Kérdőívünkben vállalkozások vezetőit kérdeztük, az ő attitűdjeiket, hozzáállásukat szerettük volna körbejárni, megismerni. Kíváncsiak voltunk, hogy miképp élik meg a digitális lehetőségeket a vállalkozás irányításában: örülnek az új lehetőségeknek vagy éppen nyugtalanítja őket, ha nincsenek mindenhol jelen személyesen, esetleg úgy érzik, ebben a helyzetben kicsúszik az irányítás a kezükből. A válaszok alapján úgy tűnik, a KKV szektor vezetőiben vannak kérdőjelek és dilemmák a témakörrel kapcsolatban, de azt is tudják, hogy – mint minden más – a munkavégzés is egyre inkább az online világ felé tolódik.
Kérdőívünket bármelyik KKV-szektorhoz, szakmához tartozó vállalkozás vezetője kitölthette. A válaszadók 39%-a közepes méretű, minimum tíz főt foglalkoztató céget vezet, az ennél kisebb vállalkozások vezetői 44%-ot tettek ki, vagyis lényegében a kis- és közepes vállalkozások irányítóinak véleményét ismerhettük meg.
A jövő digitális, de azért vannak, akik még tartanak ettől
A vállalkozásvezetők ötfokú skálán értékeltek kijelentéseket abból a szempontból, hogy mennyire értenek egyet azokkal. A válaszok változatosságot mutattak. Az érintettek körében valószínűleg parázs vita kerekedne, ha leülnének megvitatni például az online munkavégzéssel kapcsolatos nézeteiket, de az online irányba mutató változások hívei egyértelmű többségben lennének.
Néhány vélemény azért egyértelműen kirajzolódik. Arra, hogy mennyire érzik „biztonságban” a munkavégzést, ha ők testi valójukban nem sétálnak be az irodába, átlagban egy gyenge közepest (2,7) adtak a kérdőív kitöltői. Kereken 50% egyest vagy kettest adott arra a feltételezésre, hogy nehéz elhinnie, hogy minden rendben megy az irodában, ha ő nincs jelen személyesen. A válaszadók 29%-a viszont képtelen „elengedni” a személyes jelenlétet, négyest vagy ötöst adtak az állításra. Kicsit árnyaltabban fogalmaztak abban az esetben, amikor arról kérdeztük őket, hogy bármi pótolhatja-e a személyes jelenlétet. A kutatásban résztvevő cégvezetők 41%-a érezte szinte vagy teljes egészében pótolhatatlannak magát ilyen formában, kicsit kevesebben (37%) ennek szöges ellenkezőjét gondolják, egyest vagy kettest adtak a kijelentésre.
Átlagban egy nagyon gyenge négyest (3,6) kapott az a kijelentés, mely szerint egy cégvezető online platformok használatával is kézben tudja tartani a dolgokat. A válaszadók 30%-a teljes mértékben, míg 29%-a inkább egyetértett ezzel a kijelentéssel, viszont 22%-nyi válaszadó egyet nem értése (egyes vagy kettes osztályzata) alaposan lehúzta a „teljesítményt”.
Mindezzel együtt a cégvezetők érzik, hogy a jövő a digitális, bár itt sem egyöntetűek a válaszok. A válaszadók 41%-a teljes mértékben azonosul azzal, hogy egyre inkább online formában szervezi a vállalkozása ügyeit, és ötöst adott a kijelentésre. Míg a kérdőív kitöltőinek 11%-a tartozik az ellenkező végletbe. A kijelentés átlagban 3,8-as értékelést kapott az ötfokú skálán. A másik tételmondat nem konkrétan a válaszadó jövőre vonatkozó stratégiáját firtatta, hanem azt akarta tudni: milyennek látja általában a jövőt a munka digitalizációjának szempontjából. Ezzel a mondattal szintén inkább egyetértettek a válaszadók, 40%-uk teljes mértékben, 28%-uk inkább. A kijelentés átlagban 3,8-at kapott az ötfokú skálán.
A válaszokból gyanítható egy izgalmas ellentmondás, amit akár az „érzések és értelem” harcaként lehetne aposztrofálni.
A cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy a „jövő digitális”, mégis érzelmileg nehezen engedik el a személyes jelenlétet.
A racionálisan jól felfogott tényeket (jó eséllyel emocionális késztetésből) időnként nehéz átültetni a gyakorlatba.
