Egyre többször és tudatosabban használjuk hitelkártyáinkat a hétköznapokban – állítja Kelemen Tamás, az MKB Bank lakossági termékfejlesztési igazgatója. Szerinte megtanultuk, hogy a különböző fajtájú kártyák milyen előnyöket hordoznak a számunkra, ezért igyekszünk a saját élethelyzetünknek és vásárlási szokásainknak megfelelő terméket igényelni. Amiben viszont változásra lenne szükség, hogy a kártyákhoz tartozó plusz szolgáltatásokat is használjuk.
Már nemcsak a nagyobb értékű vásárlásokhoz veszünk igénybe hitelkártyát, hanem a kisebbekhez is, mint ahogyan gyakran előfordul, hogy a csoportos beszedéseket is ilyen módon intézzük. A tudatosság ráadásul megéri, a hitelkártya-használattal ugyanis plusz szolgáltatásokhoz juthatunk.
A hitelkártyákkal kapcsolatban gyakran merülnek fel negatív vélemények és érzetek. Önök milyen sűrűn találkoznak ezzel a jelenséggel?
Kelemen Tamás a Magyar Bankholding Termék és folyamatfejlesztési igazgatója, több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szektorban. Pályafutását 2005-ben kezdte a Citi Banknál termékmenedzserként, majd 2011-ben a Raiffeisen Banknál folytatta. A Budapest Bankhoz 2014-ben csatlakozott, mint szenior termékmenedzser, majd itt kiemelt szegmens vezetői, termékcsoport vezetői, termékfejlesztés vezetői pozíciókat töltött be, mielőtt a fúziós előkészületek során csatlakozott a Magyar Bankholdinghoz.
Általában a hallomásból szerzett negatív információk miatt merülnek fel elutasító érzelmek vagy gondolatok a hitelkártyatermékkel kapcsolatban, ezeket az előítéleteket a kártya igénylése során azonban mindig sikerül eloszlatni. Ebben a különböző pénzintézetek is sokat tudnak segíteni. Az MKB Banknál például olyan segédleteket, magyarázó dokumentumokat biztosítunk az ügyfeleink számára, amelyekkel érthetőbbé tudjuk tenni a termék működését, így nagyon sok kérdésre kaphat ezekből választ az ügyfél. Emellett a hitelkártya aktiválása során is figyelmet fordítunk arra, hogy a legfontosabb információkat szóban még egyszer kiemeljük, edukáljuk a kártyabirtokosokat.
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy ma már a pénzügyi tudatosság és a támogató kiadványok olyan szinten vannak, hogy magabiztosan tudunk kezelni bármilyen kételyt vagy előítéletet.
Pontosan hogyan kell elképzelni a hitelkártyák működését, illetve milyen érvek szólnak mellettük?
A termék alapvetően úgy működik, hogy a hiteligénylést követően egy hitelkeretet bocsátunk az ügyfél rendelkezésére egy olyan kártyatípussal együtt, amit ő kiválasztott. Ebből a hitelkeretből aztán az ügyfél szabadon költhet a hónap végén esedékes záródátumig. Ekkor egy kivonatot kap kézhez, amit egy 10-20 napos visszafizetési periódus követ, attól függően, hogy milyen konstrukciót igényelt az ügyfél. Ha ezen időszakban az ügyfél visszafizeti a kivonatban szereplő összeget, akkor gyakorlatilag kamatmentesen vásárolt. Lehetőség van ugyanakkor a teljes hitelösszegnek csupán egy részét visszafizetni, ennek azonban el kell érnie a visszafizetendő összeg 5 százalékát: ez utóbbi esetben a kamattal is számolni kell.
Kétségtelen, hogy sok érv szól a hitelkártyaigénylés mellett. Ha az ügyfelek a mindennapi vásárlásaik során használják hitelkártyájukat, akár pénzvisszatérítésben részesülhetnek, részt vehetnek pontgyűjtésben, illetve különböző kedvezményekhez is juthatnak. Ezek a standard hitelkártyák nyújtotta előnyök, de természetesen vannak a piacon prémium hitelkártyák is, amelyek további szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen például az exkluzív reptéri váró és gyorsítósáv használat, vagy adott esetben a beépített biztosítások; de például az MKB Bank hitelkártyáival részletre is vásárolhatunk a partnereink (pl. a Media Markt vagy az Euronics) üzleteiben. Ilyenkor az ügyfelek nem esnek át hitelbírálaton, a vásárlás a hitelkeret terhére történik, a vételárat pedig egyenlő részletekben fizethetik vissza, akár 0 százalékos kamatkonstrukcióban. Ez mindenképpen hozzáadott értéket jelent.
