Régebben kevesebb tűzeset történt, de mivel a beavatkozás nehezebben ment, ezek nagyobb pusztítást okoztak. A tűzoltóság megalakulása előtt házakban tárolták az oltáshoz szükséges eszközöket. Amikor észrevették a tüzet, vagy egy tűzőr jelzett, akkor, aki tudott, odarohant, és nekikezdett az oltásnak azzal, amit épp a kezébe tudott kapni. A káosz azonban csak még nagyobb káoszt szült, így amikor Széchenyi István fia, Ödön angliai útja során szembesült azzal, hogy a szigetországban milyen jól működik a szervezett tűzoltóság, hazaérve megalapította az első önkéntes tűzoltó egyletet. Munkássága nyomán az önkéntes egyletek gombamód kezdtek szaporodni hazánkban.

Nyugat-Európában inkább vannak gyökerei, kultúrája általában az önkéntességnek és az önkéntes tűzoltóságnak. Ausztriában kilenc hivatásos tűzoltóság működik, viszont az ország mind a 4400 településén van önkéntes tűzoltó egyesület. „Hazánkban ezzel szemben 150-160 hivatásos egység működik, az önkéntes szerveztek száma 750 körül van. Dél-Amerikában nagyrészt volontőr alapon szerveződik a tűzoltás, érdekesség, hogy ott rengeteg nő is vállal ilyen feladatot. Magyarországon is lehetnek nők önkéntes tűzoltók, de kevesen vannak. A Rózsadomb Önkéntes Tűzoltó Egyesületben két nő teljesít szolgálatot.

Bárki lehet önkéntes tűzoltó, aki elmúlt 18 éves, egészséges, és vállalja a negyvenórás tanfolyamot. Ez az utóbbi amolyan alapozónak vagy „gyorstalpalónak” számít, elvégzése után senki sem lesz profi tűzoltó. Ahhoz rengeteg gyakorlás és még több tanfolyam szükséges. A tűzoltó egyesületek heti szinten tartanak gyakorlatokat, illetve a felszerelést is karban kell tartani. Mindezek alkalmat adnak, hogy egy tűzoltó fejlődjön, és még több tudást elsajátítson. A Rózsadomb Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai közül eddig tizenegyen váltak hivatásos tűzoltóvá, a szervezetnél töltött évek után mindegyikük magabiztosan megállta a helyét a „profik” között. A hivatásos tűzoltóknak tartott öt hónapos tanfolyam anyagát „kisujjból rázták ki”, mind az osztályelsők között voltak. És mi kell ahhoz, hogy valaki jó tűzoltó legyen? A válasz az, hogy az egyéni képességeknél fontosabb, hogy csapatban tudjon dolgozni. „Nem feltétlenül csak fizikai erő kell, hiszen szükség esetén ott leszünk négyen-öten. Jobban számít, hogy valaki önállóan és csapatban együttműködve is tudjon döntést hozni, felismerje a helyzetet, és találjon rá megoldást.”

Ha megtörténik a riasztás, akkor az egységnek két perc áll rendelkezésre, hogy elinduljon. Az egyesület járművei korosak, de jó állapotban vannak. Az általuk viselt egyéni védőfelszerelések viszont európai szintet képviselnek. Mindenkinek személyre szabott védőruhája van, amit csak ő használ, és amit kiakaszt, amikor szolgálatban van, hogy minél gyorsabban magára tudja ölteni szükség esetén. A szakfelszerelések, a gázérzékelő, a hőkamera vagy a tömlők szintén nagyon modernek. Minden tűzoltó felszerelés olyan anyagból készül, ami ellenáll bizonyos ideig a hőnek, a lángoknak, a vegyi anyagoknak és a szénhidrogén-származékoknak egyaránt. Az anyag önkioltó is, vagyis ha már nem éri lánghatás, akkor nem képes tovább égni. Míg egy tűzoltóautó létrájával a harmadik emeletig lehet felmenni, az úgynevezett „létrás autóval”, ez akár a tizenötödik emeletig lehetséges. „Nálunk a legnagyobb autókkal 52 méterig lehet menteni, egy szintre három, három és fél métert lehet számolni, így a budapesti körszálló teteje még egy elérhető magasság.”

