A kata szigorítása a legfontosabb kérdés most sok kkv számára. A Magyar Bankholding ügyfeleit mennyire érinti ez a probléma?
Markánsan érinti az ügyfélkörünket, a mikro- és kisvállalkozói szegmensben közel 250 ezer ügyféllel rendelkezünk, így a kata szigorítása is több tízezer vállalkozást érint. Azokkal az ügyfelekkel, akikről feltételeztük, hogy katások voltak, felvettük a kapcsolatot, hogy felajánljuk a segítségünket. Mi is láttuk, mekkora probléma ez, ezért igyekeztünk olyan megoldásokat kitalálni, amelyek érdemben segítik az érintett vállalkozókat. Az egyik ilyen volt az adónemválasztó kalkulátor, amelyet a BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens) honlapján találnak meg az ügyfelek. A BUPA nem csak a mi ügyfeleink számára érhető el, hanem bármelyik vállalkozó hozzáférhet, és a bevitt adatok alapján segítséget kaphat, hogy milyen adónemre váltson a kata helyett. Emellett együttműködünk a Könyvelő-Nettel, amely segít a könyvelő választásban és a bérszámfejtési, adózási tanácsadásban is. Ezeken túl a számlacsomagok terén is igyekeztünk olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek kedvezőek a cégek számára, például a november végéig nyitott számlákra 12 hónapig elengedjük a számlavezetési díjat.
Voltak arról is hírek, hogy a katából kikerült vállalkozók számlacsomagjai megdrágulnak. Ez valóban így történt?
Minden cégnek időről időre célszerű átvilágítania milyen tranzakciós szokásai vannak, milyen típusú szolgáltatásokat, milyen elektronikus csatornákat használ, és ennek alapján kell kiválasztania az ehhez illeszkedő legjobb számlacsomagot. Vannak olyan volt katás vállalkozók, amelyeknek számlacsomagot kell váltaniuk, de ez nem jelenti azt, hogy szükségképpen kedvezőtlenebb is lesz a bankolásuk.
Mi például az áprilistól elérhető Lépték számlacsomagunk révén rendelkezünk olyan szolgáltatással, amely a volt katások számára is kifejezetten kedvező lehet. Ez a csomag jól kalibrálható, azaz a vállalkozás méretére, tranzakciós szokásaira szabható, és a fix számlavezetési díj – mely bizonyos tranzakció és szolgáltatás mennyiséget magában foglal – könnyebben tervezhetővé teszi a banki költségeket.
Hány cég választotta ezt az újfajta csomagot?
Néhány ezer ilyen típusú számlanyitásnál járunk jelenleg, tehát egyértelműen azt látjuk, hogy az ügyfelek részéről is kedvező a fogadtatása.
Jelenleg mekkora a mikro- és kisvállalati szegmens a Magyar Bankholdingnál?
A mikro szegmensbe mi az évi maximum 300 millió forintos árbevételű vállalkozásokat soroljuk, míg a kisvállalatiba a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek tartoznak. Ebből a két ügyfélkörből az MKB-ban és a Takarékbankban közel 250 ezer számlavezetőnk van, aminek köszönhetően piacvezetőnek számít a bankcsoport ebben a szegmensben.
Melyik tagbank volt a legerősebb ezen szegmensekben?
Nézőpont kérdése, mi alapján határozzuk ezt meg. Ügyfélszám tekintetében a Takarékbank volt az első, de a Budapest Banknak is hagyományosan nagyon jelentős mikro- és kisvállalati ügyfélköre volt; erős szolgáltatáspalettával, illetve szakmai csapattal rendelkezett a bank, ezt természetesen visszük tovább. Az MKB inkább a közép- és nagyvállalati szegmensben volt meghatározó szereplő, de releváns mikro- és kisvállalati ügyfélkörrel is rendelkezett.
Hogyan sikerül a három bank divízióit összefésülni?
Mindhárom bank univerzális bankként működött, és teljes szolgáltatáspalettát kínált, ilyen értelemben nem voltak drasztikus különbségek közöttük, csak súlypont eltolódások. A Budapest Bank például a városokban volt erős, a Takarékbank pedig vidéken, elsősorban az agráriumban, az MKB pedig, ahogy már említettem, a nagyvállalati szegmensben. A fúziós folyamatban végig arra törekszünk, hogy a legjobb gyakorlatokat vigyük tovább hosszú távú megoldásként, szolgáltatásként.
Az idei tavasz egyik sajnálatos eseménye volt a Sberbank csődje. A hitelintézet vállalati ügyfeleinek új bankot kellett választaniuk. A Bankholding hány új ügyfelet szerzett meg tőlük?
