Klímaváltozás – talán manapság a legismertebb kifejezés, amit mindenki kiejtett már a száján, de igazából senki sem tudja, mit is takar pontosan. A Mastercard Priceless Planet Coalition kezdeményezése többek között erre is szeretett volna választ adni, amikor célul tűzte ki 100 millió fa elültetését, illetve a Föld legsérülékenyebb területein található erdők újratelepítését. Mielőtt azonban napjaink megoldásait néznénk meg, tegyünk egy lépést hátra, és ismerjük meg, pontosan milyen problémával állunk szemben!
Mária Terézia, az erdők megmentője
Bár sajnos manapság ritka, mint a fehér holló, de azért vannak optimizmusra okot adó múltbéli magyar történések, melyből a klímakatasztrófa ellen harcoló közösség erőt meríthet. Gondolhatunk jó példaként rögtön Mária Teréziára, aki ugyan a klímakatasztrófáról semmit sem tudott, de uralkodása alatt két kiemelkedően fontos intézkedést is hozott a magyar erdők kifosztásának és az erdei élővilág pusztulásának megakadályozására: az 1735-ben Selmecbányán létrehozott bányatisztképző iskolát mérnökképző akadémia rangjára emelte és utasítást adott arra, hogy az oktatás során legyenek gonddal az erdőművelésre. Emellett a királynő intézkedést hozott a Magyar Királyság erdőrendtartására.
Jó példa lehet továbbá az ipari forradalom időszaka is, mikor a fa nyersanyagként jelentős mértékben felértékelődött. Mivel ekkor szinte minden addiginál fontosabb lett a szakértő erdőgazdálkodás, ezért a 18-19. század fordulóján több szakiskolát is alapítottak hazánkban, a pesti egyetemen pedig erdészeti ismereteket kezdtek oktatni.
Vagy gondolhatunk pozitív fejleményként az 1848-as fordulópontra, amikor megszűnt a jobbágyság, így kihasították a nagybirtokok erdeiből az úrbéres erdőket, aminek hatására megalakultak az erdőbirtokossági társulatok. Az erdészet polgári átalakulása az 1867-es kiegyezés után be is indult, aminek vezérszervezete az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület volt, míg a tudatformáló eszközt az 1862-ben indított Erdészeti Lapok jelentette. Érdekességképp jegyezzük meg, hogy mindkét szervezet a mai napig működik.
Trianon, az igazi „erdőirtás”
Bár az erdők nem igazán kaptak helyet a történelemkönyvekben, azért figyelemreméltó adat, hogy Magyarország az I. világháború előtt 7,3 millió hektárnyi erdőséggel rendelkezett, ami az ország teljes területének 26 százalékát tette ki. Sajnos azonban – s itt jön be a történelem – a trianoni békeszerződés aláírása egyben az ország történetének legbrutálisabb „erdőirtását” is jelentette.
A párizsi diktátum ugyanis az addigi erdőterületeket 85 százalékkal, vagyis 6,3 millió hektárral csökkentette,
ami azt jelentette, hogy az így megmaradt erdők az ország területének alig 12 százalékát tették ki.
A helyzettel tehát sürgősen kezdeni kellett valamit. Magyarország meghirdette az első nagy erdőterület-növelési projektjét, ami az Alföld fásításának tervét, illetve a hegy-és dombvidéki kopárok erdősítését jelentette. A telepítési tervek fényes jövőt vetítettek előre, ugyanakkor a lendületet megtörte előbb a gazdasági világválság, majd a II. világháború. A projekttervek ezután csak az '50-es '60-as években kerületek elő ismét. Ekkor meg is kezdődött az immár nagyobbrészt állami erdőtelepítési folyamat, aminek köszönhetően az ország erdeinek aránya megduplázódott, a növekedés pedig azóta is folyamatos.