Mindannyian tudjuk, hogy tűz, baleset vagy bűncselekmény esetén a 112-es számot kell hívnunk, ilyenkor egy központban csörög a telefon, ahol a kérdésekre adott válaszok alapján a számítógépes rendszer „eldönti”, hogy az operátor hova kapcsolja esetleg tovább a telefonálót. Tűz esetén az adatlap megjelenik a katasztrófavédelem helyi irányításánál, ebből a gép egy úgynevezett riasztási lapot készít, amit továbbít a hivatásos tűzoltóságnak, és ha helyben található önkéntes tűzoltóság, akkor nekik sms-üzenetet és e-mailt küld. A Rózsadomb Önkéntes Tűzoltó Egyesület körzete az I., a II. és a XII. kerület, egészen a Solymár és a Budakeszi határáig tartó terület, de néha mennek „határon kívül” is. Ez jellemzően olyan eseteknél van, ahol sok emberre és eszközre van szükség az oltáshoz vagy az egyéb beavatkozáshoz, ilyenek a kiterjedt vegetációs tüzek, raktártüzek vagy a nagyobb viharkárok elhárítása.

Az önkéntes tűzoltóság alapvetően nem készenléti szolgálatot szokott jelenteni, riasztás esetén az önkéntesek autóval, biciklivel vagy akár futva mennek a szertárba, itt pattannak fel a tűzoltókocsira és indulnak oltani. A Rózsadomb Önkéntes Tűzoltó Egyesület abban különleges, hogy van készenléti szolgálat. Négy ember kell ahhoz, hogy érdemi munkát végezzenek, minimum ennyi tűzoltónak kell lennie egy szolgálatban. A szervezet heti pár napot tud „ügyeletben lenni”, ilyenkor a tűzoltók itt töltik az éjszakát is, az egyesület laktanyájában alszanak. Ha megszólal a riasztás, akkor két percen belül teljes felszerelésben ott ülnek az autóban.

Az időjárás változása miatt szembe kell nézni azzal, hogy akár Magyarországon is előfordulhatnak kiterjedt tűzesetek a közeljövőben. „A kertek meg tele vannak ültetve olyan könnyen égő fafajtákkal, mint a cédrusok vagy a fenyőfélék. Elég lesz egy kerti sütögetésből kipattant parázs, a száraz növényzet és a tetők vinni fogják a tüzet, ha szél is van, akkor különösen. Remélem, hogy soha nem válik valósággá, amit mondok, de előfordulhat, hogy a Pasaréti úttól a Pálvölgyi városrész tetejéig minden égni fog.” Az égéssel keletkezett füst rettenetesen veszélyes, tele van mérgező anyaggal, például szén-monoxiddal, ami pár perc alatt végez az emberrel. „Minden emlősnek, köztük az embernek is olyan szervezete, hogy a szén-monoxidot sokkal inkább megköti, mint az oxigént, tehát ha valaki belélegzi, akkor nagyon hosszú ideig bent is marad.” A tűzeseteknek rengeteg kiindulópontjuk lehet, okozhatja egy zárlatos vezeték vagy akár szándékos gyújtogatás, de gyakran előfordul, hogy egy parázsló cigarettacsikk eldobása okozza a gondot. A dohányzás nem csupán tűzveszélyes, hanem az egészségre is rendkívül ártalmas, ezért az a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, minél előbb szokjunk le róla, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetők száz százalékban a dohányzás ártalmai.