Mi történik azokkal az ügyfelekkel, akik valamilyen oknál fogva fizetési nehézségekbe ütköznek, számukra mi lehet a megoldás?
Először is fontos tisztázni azt, hogy valaki részben vagy egészben nem tudja visszafizetni a hitelkártya-tartozást. Amennyiben az elköltött összegnek mondjuk a felét ki tudja fizetni, míg a többit csak a következő hónapban, akkor kamatköltséggel kell számolnia, de még így is kedvező számára a konstrukció.
Ezzel szemben annak, aki teljesen fizetésképtelenné válik, érdemes felvennie a bankjával a kapcsolatot, és fix futamidejű, egyenlő arányú részletfizetést kérni. Ezzel elkerülheti, hogy a teljes költése után a bank kamatot és késedelmi díjat számítson fel.
Az elmúlt években a hazai hitelkártyapiac komoly változásokon esett át. Ennek a folyamatnak melyek voltak a legfőbb mérföldkövei?
A legnagyobb változás talán abban rejlik, hogy régebben nagyon sokszor fordult elő az, hogy egy-egy nagyobb vásárlást az ügyfelek egy vagy több hitelkártyával rendeztek és csak az adott kereskedőnél lévő kedvezményeket vették igénybe. Ezzel szemben az elmúlt 10 évben, de különösen a pandémia idején elkezdtek tudatosan vásárolni velük, azaz a kisebb költéseiket is hitelkártyával rendezik.
Összességében, az utóbbi időben a tranzakciós darabszám mellett az összköltési volumen is növekedett, ugyanakkor az átlagos vásárlási összeg csökkent.
Utóbbi abból adódik, hogy ma már sokkal több esetben a kisebb összegű vásárlásokra is hitelkártyát használnak az ügyfelek, illetve sokan már a csoportos beszedést is a hitelkártyával intézik.
A hitelkártyák használatának javulásához hozzájárult az is, hogy jelentősen nőtt az elfogadóhelyek száma. Ma már szép számmal vannak olyan rendezvények, illetve helyszínek (pl: Budapest Park, egyes fesztiválok, a Papp László Budapest Sportaréna), ahol gyakorlatilag már nincs készpénzes fizetés, kizárólag kártyával fizethetnek az ügyfelek.
E mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a mobilfizetés is gyors ütemben terjed hazánkban és mi is jelentős növekedést figyelhetünk meg e téren, egyre többen digitalizálják a hitelkártyájukat és használják mobilfizetésre.
Említette a készpénz nélküli fizetést. Összességében mennyire tudatos kártyahasználók a magyarok?
Az elmúlt években nagyot léptünk előre ezen a téren. Tapasztalataink szerint az ügyfelek egyre tudatosabbak, de nemcsak a kártyahasználat terén, hanem a hitelekkel kapcsolatban is. A hitelkártyákat jól és okosan használják az ügyfelek: költenek és visszafizetnek belőle, illetve ha kicsit hosszabb ideig van kintlévőségük, akkor azt is tudatosan menedzselik.
Az ügyfelek megtanulták, hogy a különböző kártyák milyen előnyöket hordoznak, így megpróbálják a saját élethelyzetüknek és vásárlási szokásaiknak megfelelő kártyát igényelni. Ha pedig ez nem megy, akkor segítséget kérnek.
Az elmúlt években hogyan változott a hitel-kihelyezés hazánkban?
A fióki értékesítés január és július között 24 százalékkal magasabb kártyanyitási darabszámot ért el, mint 2021-ben. Ez a trend a partnereink nagy részére is jellemző, van olyan együttműködés, ahol 17 százalékos növekedést realizáltunk a tavalyi évhez képest.
Végül beszéljünk kicsit a jövőről: a hitelkártya-felhasználók hogyan válhatnának a jelenleginél is tudatosabbá, melyek a legfőbb fejlődési irányok ezen a területen?
Amint arról már szót ejtettünk, a mindennapi vásárlások terén nagyon jó úton haladunk a hitelkártya-használat tekintetében, ezért nem gondolnám, hogy lehetne a jelenleginél is nagyobb tér a növekedésre e tekintetben. Ugyanakkor fontos, hogy minden új felhasználót edukáljunk, hiszen a hitelkártya egy nagyon komplex termék, főleg, ha az ember nem ismeri.
Amiben viszont lehetne fejlődni – de ezen a területen is nagyon jó trendeket látunk –, hogy a kártyákhoz nyújtott plusz szolgáltatásokat használják az ügyfelek. Ilyen például a részletekben történő fizetés, az áruhitel, illetve a kártyához kapcsolódó biztosítási termékek, amiknek nagy relevanciája lehet a következő időszakban.