Nemzetközi szinten nagy a baj
A magyar erdészek tehát – bár a hétköznapokban nem biztos, hogy jól látszik – mindent megtesznek azért, hogy a kedvezőtlen helyzetet jobbra fordítsák. Vannak azonban a világon olyan országok, ahol ez nem így van. Erre példa Brazília, ahol a fakitermelés következtében az amazóniai és az atlanti-parti esőerdők területének közel 20 százaléka veszett el az elmúlt években. Tudósok ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy ha ilyen ütemben folytatódik az ember okozta erdőirtás, az a régiónak és az országnak egyaránt komoly gondokat okozhat.
Hasonlóan rossz a helyzet Ausztráliában, ahol viszont a természet csapott le kegyetlen módon. A 2019-es és 2020-as bozóttüzek következtében több mint
18,6 millió hektárnyi zöldterület veszett oda, minimum 37 ember meghalt, valamint állatok milliói lelték halálukat benne, miközben 5 900 épület dőlt romba, amiből 2 800 otthon volt.
A katasztrófa következtében 900 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, amely Ausztrália egy évnyi fosszilistüzelőanyag-kibocsátásának a duplája.
Végül érdemes éghajlatváltozás szempontjából megemlíteni Kenyát is. Az ország, ha nem is idejében, de szerencsére csatlakozott a Párizsi Egyezményhez, így komoly esélyt kapott az újjászületésre. Ez nagyrészt az erdő és a táj helyreállításában manifesztálódik majd, ami jelentős hatást gyakorolhat a helyiek és az egész ország életére. Az egyezmény szignifikáns mértékben hozzájárul Kenya károsanyagkibocsátás-csökkentési, illetve szénmegkötési erőfeszítéséhez.
De miért lennének fontosak a fák?
Sokakban felmerülhet, hogy a klímaváltozás szempontjából miért fontosak az erdők, a fák hogyan védik meg a bolygót a pusztulástól? Hát úgy, hogy az erdők szabályozzák a világ oxigén- és a szénkörforgását, valamint a helyi és regionális éghajlatot a víz és az energia cserélődésében betöltött szerepüknek köszönhetően. Emellett a felnövekvő fák gazdasági értéket is jelentenek a helyieknek:
minden befektetett 1 dollár a föld helyreállításának köszönhetően 30 dollár hasznot hozhat.
Óriási kockázata van tehát annak, ha nem tekintünk legfontosabb feladatunkként arra, hogy megvédjük és helyreállítsuk a Föld legsérülékenyebb és veszélyeztetettebb területein lévő erdőket, esetleg újakat telepítsünk. Hiszen ezek a fák azok, amelyek segítenek csökkenteni az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák (például tüzek, áradások) előfordulásának számát.
Priceless Planet Coalition: 100 millió fát a világnak
Pontosan ezt érezte meg a Mastercard, amikor úgy döntött, felelősséget vállal a bolygó jövőjéért. A fizetéstechnológiai cég éppen ezért hozta létre a Priceless Planet Coalition elnevezésű programját, mely egy olyan erdő-helyreállítási modellt jelent, melynek során a szolgáltató partnereikkel összesen
100 millió fa ültetését vállalják 5 év alatt.
Emellett a Föld legsérülékenyebb területein található erdők újratelepítését is célul tűzték ki. A projekt kifejezetten olyan desztinációkra koncentrál, melyek helyreállítása a legnagyobb mértékű pozitív hatást gyakorolja a klímára, a közösségre és a biológiai sokszínűségre. Így talán még megmenekülhet a katasztrófától Brazília, Ausztrália és Kenya, mely helyeken a programtervek szerint együttesen 3,7 millió fát ültetnek majd el.
A Conservation International és a World Resources Institute vezetésével a helyreállítás alatt a legkorszerűbb tudományos módszertanokat alkalmazzák majd a szakemberek, amelyekkel a megvalósítást és a hosszú távú nyomon követést is képesek lesznek monitorozni. Jó hír, hogy a Priceless Planet Coalition óriási sikernek örvend, a kezdeményezést eddig többek között az American Airlines, a HSBC, a Bank of America, az IHS Market is támogatta, Magyarországon pedig az OTP Bank is csatlakozott hozzá.
