Szodoma pusztulása az Ószövetség meghatározó története, mely az emberi romlottság büntetését példázza. Közel másfél évtizede bukkantak rá a tudósok a Közel-Keleten, a mai Tall el-Hammam város területén egy meglehetősen gyanúsnak tűnő leletre, egy 1,5 méter vastag, kerámiából, faszénből, vályogtéglából és hamuból álló rétegre. Az adatokat az Online Impact Calculator segítségével számolta ki az amerikai, cseh és kanadai kutatókból álló csoport. Következtetésük, hogy egy légkörben felrobbanó jeges szikla okozta az ősi város teljes pusztulását. A 3600 évvel ezelőtti eseményt egy 61 ezer km/órával érkező tűzgolyó indította el, mely a föld felett 4 km-rel robbant és percek alatt lángokba borította a környéket. A hőmérséklet 2000 Celsius fok fölé emelkedett, melyben megolvadtak a fegyverek, elégtek a ruhák, a házak és a lakosok is. Ezután egy óriási lökéshullám söpört végig a területen, mely mindent eltarolt. A sebességét körülbelül 720 Km/h-ra becsülik, és annyira erőteljes volt, hogy a 22 km-rel odébb álló Jerikó város falai megremegtek és a város összedőlt. (Fotó: Picasa / Jacob de Wet II, 1680 / Wikipedia)

Egyiptomban, az Alexandriai könyvtár felégetését tartják a legjelentősebb csapásnak az ókori írásos emlékekre nézve. Becslések szerint a gyűjtemény több százezer, főleg görög nyelvű tekercset tartalmazott, főként a kor tudósainak, filozófusainak írásait, vallási és templomi iratokat. A könyvtár teljes pusztulásának okaira több elmélet is született, a legnépszerűbb, hogy egyetlen tűzesetben porig égett, de valószínűbb, hogy nem egyszerre, hanem több esemény következtében vált semmivé az alexandriai háború és szándékos gyújtogatások miatt. Az elveszett iratok viszont pótolhatatlanok. (Fotó: Wikipedia / Hermann Göll)

Vajon csak bűnbak volt Néró, vagy tényleg egy őrült császár, aki felgyújtotta Rómát, mert nem tetszett neki a városkép? Az ókori városban nem voltak ritkák az apróbb tűzesetek, nem csak azért, mert a város legtöbb lakóépülete fából épült, hanem mert nagyon szűk utcákba, szó szerint egymás nyakába zsúfolták a házakat. Egy alkalommal szinte teljesen megsemmisült a város, amikor körülbelül 80 százaléka leégett az i.sz. 64 július 18-án éjjel keletkező tűzviharban, melyet hat napig nem tudtak megfékezni. Rómát ezt követően Néró parancsára szabályos, megfelelő szélességű utcák hálózataként, téglából építették újjá. (Fotó: Wikipedia / Robert Hubert)

Úgy tűnik, az angolok nem tanultak az ókori Róma pusztulásából. Az 1666-os londoni tűzvész több emberi mulasztás következménye, de elsősorban egy pékség tulajdonosáé, aki az egyik kemencében magára hagyta az égő parazsat. London majdnem 4 napon át lángolt, ami egyrészt annak tudható be, hogy a hatóságok nem reagáltak megfelelően, másrészt a város adottságai sem voltak a legjobbak, hiszen a város akkoriban rendkívül túlépített, zsúfolt volt, számos helyen fából, kátrányból, lenből épült raktárak, kunyhók álltak. Rontotta a helyzetet, hogy több raktárban lőporos hordókat tároltak. A brit fővárosban mintegy 80 templom, számos intézmény, 13 ezernél is több ház égett le, a 80 ezer fős lakosságból 70 ezren váltak hajléktalanná. A hivatalos halálozási adatok szerint összesen 6 fő veszítette életét a tűzvészben, amit a történészek szerint meglehetősen valószínűtlen. A város újjáépítése közel 30 évig tartott. (Fotó: Wikipedia/Museum of London)

1676-ban felégett Sopron teljes gótikus belvárosa és a külváros jelentős része, néhány ház élte csak túl. November 28-án két gesztenyét sütő gyerek tűzhelyéből pattantak ki a parazsak, ami hamar lángra gyújtotta az otthonukat, majd a környéket is az erős szél hatására. A szerencsétlenségben számos épület, köztük az eredeti tűztorony és a városháza, két templom is odaveszett, a tűzben megolvadtak a harangok és többen életüket veszítették, köztük két szerzetes is. Az emberi figyelmetlenség több tűzesetet okoz, mint gondolnánk: sokszor ártalmatlannak tűnő dolgok, mint például egy sima mécses is tragikus események láncolatát indíthatja el. Míg régebben a magára hagyott tűzhely, kandalló okozta a legtöbb lakástüzet, addig napjainkban a zárlatos elektromos eszközök és a cigarettázás tartoznak a tűzesetet fő kiváltó okok közé. Bár balesetek mindig történnek, mindenre nem lehetünk felkészülve, de szükséges mindent megtennünk a nyilvánvaló veszélyforrások elhárítása érdekében. Ilyen például a dohányzás, mely azontúl, hogy tűzveszélyes, rendkívül káros a dohányos egészségére és környezetére egyaránt. A legjobb termesztésen az, ha el sem kezdünk dohányozni, és ha már cigarettázunk, akkor mielőbb leszokunk róla. Aki le szeretne szokni a dohányzásról, azt mindenben támogatni kell. Aki valamiért mégsem hagy fel a cigarettázással, az is csökkentheti a dohányzás ártalmait. Ma már vannak olyan égés nélkül működő, füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, nem keletkezik sem parázs, sem pedig füst, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. A cigaretta égése során keletkező füst ugyanis közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Fontos tudni azonban, hogy a füstmentes technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami egy erősen addiktív hatású anyag, többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Épp ezért a legjobb választás egyértelműen az, ha teljes mértékben tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától. (Fotó: Shutterstock)

