Minden valamire való kincskeresős film arra épül, hogy valamikor valaki elrejtett valahová egy láda pénzt, aranyat, értéktárgyat, amiről az évek vagy akár évszázadok során megfeledkezett. Pontosan ez az a tulajdonsága a nem bankban tartott pénznek, amitől nemcsak egy film lesz izgalmas, hanem ami miatt „izgalmas” volt otthon tartani a megtakarításokat anno, de persze ez utóbbi esetben nem a jó értelemben.

Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik a sok apró rollnizása, beváltása, ami még a kilencvenes években is alapvető volt. Mobilon bankolunk, bankszámlán tartjuk a pénzt és különösen zavarba tudunk jönni, ha nem lehet elektronikusan fizetni. Az apró, a persely és a fizikai pénz is egyre inkább történelmi kategóriává válik.

Malacpersely, avagy az analóg lekötött betét

A cselédek bankja – így hivatkozik az OTP 1200 darabos Pénzügytörténeti gyűjteményét bemutató sorozata a perselyekre. Bár maga a malacpersely csak a 12. században bukkant fel, történelme így is hihetetlenül messzire nyúlik vissza, pénztárcát és perselyt ugyanis már az 5 ezer éves Ötzi-lelet tárgyai között is találtak. A pénz, avagy az értékek tárolása és gyűjtése tehát meglehetősen ősi igénye az emberiségnek.

Akkor miért nem tartják az emberek már évszázadok óta bankban pénzüket? Ennek egyik oka az, hogy a világ legelső bankja csak 1472-ben nyílt meg Itáliában, a Banca Monte dei Paschi di Siena, másrészt az átlagember évszázadokig nem is tarthatott pénzt bankban és azok nem is voltak annyira biztonságosak még akkoriban, mint manapság.

Az emberek ezért számos kreatív megoldáshoz nyúltak, melynek egyik formája volt a széf és a persely, melyek pontosan ugyanannyira nem voltak biztonságosak, de legalább közel voltak. Idővel a malacpersely intézménye kinőtte a felnőtt lakosság igényszintjét, és inkább a gyerekek és fiatalok takarékoskodási eszközévé vált.

Mivel kezdetben a kerámia- malacperselyt tényleg szét kellett törni ahhoz, hogy a benne lévő pénzhez hozzáférhessenek, a koncepció meglehetősen jól és becsületesen működött. Később ezeket meghekkelték egy gumidugóval, hogy enélkül is lehessen pénzt kivenni belőle.

Minden idők legnépszerűbb hazai perselye viszont még csak nem is malac alakú, hanem egy kutyaház, ami egyben a takarékoskodás itthoni jelképévé is emelkedett. A lemezből készült játékok fénykora a hatvanas évek volt, így kézenfekvő, hogy perselyt is gyártottak belőle, nem is akármilyet. A kutyaházban ülő kutya nyelvére kellett tenni a pénzt, ami azután „lenyelte” az aprót. Bár régebben sokkal több papírpénz volt, mint manapság 10 és 20 forintos, a fémpénzek értéke viszont magasabb volt. A kutyaházban így csak fémpénzt lehetett gyűjteni úgy, hogy utána ki is lehessen halászni belőle. Ezt egyébként a persely alján található apró kulcs segítségével lehetett megtenni.

Perselyek manapság is léteznek, és kifejezetten jól működnek arra a célra, hogy a gyerekeket takarékoskodásra, pénzügyi önfegyelemre neveljék.

Ötletes, de nem veszélytelen dugihelyek a lakásban

Bár lehetetlennek tűnik, de sem a persely, sem az otthoni széf nem veheti fel a versenyt a top dugihellyel, ami a párnába varrás intézménye. Itthon a vánkos alatt kifejezés is meghonosult, nem véletlenül, hiszen ez egy olyan duci díszpárnát jelent, amibe akár milliókat is feltűnés nélkül bele lehet dugdosni.

A szocialista bútorgyártás titkos fegyvert is adott az otthoni rejtekhelyeket kedvelőknek, mert a karfák és az ülőpárnák között egy komplett barlangrendszert képeztek ki, ami bármit elnyelt – pénzt, zsebkendőt, LEGO-figurát, karórát is.

