Elit harcosok, kegyetlen kiképzés
Az ókor „elit” katonái, a spártaiak a végsőkig küzdő, extrém terhelést is elviselő katonák hírében álltak. A fiúkat 7 éves koruktól a városállam nevelte az agogé nevű oktatási és katonai kiképzési rendszer szerint, amelyből a kegyetlen módszerek sem hiányoztak. Gyakori volt a korbácsolás, a megszégyenítés, és sem meleg ruhával, sem kellő mennyiségű étellel nem látták el az ifjakat, hogy jobban bírják a hadjáratok viszontagságait.
Mindez azt eredményezte, hogy fegyelmezett, ellenségeiknél nagyobb testi erővel és kitartással rendelkező, az összehangolt harctéri manővereket tökéletesen teljesítő, évszázadokon át legyőzhetetlen „gépek” harcoltak a katonaállam érdekei szerint. (A merev hadrend azonban csak egy ideig működött: Kr. e. 371-ben, a leuktrai csatában Théba legyőzte őket.)
A szamurájok, nindzsák, kung-fu mesterek és a számos más „rend” tagjai közé is csak a legjobbak kerülhettek be.
Ma az Amerikai Egyesült Államok haditengerészet kötelékébe tartozó US Navy SEALs-t tartják az egyik leghatékonyabb alakulatnak.
A SEAL betűszó azt jelenti, hogy a tengeren (sea), a levegőben (air) és szárazföldön (land) is hatékonyan bevethető katonákról van szó. Az 1942-ben létrejött elitosztag első alakulatai a partraszállások előtti felderítésben segítették a hadsereget Underwater Demolition Team néven. A kiképzés 21 hetes alapprogramjára jelentkezőknek ma csak 15-20 százaléka bírja végigcsinálni a terepgyakorlatokból, menetelésekből, fekvőtámaszokból, tengeri úszásból álló tortúrát. Aki ezt teljesíti, elkezdheti a 7 hónapos tengerészgyalogos-kiképzést, ahol többek között olyan területeken kell bizonyítani rátermettségét, mint a túlélés, az ejtőernyőzés, a közelharc, a lőgyakorlat, és ki kell pipálni egy hideg időjárási kiképzést is Alaszkában.
IQ, ízek és borok
Békésebb területen is alapítanak kiemelkedő emberek klubokat. Az 1946-ban, Angliában alapított Mensa például egy olyan nemzetközi egyesület, amelyhez a világ legmagasabb intelligenciával rendelkező emberei csatlakozhatnak. Ők azok, akik felvételi tesztíráson kiemelkedő eredményt érnek el, és olyan IQ-értékről tesznek bizonyságot, amely csak az emberek két százalékára jellemző.
A Mensa klubként működik, nem kötelezi el magát egyetlen ideológia, filozófia, politika vagy vallás mellett sem, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira. A Mensának világszerte több mint 140 ezer tagja van, a legismertebbek közé tartozik Isaac Asimov író és Geena Davis színésznő is.
A magyarországi szervezet neve Mensa HungarIQa, tagjai között pedig a civilek mellett olyan hírességek is szerepelnek, mint például a legendás televíziós, Vitray Tamás.
A séfek teljesítményét többek között a Michelin-csillagok számával mérik, ebben az értelemben az elitklubot Joël Robuchon néhai francia séf vezeti 32 csillaggal, őt követik Alain Ducasse francia és Gordon Ramsay skót nemzetiségű séfek. (Az értékelési rendszert egyébként több kritika is érte már).
A borszakértők körében az elérhető legmagasabb címet, a Nagy-Britanniában alapított Master Sommelier-t mindössze közel háromszázan viselhetik. Az ehhez szükséges vizsgát csak nagyon kevesen tudják letenni, akadt olyan év, hogy a 25 vizsgázó közül mindössze egy tudása felelt meg az elvárásoknak.