A dohányzás során keletkezett füst tele van káros anyagokkal, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) a dohányfüstben található hétezer vegyi anyag közül kilencvenháromról állapította meg, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ma már tudjuk, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Aki valamiért mégsem hagy fel a dohányzással, annak is van lehetősége csökkenteni az ártalmakat, hiszen a dohányzásnak bár minden formája káros, azonban nem minden formája jár égéssel, így ez a kockázat kiküszöbölhető. Ma már vannak olyan égés nélkül működő, füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, nem keletkezik se parázs, se füst, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. Fontos tudni azonban, hogy a füstmentes technológiák célja nem a leszokás, hanem a potenciális ártalomcsökkentés azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Ugyanakkor ezek az eszközök sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen additív hatású, többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Ezért az a legjobb, ha teljes mértékben tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától. (Fotó: Shutterstock)

Hazánkban a hivatásos tűzoltók esküt tesznek arra, hogy akár az életüket is kockáztatják, ha mentésről van szó. Az önkéntes tűzoltóknál nincs ilyen, de elhivatottságban nem különböznek a hivatásosoktól. „Ha baj van, nem kérdés, hogy mindent megteszünk másokért.” 2015-ben az egyesület tagjai egy égő lakásból hoztak ki egy idős asszonyt. Kúszva mentek be, mivel a hő rétegződik, és bár a padló szintjén „csak” 60-70 fok volt, végig potyogtak le az égő törmelékdarabok. A 83 éves hölgyet súlyos állapotban szállították a kórházba, ahol szerencsére teljesen felépült.

Az okostelefonok elterjedésével a tűzoltók bevetésein megjelent egy új, addig ismeretlen momentum. Az emberek nemcsak megfigyelik, eseteként végigizgulják a folyamatokat, hanem videófelvételek formájában meg is örökítik azokat, amelyek ezután kikerülnek a világhálóra. „Előfordult, hogy visszaértünk, és már láttuk magunkat az interneten.” A tűzoltóság megítélését nagyban befolyásolhatják ezek a felvételek, még egy ok (a sok-sok egyéb mellett), hogy mindenki professzionális szinten értse és tegye a dolgát, hiszen a szakma presztízsének nagyban ártana, ha az internetezők például azt látnák, hogy valaki nem tudja használni a felszereléseket. A Rózsadomb Egyesületnél ilyen nem történhet, náluk alap a magas szintű szakmai tudás. „A hivatásos tűzoltók így elfogadnak minket egyenrangú partnereknek.” Ahogy látjuk, az önkéntes tűzoltók abban sem különböznek a hivatásosoktól, hogy ugyanúgy kockáztatják az életüket, ha arról van szó, hogy a bajbajutottakon kell segíteniük. Elhivatottságuk, áldozatkészségük és bátorságuk elismerése gyanánt mi is fokozottan figyeljünk arra, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a tűzesetek kialakulásának megakadályozásáért. A szárazság és kánikula miatt július 2-ától országos tűzgyújtási tilalmat vezettek be, emellett figyeljünk arra is, hogy ne dobjunk el cigarettacsikket, valamint körültekintően és óvatosan járjunk el minden nyílt láng használatával összefüggő tevékenységünkben. Minden égéssel és füsttel járó folyamat komoly veszélyeket jelenthet, legyen szó egészségről vagy testi épségről. A hazai tűzoltási statisztikák alapján a lakástüzeknél a legnagyobb veszélyt a szén-monoxid és a füst okozza – az áldozatok kilencven százaléka nem a lángok, hanem a füst miatt veszíti életét. Éppen ezért indította el Technológiával a Füstmentes Otthonokért! kampányát a Magyar Tűzoltó Szövetség, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a füstmentes.hu. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az égéssel és füsttel járó tevékenységet veszélyeire, melynek során első körben felmérik a lakosság tűzbiztonsággal kapcsolatos ismereteit, és azokon a területeken végeznek edukációt, ahol a legkevesebb információ áll rendelkezésre. Emellett az önkéntes tűzoltók 700 füstjelző készüléket helyeznek ki lakossági otthonokban, valamint 1 éven át követik ezek működését. Nagyon fontos, hogy mindig körültekintően járjunk el, és a megelőzésre, valamint az ártalomcsökkentésre helyezzük a hangsúlyt. Tájékozódjunk hiteles forrásból olyan lehetőségekről, amelyek égés, valamint füst nélkül működnek, figyeljünk oda egymásra és a környezetünkre.