A második legnépszerűbb módszer a könyv volt. Kétféle megoldás is szóba jöhetett; az elsőben csak a könyvlapok közé rejtettek bankjegyeket, míg a másodikban a lapokat kivájták, és úgynevezett „könyvszéfként” használták. Ezeknek a megoldásoknak abszolút veszélye, hogy az ember elfelejtette, melyik kötet volt a nyerő.

Népszerű volt még a kocsiülés alá rejteni pénzt és értéktárgyakat, de ugyancsak az emlékezet, valamint a kocsilopások gyakorisága volt a módszer gyenge pontja.

Ezeknél lényegesen több energiabefektetést igénylő rejtekhelyeket is kialakítottak, így például a kertben elásott, baracklekvárba helyezett dupla befőttesüveg, hamis esőcsatorna, álfal mögé rejtett, vakablakba meszelt megoldások is hódítottak. Az igazi művészek az akvárium műsziklájába, tyúkketrecbe vagy éppen a kutyaházba is bele tudták komponálni a megtakarításukat.

Ezek a kiválónak tűnő megoldások azonban nem csak, hogy számos veszélyt tartogattak, ki voltak téve a leleményes betörőknek, a háztartási balesetnek és a csalóka emlékezetnek, de még minimális szinten sem voltak képesek lépést tartani az inflációval vagy azzal, hogy bizonyos bankjegyeket idővel lecseréltek vagy kivontak a forgalomból. Így aztán a lakosság okosabb fele ráébredt, hogy mégiscsak jó ötlet bankban tartani a kápét.

Az új „persely” digitális

Magyarországon kevésbé honosodott meg a csekk, az 1950-es évektől elterjedő bakkártya pedig csak a kilencvenes években debütált itthon, amivel a bankban tartott pénzhez már gyorsan és egyszerűen hozzá lehetett férni, majd terminálon keresztül fizetni is. Mára már ennek is leáldozóban van a csillaga, hiszen egyre többen térnek át az online és okoseszközzel történő fizetésre, ami a mindennapi vásárlások új, korszerű, biztonságos és folyton fejlődő módja.

Sőt már be sem kell menni a bankba, ha forgatni vagy költeni szeretnénk a pénzt, egyre több bank készített saját applikációt azért, hogy helytől és időtől függetlenül, éjjel-nappal a mindennapi bankolást okostelefonon is biztonságosan, kényelmesen és gyorsan intézni tudjuk.

Magyarországon elsőként 2002-ben vezette be az OTP a SmartBank elődjeként az aktív mobilbankot, amelyet 2011-ben a SmartBank mobilbanki szolgáltatás követett. Azóta viszont számos újdonság, további biztonsági protokollok és új mobilbanki funkciók is születtek szépszámmal, így a bank tavaly úgy döntött, hogy lecseréli az alkalmazást egy sokkal fittebbre és okosabbra. A régi applikációtól, a SmartBanktól idén március végén elköszönt a bank, így mostanra már teljes egészében az új OTP MobilBank vette át a mobilbanki szerepet.

Az elmúlt tíz év alatt tehát jó néhány új igény felmerült az applikációval kapcsolatban, amiről itt írtunk részletesebben. Az új OTP MobilBank appra váltás így nemcsak szükséges, ha továbbra is használni szeretnénk a mobilbankolást OTP ügyfélként, de meglehetősen hasznos és hiánypótló szolgáltatásokkal és tulajdonságokkal is kiegészült, úgymint a letisztult megjelenés, a Kiadásfigyelő, az egyszerűsített belépés, a push üzenetek, az adományozás, és természetesen megmaradtak a kedvencek is, mint a QR-kódos csekkbefizetés, a könnyedén indítható utalás, internetes vásárlások jóváhagyása, gyorsegyenleg valamint az Apple Pay kártyadigitalizáció és a kedvezményprogram is. A funkciók köre folyamatosan bővül, így egyre több, pár kattintással egyszerűen és kényelmesen elérhető, biztonságos szolgáltatás lesz az új OTP Mobilbank kínálatában. A jelenleg elérhető mobilalkalmazásbeli funkciók használatáról videós segédanyagokkal is készült a bank.

További információk itt érhetőek el. A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta. A tájékoztatás nem teljes körű, ezért további részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

Az OTP Bank 2021-ben elnyerte a Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyét. A bank fejlesztéseivel, a Digitális Jólét Programban foglalt elvekkel összhangban, elősegíti a digitális átalakulást, mint átfogó, esélyteremtő társadalmi változást, amelynek középpontjában ügyfelei állnak.

BRAND & CONTENT