A cím első magyar birtokosa, Czinki Tamás például 5 évig készült a vizsgára.
A borszakma másik csúcsa a Master of Wine titulus, aminek megszerzését a Mount Everest megmászásához hasonlította Jancis Robinson, a világ egyik legelismertebb borszakértője. A sikeres vizsgára minimum 3 évnyi tanulást és közel 10 millió forintot kell szánniuk az arra vállalkozóknak.
Lehetőség a legjobb IT-soknak
Arra is van példa, hogy egy cégcsoport úgy dönt, hogy időt és pénzt nem kímélve felkutatja egy szakterület nagyágyúit, és verhetetlen csapatot épít. A Deutsche Telekom leányvállalata, a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) a legjobban képzett magyarországi szoftvermérnököket keresi új, nemzetközi informatikai mérnöki munkacsoportjához Budapestre. A csapat neve is sokat elárul a küldetésről: a J'DIS – Just Developers Doing Incredible Stuff nevet viseli.
A Deutsche Telekom az Amazon Web Services toborzási és csapatépítési eljárásait alkalmazza a programhoz. A kiválasztás során a jelentkezők átfogó szakmai és kulturális interjún vesznek részt, és azok, akik megfelelnek, a J'DIS 8 fős, szoftvermérnökökből, DevOps-mérnökökből és Scrum Masterből álló funkcióközi termékfejlesztési munkacsoportjainak tagjai lehetnek.
A J'DIS szabad fordításban azt jelenti, hogy „fejlesztők, akik rendkívüli dolgokat alkotnak”, ennek megfelelően csak a legjobb szakemberek kerülhetnek a munkacsoportokba. A szakmai tudás ugyanakkor nem elég, a mérnököknek a céges értékekkel is azonosulniuk kell. A felvételi eljárás ezért hosszú és alapos folyamat, a DT-ITS részéről öten, egy HR-es, a szakmai vezető és a leendő kollégák vesznek részt a folyamatban. Az alapos kiválasztás következtében hat meghallgatott jelöltből várhatóan csupán egy jelentkező kap ajánlatot.
Az „elitcsapattól” a Deutsche Telekom azt várja, hogy jelentősen javuljon az ügyfélélmény.
Az újonnan létrehozott munkacsoport feladata az adott ágazatban vezető, komplex alkalmazások készítése, automatizálása és üzemeltetése lesz. Az első ilyen szakértői csoport már 2021. novemberében megkezdi a munkát, ami rengeteg kihívást ígér.
A munkacsoportoknak többek között egy mesterséges intelligencia alapú ügyféltámogatási megoldáson kell dolgozniuk, amely egyszerre több platformon, többek között a Messengeren és WhatsAppon is működik. Ez a hangalapú alkalmazási szolgáltatásplatform alkotja majd azt a legnagyobb kapcsolatfelvételi felületet, amelyen keresztül a Deutsche Telekom ügyfelei támogatást kérhetnek. Ezen kívül egy sor, korábban leküzdhetetlennek vélt problémát kell megoldaniuk a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével.
Mi a titok?
A tanulási lehetőségek, a megfelelő körülmények és a kiemelkedő képességek azonban önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy valaki tényleg a szakterülete krémjéhez tartozzon. Csak kitartással és elszántsággal lehet a legjobbak között is a legjobbnak lenni. Rengeteg könyv és cikk foglalkozik azzal, hogy milyen tulajdonságokra, életvezetési stílusra és szokásokra van szükség mindehhez, és persze közhelyekből sincs hiány a témában. A legtöbb, a „siker titkát” boncolgató írásban közös, hogy a szigorú reggeli rutin, a kockázatvállalás, a kudarcokat követő újrakezdés képessége, az elutasítás elfogadása mind jellemzik azokat, akik a toplistákat uralják, legyen szó cégvezetőkről, üzletemberekről, olimpikonokról, vagy IT-szakemberekről.
