Mit is értünk energetikai besorolások alatt? Talán egyszerűbb megközelíteni ezt a fogalomkört a hűtőszekrényen keresztül. Hűtője mindenkinek van és körülbelül ugyanúgy működik: leegyszerűsítve, bedugjuk a konnektorba, hűt. Viszont nem mindegy, mennyit fogyaszt, mennyire hangos. Minél kevesebbet fogyaszt, minél kevésbé hangos, annál jobb nekünk is, mert kevésbé zavaró, kevesebb pénzbe kerül, illetve a környezetnek is, mert kevesebb a fogyasztás és az általános jobb minőség kevesebb környezeti terheléssel jár.
Az energiafogyasztást betűkkel és színekkel jelölik, tehát minél zöldebb, annál jobb,
és nyilván mindenki ezt is keresi inkább a zajos pénznyelő helyett. A besorolás így működik lényegesen nagyobb léptékben, tehát az épületek esetében is.
Az új besorolásokkal a cél, hogy a környezetre gyakorolt hatás sokkal kisebb legyen a jelenleginél
– gondolhatunk itt az energiafogyasztásra vagy a károsanyag-kibocsátásra is például a hűtés-fűtés terén vagy a hulladék kezelésre – például azáltal, hogy kötelezővé teszik a megújuló energiák csatasorba állítását. Illetve cél az is, hogy a jövő lakásállománya minőségi életteret szolgáltasson a lakosság számára és hosszútávon fenntartható legyen.
Ma még jó, de jövőre már kevés
Az épületek energetikai besorolását 12 kategória szerint osztották be, JJ-től AA-ig, illetve a legfelső két kategória AA+ és AA++ jelölést kapott. Tehát léteznek kifejezetten rossz (GG, HH, II, JJ) és elfogadható (CC, DD, EE, FF) energiaigényű lakások is, viszont 2022-től építési engedélyt kizárólag a legjobb négy, csak a BB és az AA (AA+ és AA++) kategóriák kaphatnak.
Az energetikai besorolást úgy határozzák meg, hogy
egy négyzetméterre átlagosan hány kWh energiát kell felhasználni éves szinten (KWh/m2/év);
a legrosszabbak esetében ez 500 KWh/m²/év fölötti, a legjobbaknál pedig kevesebb, mint 40 KWh/m2/év évente.
Mitől lehet alacsonyabb besorolású egy épület?
Az alacsonyabb épületenergetikai kategóriák estében az átlagosat megközelítő és a kifejezetten rossz fogyasztású lakásokat sorolták be. A JJ minősítésű lakások energiaigénye például négyzetméterenként több mint 500 KWh/m²/év. Ha 1 KW/h 35 Ft-ba kerül, akkor ez azt jelenti, hogy egy kifejezetten rossz energiaigényű 50 nm-es lakás éves fűtésköltsége minimum 875 ezer forintra rúg, de ennél inkább többe kerül. A HH energiaigényű lakások ennél azért jobbak, nagyjából a nem korszerűsített, '80-as évekbeli épületek tartománya.
A cél ezeknél a lakásoknál, hogy a lehető legtöbb olyan korszerűsítést elvégezze a tulajdonos, ami a GG kategória felé tudja eltolni, azaz a négyzetméterenkénti energiaigény a jelenlegi fele legyen, de jelentős kategóriaugrást ne várjunk el. Azonban a GG kategóriára is jellemző, hogy költséges, régebbi építésű és elavult szerkezetű. Nagyjából a '90-es évek lakásállományát fedi le.
Az átlagos kategóriában található az FF besorolás, a hazai lakásállományhoz képest maximum közepes fogyasztású, nem kifejezetten költséges, de hatékonynak vagy korszerűnek nem is mondható otthonok foglalnak ebben helyet. Ezek lehetnek az utólagosan szigetelt régebbi építésű, vagy kevésbé minőségi kivitellel készült újabb lakások is.