Kétfelé választanám ezt a kérdést. Egyrészt közvetlenül a csődöt követően közel ezer sberbankos ügyfél nyitott nálunk számlát, választott bennünket a piacról. Másrészt pedig
májusban megvásároltuk a Sberbank hitelportfólióját, ezzel hozzánk került további kétezer mikro- és kisvállalkozás, amelyek a csődbe ment banknál rendelkeztek finanszírozással.
Ennek a tranzakciónak a pénzügyi zárása július végén történt meg, ennek megfelelően zajlik ezekkel az ügyfelekkel az együttműködés kialakítása. Nyilván az a célunk, hogy ne csak a megvásárolt követelést kezeljük a jövőben, hanem más szolgáltatást is nyújthassunk nekik, teljeskörű ügyfélkiszolgálásról tárgyalunk velük. Ebben benne van többek között a számlavezetés, vagy akár plusz finanszírozás nyújtása is.
Hatalmas verseny van a bankok között a kkv-s ügyfelekért. Melyek azok a szempontok, amelyeket most néznek a kkv-k, amikor bankot választanak?
Hüvelykujjszabályként elmondható: minél kisebb egy cég, annál kevesebb banknál van számlája, így is próbálja racionalizálni a költéseit. Tehát a bankok célja, hogy első és egyetlen bankként szerezzék meg az adott ügyfelet és alakítsanak ki vele minél szorosabb kapcsolatot. Bár nincs minden cégnek szüksége hitelre, a finanszírozási termékpaletta kulcsfontosságú, főleg a mai turbulens gazdasági helyzetben.
Nem mindegy például, hogy az adott pénzintézetnél elérhetőek-e az államilag támogatott konstrukciók, például a Széchenyi Kártya Program hitelei.
Emellett fontos szempont, hogy milyen kondíciókkal, fedezetekkel juthat a vállalkozás piaci kölcsönhöz, ha esetleg mégsem jogosult a támogatott hitelekre. Szinte minden cég számára releváns a számlacsomagok díjszabása, rugalmassága is. Az ügyfélkapcsolattartón ugyancsak sok múlik, tud-e érdemben segíteni a vállalkozásnak, amikor pénzügyi megoldásra van szüksége, vannak-e jó ötletei egy-egy beruházás kapcsán, tud-e partnere lenni a cégvezetőnek. Fontos lehet az is, hogy egy adott cég éveken át ugyanazzal a kapcsolattartóval tud együttműködni, aki ismeri az igényeit, így nem kell minden alkalommal az alapoktól kezdeni a tárgyalást.
A támogatott hitelek piacán nincs verseny, árverseny legalábbis, hiszen a kamatok ugyanazok. A piaci kamatozású hiteleknél lehet csak érdemi versenyről beszélni, de ezekre a mostani kamatkörnyezetben van még egyáltalán igény?
Természetesen a kamatkörnyezet változásával, a kamatok emelkedésével párhuzamosan a kereslet folyamatosan csökken ezekre a konstrukciókra. A támogatott hitelek beengedési feltételei viszonylag tágak, de vannak olyan vállalkozások, hiteligények, amelyek nem férnek bele például az augusztusban indult Széchenyi Max feltételrendszerébe. Éppen ezért a piaci konstrukciókra a jelenlegi helyzetben és a jövőben is szükség van.
A piaci hiteleket jellemzően a buborhoz árazzák, ami most már rendkívül magas, 13 százalék fölött van. A korábbi piaci vállalati hitelek kamata is ez alapján árazódik át. Mit jósolnak? Mi lesz ezekkel a hitelekkel most, hogy a cégeknek meg kell küzdeniük az energiaválsággal, sőt akár a recesszióval is?
A fennálló hitelportfóliók romlására számítunk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nehezebb helyzetbe kerülő vállalkozásokat segítsük – hiszen, ha az infláció, az energiaárak miatt a költségek drasztikusan nőnek, fennáll a veszélye annak, hogy egy-egy vállalkozás ezt nem bírja. Próbálunk költségcsökkentő megoldásokat kidolgozni, átmeneti segítséget nyújtani a régi hitelek esetén is.
Sok beruházás elhalasztása is várható, annak érdekében, hogy a vállalkozások kezelni tudják a növekvő terheket.
A moratórium – a most bevezetett agrármoratórium kivételével – az év végén kifut. Ezt hogyan kezelik?
Természetesen készülünk rá, lesznek olyan vállalkozások, amelyek a moratóriumot követően nem fogják tudni úgy fizetni a hiteleiket, ahogy előtte. Egyedi szerződésmódosítások, megoldások keretében igyekszünk megfelelő alternatívát találni a korábbi feltételekkel szemben, hogy elkerüljük a hitelek bedőlését. Jelenleg 5 százalék körül van a nem teljesítő hitelek aránya a mikro- és kisvállalati szegmensben, ez biztosan nőni fog, a cél, hogy ez jövőre - a moratórium után - is egy számjegyű maradjon.
(Borítókép: rupixen.com / Unsplash)