Az óceán túlpartján szintén több gigantikus tűzvész pusztított. Ezek közül New Yorkban többször is, hiszen a Függetlenségi háború alatt az akkori város közel negyede égett le, míg 1835-ben 700 ház, 17 úgynevezett blokk vált a lángok martalékává. A történetírók szerint azonban ez utóbbi tűzeset tette azzá New Yorkot, ahogy most ismerjük. December 16-án az önkéntes tűzoltókat egy szárazáru gyárhoz riasztották. Akkoriban a városnak nemhogy szervezett tűzoltósága nem volt, de sem a város infrastruktúrája, sem a város a vízellátása nem volt megfelelően biztosított, mivel a ’20-’30-as évek között rendkívül gyorsan, közel 60 százalékkal nőtt meg a lakosok száma, a város azonban nem tudott ilyen gyors ütemben fejlődni. Az üzleti, pénzügyi és kereskedelmi negyedekben hatalmas volt a zsúfoltság és rendkívül rosszak voltak az életkörülmények. Tűzesetek ezért gyakran előfordultak városszerte, például a riasztást megelőző éjjel is, így az önkéntesek későn is indultak el és nem is voltak felkészülve az oltásra. Mivel a Hudson folyóból vagy az East Riverből kellett vizet vételezniük, amelyek befagytak, a tűz egyre terjedt, a tűzoltók felrobbantottak néhány faépületet, hogy eltorlaszolják a tüzet, azonban ezek műtrágya és salétromgyárak raktárai voltak, amik tovább táplálták a lángokat. Mire az East Riverhez érve kialudt a tűz, megsemmisült több száz lakóépület, egy postahivatal és a New York-i posta ikonikus épülete is. A város tanult az esetből és hamarosan kiépítette a vízhálózatát. (Fotó: Wikipedia / Robinson (publisher 1836); Hoffy)

2019-ben az Amazonas őserdőre fókuszált a közvélemény, amikor hetekig lángolt a Braziliához tartozó terület. Az őserdőben keletkező tűz mindennaposnak számít, spontán is keletkezik, de az utóbbi 20 év gyakorlata, hogy a szándékosan felgyújtják azért, hogy termőterületeket nyerjenek a földművelés és az állattenyésztés számára. Azonban ebben az évben a korábbihoz képest 70 százalékkal nagyobb terület égett le. Mára ott tartunk, hogy a tudósok feltételezése szerint ez a komplex emberi tevékenységnek a hatására az Amazonas-medencében több szén-dioxid keletkezik, mint amennyit az őserdő képes elnyelni. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Ugyanakkor, mint szinte minden hétköznapi tevékenységünknél, a dohányzás esetében is léteznek már alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák. A füstmentes technológiákkal jelentősen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás: égés hiányában akár több mint 90 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás; a leszokással, a nem dohányzással pedig 100 százalékkal, azaz a leszokástól nincs jobb megoldás az ártalmak csökkentésére. (Fotó: Shutterstock)

A történelem az elmúlt évszázadok és évezredek során bizonyította, hogy a tűz nagyon rövid idő alatt óriási pusztításokra képes. Három éve gyulladt ki a renoválás alatt álló párizsi Notre-Dame-székesegyház, Európa ikonikus szakrális épülete, mely a gótika korszakából származik. Nem tudjuk biztosan, hogy mi okozta a balesetet, de a tűz okaira több teória is született. Ezek között meghatározó elmélet, hogy a mise hangosítására szolgáló rendszerben keletkezett zárlatból indult ki és a fából épült huszártornyot egyszerűen elemésztette. A másik elmélet szerint a székesegyházban dolgozó munkások eldobott cigarettája okolható a tragédiáért. Az eldobált cigarettacsikk mai napig az egyik leggyakoribb kiváltója a tűzeseteknek, és nem mellesleg az egyik legelterjedtebb ember okozta szennyező anyag. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak a természetben. A szűrők anyaga a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – pl.: kormot, kátrányt – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe. Bár sok fogyasztó megfelelően kezeli és helyezi el a dohányzással keletkező csikkeket, így is túl sok hulladék kerül a környezetbe. A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés – legyen szó károsanyag-kibocsátásról vagy hulladékkezelésről. A Notre-Dame oltásában 400 (egyes források szerint 500) tűzoltó vett részt, az este 7 órakor fellángoló épületet így is csak éjfélre tudták megfékezni. A tűzoltók évszázadok óta kockáztatják az életüket a legkeményebb természeti csapások és katasztrófahelyzetek közepén. Napjainkra fejlett tűzoltósági rendszer épült ki a világon, és a hivatásos állomány mellett hazánkban körülbelül 30 ezer önkéntes tűzoltó is biztosítja a védelmünket. A Tűzoltók Világnapján, május 4-én köszöntsük a tűzoltókat a közösségért tett áldozathozatalukért, bátorságukért, az emberi életek és értékek védelméért. Fontos, hogy mi is legyünk körültekintőek és felelősségteljesek, és igyekezzünk megtenni minden tőlünk telhetőt azért, hogy a tűzesetekhez vezető veszélyes helyezetek és balesetek kialakulását elkerüljük. Kiemelt társadalmi feladat, hogy kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemlélet, amely a megelőzést, valamint az ártalomcsökkentését célozza meg. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívákról történő tájékozódással nagy lépéseket tehetünk azért, hogy az égéssel és füsttel járó potenciális veszélyeket csökkentsük. (Fotó: Shutterstock)