Szódával még elmegy
Ma még korszerűnek vagy az átlagosnál jobbnak ítélhetjük meg ezeket a lakásokat, hiszen a fogyasztásuk az előző kategóriákhoz képest (főleg a JJ-hez viszonyítva) elenyésző. Az átlagosnál jobb (EE kategória) már az újabb, 2000 utáni építésű lakásokat takarja, és ezek legtöbb vívmányát fel is tudja mutatni.
A DD viszont már inkább az utóbbi 10 évben épült lakásokra vonatkozik, azonban a kivitelezés vagy nem lett túl impozáns energetikai szempontból, vagy spórolós szemlélettel álltak hozzá a költségvetéshez.
A CC kategória már az építésnél jól hőszigetelt, újépítésű (kevesebb, mint 10 éves) és alacsony energiafogyasztású ingatlanokat takarja. Ugyanakkor ezek még nem érik el a BB kategóriát, az éves fogyasztásuk magasabb, a kivitelezés kevésbé hatékony.
Újépítésű zöldlakások, zöldút
Közel nulla, azaz 81-100 KWh/m2/év energiaigénnyel kaphat BB minősítést egy lakás, és ezzel átléptünk abba a kategóriába, amiben jövő évtől már gondolkodni kell, ezek az újépítésű, energiatakarékos zöldlakások. Az elvárások magasak, hiszen ebben a kategóriában például már olyan részleteket is kell teljesíteni, mint hogy milyen (például minimum háromrétegű) nyílászárókat lehet csak beépíteni, milyen legyen a falszigetelés, kiegészítő fűtés vagy, hogy az energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell előállítani – praktikusan ez napelemet, illetve hőszivattyút jelent. További elvárás, hogy az energiahatékonyságra fordított összegnek az épület teljes élettartama alatt meg kell térülnie.
Nem csak az építkezést érinti a minimum BB energetikai besorolás. Az idén októberben induló Zöld Otthon Program legfeljebb 90kWh/m2/év fogyasztású BB vagy ennél jobb (AA, AA + vagy AA++) energetikai besorolású és kizárólag újépítésű lakásokra vehető igénybe. A programban maximum 2,8%-os hitelre maximum 70 millió forint hitelt lehet felvenni kizárólag zöldotthon építésére vagy vásárlására. A Zöld Otthon Programban kétféle hitelterméket lehet elérni: a Zöld Otthon Hitelt és ehhez kapcsolódóan a legalább 2 gyermeket vállalóknak 0 százalékos CSOK-hitelt, ahol 10, illetve 15 millió forintot 0 százalékra nyújtanak. A ZOP célja, hogy az újépítésű és alacsony energiafelhasználású (=minimum BB épületenergetikai besorolású, maximum 90 kWh/m2/év elsődleges energiaigényű) otthonok vásárlását ösztönözze. Bár kihívásnak tűnik eleget tenni a program feltételeinek, de azért akad a piacon már leköthető BB besorolás. A LIVING otthonok például megfelelnek a Zöld Otthon Program feltételeinek: a LIVING minden folyamatban lévő lakófejlesztése minimum BB energetikai besorolású, és 90 kWh/m2-nél kevesebb az elsődleges energiaigénye. A programmal kapcsolatban részletes, gyakorlatias tájékoztatót ide kattintva olvashatnak!
A közel nulla energiaigénynél is lehet energiatakarékosabb lakást építeni, de ezek az energiaigény mértékében különböznek, a követelmények ezenfelül közel azonosak. Az AA, a közel nulla energiaigénynél jobb kategória. Összehasonlítva a BB-vel, az energiaigénye maximum 80 KWh/m2/év lehet, a követelmények ezenfelül majdnem azonosak. Az AA+ energiaigénye nagyon alacsony, míg az AA++ pedig szinte passzívház. (A passzívház energiaigénye maximum 10 KWh/m2.)
A tanúsítványt új épületek esetében az építtetőnek kell készíttetnie, így, ha csak lakást vásárol, ezzel nem lesz gondja. Építtetőként viszont már a tervezési szakaszba érdemes az energetikai sajátosságokat jól ismerő mérnököt bevonni, hiszen az anyagok milyensége, a gépészet, a megújuló energiák jellemzője vagy éppen elhelyezkedése, illetve a tervrajz is sokat számít a követelmények teljesítésénél.
