevesebb elsődleges alumínium gyártására lenne szükség. A fenntartható erőforrások szempontjából az újrahasznosított alumíniumból készült üdítősdoboz tehát egy igazi zöld alternatíva, hiszen teljes mértékben végtelenszer újrahasznosítható.
Az alumínium örök élete
A háztartásokban keletkező fémhulladékokat a sárgafedelű hulladékgyűjtő edényekben (melyek házhoz mennek), a gyűjtőszigeteken található sárga, illetve szürke színű konténerekben és hulladékudvarok fémgyűjtő edényeiben helyezhetjük el. A felelős gyártók a begyűjtött hulladékból készült alapanyagot megveszik, feldolgozzák és újrahasznosítják, ezáltal új életet kap a fémhulladék, így pedig az alumínium is.
Az alumíniumgyártásban ma már létezik olyan ökobarát (újra)feldolgozási folyamat, amely eredményeként az újrahasznosítási arány 90 százalék felett van. Ezen alacsony szénlábnyomú alapanyagnak köszönhetően az alumínium italdobozok garantáltan legalább 75 százalékban fogyasztói termékcsomagolásból származó újrahasznosított alumíniumot tartalmaznak. A fennmaradó 25 százalék egy részében további újrahasznosított fogyasztói és gyártási hulladék, míg a másik részében megújuló energiával előállított elsődleges fém található.
Az ezerarcú alumíniumból az italdobozokon kívül rengeteg hétköznapi tárgy készül, mint például autófelni, bicikliváz, esernyő, ereszcsatorna, csövek, kábelek, kilincs, állvány, stb. Konyhai eszközeink – az evőeszközök, edények – jelentős részének gyártásához pedig kell alumínium, de a kávékapszulák is ebből a fémből készülnek, újrahasznosítás után. A reciklált alumínium repülőgép-alkatrészként is felhasználható: kormányban, motorturbinákon vagy a pilótafülke műszeréinél. A Boeing 737 sugárhajtású utasszállító repülőgép 80 százaléka alumínium, a legendás Concorde repülőgépet pedig alumíniumburkolattal vonták be. Ez a sokoldalú és könnyen megmunkálható fém az űrhajókban is megtalálható, alumíniumötvözetek formájában.
Indul az itthoni visszaváltási rendszer
Egy inspiráló hazai példa: A Hell Energy Magyarország Kft.
A Hell Energy Magyarország Kft. aludobozos italait kizárólag magas újrahasznosított tartalommal rendelkező alumíniumból készült csomagolásban forgalmazza. Ezzel is törekszik az energiaigény minimalizálására, a fenntartható környezetre, a körforgásos gazdaság megvalósulására, tehát az ökohatékonyságra. Mindemellett a világon elsőként használ zöld energiával gyártott és alacsony környezeti lábnyommal rendelkező alumíniumot dobozai gyártásához.
Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50 százalék, 2030-ra pedig 60 százalék lesz az Európai Unióban, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumíniumcsomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. A Magyarországon forgalomba kerülő 1 milliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58 százaléka, vagyis közel 8900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi. Ezen az arányon remélhetőleg sokat javít majd a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelése: a Parlament 2020. decemberében fogadta el azt a törvényt, amely alapján 2023. július 1-től Magyarországon is bevezetik a kötelező visszaváltási díjas rendszert a fémdobozokra, az üveg- és műanyag palackokra.
Mint a környezettudatosság más területein, a hulladékkezelésben is hatalmas szerepe van az egyéni döntéseknek. Amellett, hogy kevesebb szemetet termelünk, csökkentjük az energia- és a húsfogyasztást, kerékpárra és tömegközlekedésre váltunk, a tudatos újrahasznosításra is figyelmet kell fordítanunk. Már azzal, hogy nem vásárolunk több PET palackot, és inkább alumíniumdobozból iszunk, sokat tehetünk a fenntartható környezetért, a bolygónk védelméért, hiszen döntésünk nemcsak a jelenünkre, de a jövőnkre is hatással van. A döntés a miénk, vásárlásainkkal és a szelektív szemétgyűjtéssel minden egyes nap tehetünk valamit a zöldebb jövőért és a tisztább, élhetőbb környezetért. Tegyünk a környezetért még ma, válasszunk hatékonyan újrahasznosítható csomagolást!