A kérdőív tanulsága szerint az érintett vállalkozásvezetők nagyon jól látják mindazt a lehetőséget, amit az online világ kínál számukra; tisztában vannak vele, hogy miképp és milyen formában teheti „gördülékennyé” a dolgokat a világháló. (Vélhetőleg azért is, mert sokuk már most igénybe veszi ezen lehetőségeket.) Közülük csupán 9%-nyi válaszadó nem látja semmilyen előnyét a digitalizációnak, ellenben a kitöltők 43%-a az időgazdálkodást, a felszabaduló időt említi, mint legnagyobb „jótéteményt”. Az online munkavégzés legnagyobb előnyét firtató kérdés kapcsán 22% azt emelte ki, hogy a kollégái kedvéért tenné elérhetővé ezt a lehetőséget, míg a válaszadók egy kisebb része (14%) úgy véli, hogy tudna egyéb projektekkel is foglalkozni a világháló adta lehetőségeknek köszönhetően.
Akivel már találkoztak személyesen, azzal hatékonyabb az együttműködés online
Ha a vezetőknek el kell dönteniük, mennyire képesek hatékonyan részt venni egy adott munkafolyamatban, ha csak online lehetnek jelen, a mérleg – ha nem is határozottan –, de az online felé billent.
A válaszadók többsége gyakorlatilag bármelyik munkafolyamatot hatékonynak tartja online, a szkeptikusabbak mindegyik szituáció esetében kisebbséget alkottak.
Az érintettek érzékelik, hogy az online jelenlét is jelenlét, a vezető számára szükséges információk ezen a csatornán is „begyűjthetőek.” Ami viszont feltűnő, hogy a cégvezetők akkor vélik a leginkább hatékonynak az internetes jelenlétet, amikor saját vállalkozásuk munkatársaival kellett valamilyen formában együttműködniük. Vagyis olyan emberekkel, akiket már személyesen is ismernek, egy meglévő munkakapcsolat okán.
A kérdőívet kitöltő válaszadók 79%-a úgy véli, teljes mértékben vagy inkább lehetséges online platformokon egyeztetni az esedékes munkafolyamatokról. Ugyanennyi vállalkozásvezető (79%) vásárolna úgy egy új, a munkavégzés szempontjából fontos eszközt, ha kollégája online, videós formában küldene ismertetőt a megvenni kívánt áruról. Nagyon hasonló a válaszok aránya akkor, amikor online céges megbeszélésről van szó. A válaszadók 48%-a mondta azt, hogy teljesen hatékony így a találkozás, 33%-uk szerint pedig inkább hatékony.
A kiemelt, fontos ügyféllel történő megbeszélésnél már óvatosabbnak bizonyultak a válaszadók,
de itt is többen vannak, akik látják az értelmét egy ilyen formában megtartott meetingnek. A kitöltők 67%-a nevezte inkább vagy teljes mértékben hatékonynak a módszert, minden tizedik megkérdezett viszont teljes mértékben elutasító. Valamivel szkeptikusabbak a válaszadók, amikor állásinterjúról van szó. Állásinterjú esetében nyilvánvalóan olyan emberről beszélünk, akit akkor látnak először, illetve könnyen előfordulhat, hogy egy jövendőbeli munkatárssal kapcsolatban ragaszkodnának az első személyes benyomáshoz. Talán ezek miatt van, hogy itt voltak a kitöltők a legelutasítóbbak az online megoldással szemben. Csupán minden negyedik (24%) nevezte teljes mértékben hatékonynak, a kitöltők 37%-a pedig inkább hatékonynak a helyzetet, míg a teljes mértékben elutasítók aránya 16% volt. Megjelenik az igény arra, hogy olyan emberekkel dolgozzanak együtt, akikkel találkoztak már személyesen, akikkel volt már valamilyen offline tapasztalatuk.
Legkevésbé hatékonynak az a helyzet tűnt a válaszadók szemében, amikor valamelyik csevegős platformon kellett egyeztetniük egy munkatársukkal.
A választ adó vállalkozásvezetők 46%-a szerint nem lehet érdemben lefolytatni egy ilyen beszélgetést (egyáltalán nem hatékony vagy inkább nem hatékony), a kitöltők 26%-a azon a véleményen van, hogy „inkább hatékony” a munkavégzés ilyen formában, 28% szerint pedig teljes mértékben hatékony. Ebben az esetben feltételezhető, hogy a videós beszélgetésnél jelen lévő, de chat formátumban elvesző kommunikációs elemeket hiányolnák, mint például a szemkontaktus, a mimika.
Az érintett vállalkozások vezetőinek véleménye tehát megoszlik, de erős többségben vannak azok, akik nyitottak az online munkavégzés világa felé és ebben látják a jövőt.
Jóslatokba nem szeretnénk bocsátkozni, de (a jelenlegi trendeket figyelembe véve) hipotézisnek feltehető, hogy ha később megismételnénk a kutatást, akkor az online munkavégzés fele nyitottak tábora még nagyobb részét tenné ki a válaszadóknak, hisz már ma is látszik, hogy megfelelő digitális megoldásokkal és a nézőpontváltással megoldható a hatékony cégvezetés akár még a távolból is.
